Mondjuk ki, hogy az iskolai felvételik rendszere súlyosan diszkriminál, és nem mér egyenlő mércével. "Mondjuk ki, hogy a jelenlegi középiskolai felvételi rendszer súlyosan szembemegy a tizenéves gyerekek alapvető szükségleteivel és érdekeivel. Mondjuk ki, hogy a jelenlegi rendszerben a szülők elvárása sokszor arra irányul, hogy a gyerekük 12-14 évesen tulajdonképpen az egyetemi felvételijét írja meg. Hiszen ha jó helyre kerül, onnan egyenes út vezet a kiszemelt felsőoktatási intézménybe. Mondjuk ki, hogy az iskolák nem arra kíváncsiak, mit tudnak a gyerekek – hiszen az alapján nem lehetne elég gyereket kiszűrni – hanem arra mennek rá, amivel a figyelmetlen, kapkodó, gyakorlatlan – vagy éppen csak adott kérdésben nem feltétlenül járatos –gyereket »le lehet buktatni«. A felvételit egy 12-14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője).
2017. 14:51 Nyilvánosak a szombati középiskolai felvételi feladatai és megoldásai Idén 68 ezer általános iskolás írt középiskolai felvételit, ők szeretnének a jobb középiskolákba és gimnáziumokba kerülni.
Schanda Tamás kiemelte: a nyolcadikos diákoknak és családjaiknak fontos döntést kell meghozniuk a következő napokban. Rámutatott: a kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez pedig egyértelműen jó választás lehet a megújult szakképzés. A gazdaság-újraindítási akcióterv 172 milliárd forinttal támogatja a rendszer egyetemi továbbtanulást megkönnyítő tartalom- és eszközfejlesztését – jelezte a parlamenti államtitkár. Megjegyezte: sokan még nem tudják ennyi idős korukban, felnőttként mivel is szeretnének foglalkozni, ezért a szakképzési rendszert úgy alakították ki, hogy a diákoknak először csak ágazatot kelljen választaniuk. Így egy alapozó képzés után, már bővebb ismeretek birtokában, sokkal átgondoltabban dönthetnek egy konkrét szakma mellett. Az ötéves, érettségit is adó technikumokban két, a hároméves szakképzőkben egy év után történik a szakmaválasztás – fejtette ki Schanda Tamás. Aláhúzta: a megújult rendszer azok számára is egy rendkívül előnyös lehetőséget kínál, akik már nyolcadikos korukban tudják, hogy az érettségi után mit szeretnének tanulni.
Még mindig egyeduralkodó a 45 perces időkeretben és elkülönült tantárgyakban gondolkodó, tantermi munkára épülő, ismeretközpontú oktatás, mely azonban megújulás nélkül képtelen megfelelni a környezeti neveléssel szemben támasztott azon elvárásnak, mely szerint ennek lehetőleg a környezetben, a környezetről és a környezetért kell történnie. A fenntarthatóság esetében a kép még ennél is aggasztóbb, a hazai közoktatásban a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek gyakorlati pedagógiai vonatkozásai alig valósultak meg. Ezért a környezeti nevelés és a fenntarthatóság érdekében történő tanulás esetében is elengedhetetlen a közoktatás tartalmi és formai megújulása, köztük az informális és tanórán kívüli tevékenységi formák mind gyakoribb alkalmazása. A környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés az óvodákban és azok hatása a családokra. Ehhez egyre nagyobb segítséget nyújtanak a külső, óvodát és iskolát segítő tereptanulmányi központok, intézmények és szolgáltatók, összefoglaló nevükön a közoktatást/fenntarthatóságra nevelést segítő intézmények, köztük civil természetvédelmi szervezetként a legnagyobb Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület komplex oktatási és szemléletformáló: Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madarász ovi, Madarász suli, Fővárosi természetbúvár foglalkozások, valamint a felnőttek szemléletformálását is felvállaló tábori és közösségi programjaival.
