Mindezek után a friss adatsor szerint már csak a horvát, a lett, a bolgár és a szlovák dolgozók átlagos nettó bére ér kevesebbet a magyarokénál. Mennyiből élnek a magyar családok? Az Eurostat több, különféle háztartástípusra közöl adatokat, kezdve a gyermektelen pároktól eltérő keresettel egészen a több gyermeket nevelő, átlagtól és egymástól is eltérő bérrel rendelkező háztartásokig. Mivel a kormány politikájának meghatározó eleme a családosok és gyermeket nevelők támogatása, ezért megvizsgáltuk, más országokhoz képest hogyan teljesít Magyarország ha két, átlagbérrel rendelkező szülő két gyermeket nevel. Ez a háztartás-modell a népességfogyás megakadályozása szempontjából is ideálisnak és a kormányzat által is kívánatosnak tekinthető. A vizsgált családmodell az Eurostat adatai alapján évente 21 251 euróból gazdálkodott 2020-ban. Mi az igazság az európai minibálbérek körül? – Kijöttek a 2022-es számok. A közös valutában mérve ez is csökkent 2019-hez mérten, 1, 5 százalékkal. Ennek következményeként a negyedik legkisebb átlagkeresetből élnek a magyar családok az unióban.
Ám Pogátsa Zoltán szerint az sem igaz, hogy a bérek megfelelnek a termelékenységnek. Idézi Galgóczi Bélának, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet munkatársának tanulmányát: egy német munkás 100 eurónyi bérből 130 euró értéket állít elő, egy magyar pedig 222 eurót, vagyis ugyanazért a bérért a magyarok jóval többet dolgoznak. Hogy nemzetközi összehasonlításban mennyire alacsonyak a magyar bérek, mutatják az adóbevételek is: míg Nyugat-Európában a GDP 14 százalékát teszik ki az szja-bevételek, nálunk csak 5 százalék ez az arány – emlékeztetett a közgazdász. – Az alacsony bérek nemcsak azért károsak, mert képtelenség belőlük megélni, hanem mert gátját jelentik a fejlődésnek, hiszen akadályozzák a kereslet növekedését, ha pedig nem vásárolnak az emberek, mert nincs miből, akkor nincs szükség még több munkahelyre sem. Európai break összehasonlítása . Ha nincs több munkahely, nem nő a termelés, s ha nem nő a termelés, nincs kereslet az innováció elterjedésére, ami viszont a termelékenységet növelné. Fotó: Bazánth Ivola Magyarországon a technológiát még mindig az olcsóbb élőmunkával helyettesítik – mondta Pogátsa Zoltán.
Az idehaza jelentős, forintban vett bérnövekedés nemzetközi színtéren a gyenge fizetőeszközünk miatt sokkal alacsonyabb lett az elmúlt években. Ugyanakkor a magyar családpolitika eredménye a korábbi években még így is meg tudott mutatkozni a rangsorban elfoglalt kedvezőbb helyezésünk révén.
Szűkebb régiónkat nézve sem történt egy év alatt változás: miközben a kormány szeretné a régiós átlagot, hosszabb távon az osztrák szintet elérni, a magyar továbbra is az egyik legkevesebbet kereső nemzet. Csak az összehasonlítás kedvéért, az osztrákok nálunk majdnem három és félszer több pénzért dolgoznak átlagosan (32 810 euró), a visegrádi négyek legmagasabb fizetése pedig Csehországban érhető el, a hazainál 20 százalékkal több (11 420 euró). Előző évhez képest egyébként mérséklődött a lemaradásunk a csehekhez képest, aminek hátterében az árfolyamok alakulása áll. Friss adat érkezett: az EU egyik legkisebb béréért dolgoznak a magyarok - Privátbankár.hu. Csehországban euróban számolva szintén csökkent az átlagos nettó bér, ám a mérséklődés üteme a magyarnál nagyobb, 4 százalékos volt. Miért a gyermektelen egykereső? Bár az uniós statisztikai hivatal több családmodellre közöl átlagos nettó béreket, mi az országos átlagnak leginkább megfeleltethető gyerektelen, egyedülállóak adatára fókuszálunk ebben a cikkben (a későbbiekben a kormányzati kommunikáció másik fő komponensét, a két gyermeket nevelő családok kereseti adatait fogjuk elemezni).
A napokban frissítette tagállami statisztikáját az Eurostat a 2020-as nettó átlagbérekre vonatkozóan. A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül. A nem túl hízelgő adatsor azonban valakiknek mégis jól jöhet. Cikkünk eredetileg laptársunknál, az jelent meg. Magyarországon az elmúlt pár év arról a bizonyos bérrobbanásról szólt, aminek következtében évről évre 10 százalékot is meghaladó mértékkel növekedtek az átlagos keresetek - jegyzi meg laptársunk, az. Ide jutottunk: már Romániában is többet ér a havi fizetés, mint Magyarországon. A folyamatot tavaly még a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák sem tudták megtörni, több mint 9 százalékkal nőtt tovább az átlagbér Magyarországon (természetesen csak az 5 főnél több dolgozót alkalmazó kört figyelembe véve, a KSH módszertanának megfelelően). Bár a hazai statisztikák kedvezően alakulnak, és a bérnövekedés üteme rendre felbukkan a kormánypropagandában is, ugyanezek a számok nemzetközi összehasonlításban már közel sem adnak okot ilyen fokú büszkeségre.
2019. január-februárban a bruttó átlagkereset 344 700 forint, a... Az Európai Unióban egyedül Bulgáriában kevesebb a minimálbér, mint Magyarországon. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy immáron Romániában is több az adható legkevesebb bér, mint nálunk.... A sógorok fényévekre vannak. Volt, ahol sikerült a küzdelem. A világ egy tetemes részével szemben Magyarországon kimondottan egyenlőnek számítanak a nők és a férfiak. Egy friss ranglista szerint azonban, hazánk előtt mégis áll 19... Még soha nem kerestek annyi embert, mint 2022 második negyedévében. Akár 400 ezer forintot is kereshet egy diákmunkás egy hónap alatt, de így sincs elég munkavállaló a piacon. Nem éri meg trükközni a GYED extrával, van azonban néhány olyan szabály, amelyről kevesen tudnak, pedig sok pénz múlhat rajta. Mindenki érzi a pénztárcáján az infláció nyomását, néhány területen viszont a drágulást meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések. Egyre aggasztóbb a munkaerőhiány az építőiparban. A legnagyobb probléma az, hogy a szektor nem tud versenyezni a külföldi árakkal.
Az uniós átlagnál rosszabb termelékenység egyik fő oka, hogy a munkavállalók 70 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, amelyeknek nincs pénzük innová cióra. – Nincs szíve a magyar gazdaságnak, nincs meg az a hazai tulajdonban lévő termelő tőke, ami nagyüzemi szinten, versenyképesen tudna termelni, s a technológiai fejlesztést alapvető fontosságúnak tartaná. Négy-öt fős családi vállalkozásokkal nem tudunk előrejutni – tette hozzá a főtitkár. Dávid Ferec szerint a kormányzatnak kielégíthetetlen az étvágya, az élőmunkát terhelő elvonásokban továbbra is az unió dobogóján állunk. A nettó jövedelmek, munkabérek javításában természetesen lenne szerepe az államnak, de nem úgy, ahogyan az nálunk történik. Az idei, irreálisan magas minimálbér-emelés sem józan megfontolásból, hanem politikai érdekek mentén történt – mondta a főtitkár. – Ahhoz, hogy a bérek nyugat-európai szintűek legyenek, előbb az adó- és járulékrendszert, valamint a szociális rendszert kellene európai szintre fejleszteni – folytatta Dávid Ferenc.
Kinek ajánljuk ezt a képzési formát? Mindenkinek ajánljuk, aki ezzel a módszerrel otthonról, kényelmesen, saját időbeosztással, költségkímélő módon szeretné elsajátítani az Élelmiszer eladó + üzletvezető szakképesítés megszerzéséhez szükséges tudásanyagot. Vállalkozás, Gazdaság, Világ, Úti cél, Pénzügyek, Szakértő, HRtrend - Üzletem. A részvételhez szükséged van - középfokú végzettségre - számítógépre és internet kapcsolatra - egészségügyi alkalmasságra: az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot bármely foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely/foglalkozás-egészségügyi szakorvos elvégezheti. A képzéshez szükséges szakmai előképzettség: a képzés első részében nálunk megszerzett Élelmiszer eladó végzettség.
Mint mondta, jó eredményeket remélhetünk, ehhez minden háttér biztosított lesz. Képünk: az építkezés helyszínén. (Paks-Press Fotó Kiss G. Péter. ) PAKS-PRESS 2022. március 22., kedd, 18:11. +++
"Amennyiben minden összeáll a mai megállapodásnak megfelelően, akkor teljes mértékben reális, hogy a paksi atomerőmű beruházása a második, létesítési fázisba lép szeptemberben" - fogalmazott. Szijjártó Péter rámutatott, mindez szükséges ahhoz, hogy 2030-ra működésbe léphessen a két új blokk, s így az erőmű kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra emelkedjen. A miniszter szerint az Európai Unió szankcióinak meghozatalakor kimondásra került, sőt jogszabályban rögzítették, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Roszatom maga sem került rá semmilyen szankciós listára, így az együttműködés nem ütközik semmilyen szabályba. 2030 a céldátum "Érdekünk, hogy az atomerőmű megépüljön 2030-ra, erre továbbra is reális esély van, a magyar kormány elkötelezett a beruházás folytatása mellett" - összegzett. A külügyminiszter egyben bejelentette, hogy Jákli Gergely, az Eximbank korábbi vezérigazgatója fogja szeptember 1-től átvenni a Paks II.