A különféle tevékenységeket erre építjük, és komplex módon tervezzük. A fenntarthatóságra nevelés szempontjából a környezettudatos magatartás kialakítása, megalapozása a cél. Óvodai környezetünk (külső – belső) kialakítása, a berendezés, a különféle eszközök és kiemelten a gyermekeket körülvevő felnőttek pozitív példával szolgáló jelenléte, segítőkészsége a legfontosabb. Intézményünkben működik a Kék cinke Környezeti Óvodai Oktatóközpont. Több éve szervezzük a fővárosi, de sok esetben a vidéki óvodapedagógusok szakmai továbbképzését. Ezen belül gyakran szerepelnek különféle, környezeti nevelést magába foglaló programok. Kapcsolatban állunk civil környezeti szervezetekkel és kölcsönösen segítjük egymást (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, HUMUSZ Szövetség, Magyar Madártani Egyesület, Zöld Óvoda Hálózat Egyesület, KOKOSZ) Óvodásainkkal rendszeresen járunk kirándulni. Fenntarthatóságra nevelés óvodáskorban - Klímapszichológia. Állandó kirándulóhelyünk a Normafa. Az évszakonkénti kirándulások során a gyerekek megfigyelhetik az évszakok körforgását, a különféle szenzitív környezeti játékok pedig jó alkalmat teremtenek a környezet megismerésére, megszerettetésére és egyben megóvására.
A Budapesten működő Zöld Óvodák találkozóját a fenntartónk felkérésére szervezzük meg minden év őszén. Mivel intézményünkben a fenntartó felkérésére, önként vállalt feladatként továbbképzéseket is tartunk az óvodapedagógusoknak, így nagyon sok, évente kb. 2000-2500 óvodapedagógus veszi igénybe a különféle továbbképzéseinket. Számukra is követendő mintául szolgálhat az óvoda külső-belső környezete, berendezése, és a gyakorlati bemutatók alkalmával megtapasztalt pedagógiai – módszertani sokszínűség. Fenntarthatóságra nevels az óvodában 2. Arra törekszünk, hogy óvodánk minden dolgozója közvetítse a zöld óvoda szellemiségét és környezettudatos magatartásával pozitív mintát nyújtson gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Ennek érdekében kiemelt tennivalóink: a fenntarthatóságra nevelés (a gyermekeken keresztül a családokra hatóan is) a környezettudatos életvitel alapozása (takarékosság, természetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás) a helyi lehetőségek, sajátosságok előtérbe helyezése A Budapesti Zöld Óvodák fórumának céljai: bemutatkozási lehetőség kerületek közötti együttműködés tapasztalatcsere továbbképzés tájékoztatás menedzselés
– Az idei évben is hatalmas tettvággyal láttak munkához gyerekek és felnőttek, hogy az óvodánk kertjeit együtt tegyük szebbé. Közös munkával megtisztítottuk az udvarainkat, az óvoda környékét, elvégeztük a tavaszi kerti munkálatokat. Fenntarthatóságra nevels az óvodában 1. Gereblyéztünk, metszettünk, felástuk a homokozókat, megkapáltuk az évelő növények földjét, meglocsoltuk a szomjas növényeket, és felhasználtuk a komposztot a fűszerkertben. Köszönöm mindenki munkáját, aki csatlakozott hozzánk! Reméljük, közös, szép élményekkel lettek gazdagabbak valamennyien! "
Az UNESCO, mint az ENSZ oktatással foglalkozó része, felhatalmazást kapott arra, hogy koordinálja és vezesse a 2030-as globális oktatási keretrendszert, részeként annak a globális folyamatnak, ami a szegénység felszámolására irányul a 17 fenntartható fejlődési célon (FFC, angolul: SDG) keresztül. Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete elkészítette az UNESCO: Fenntartható fejlődési célok oktatása - Tanulási célok (2017) című kiadványának fordítását. Az eredeti angol nyelvű változat itt elérhető:. A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata a közép- és felsőoktatásban - Greenfo. A kiadvány elsősorban az oktatásban dolgozók számára készült útmutató. Mind a 17 FFC-hoz meghatározza a részletes tanulási célokat (16 évesnél idősebb életkorra, fiatal felnőttkorra fókuszálva), valamint témaköröket és tanulási tevékenységeket ajánl. A kiadvány hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. A fenntarthatóság kulcskompetenciái Rendszergondolkodás: összefüggések felismerése és megértése, összetett rendszerek elemzése, a rendszerek különböző részekhez és mértékekhez illeszkedésének mérlegelése, a bizonytalanság kezelése.
A fenntartható fejlődés napjainkra az egyik legjelentősebb, immáron globálissá vált kérdés, mellyel nemzetközi szervezetek, egyezmények, irányelvek és kutatások foglalkoznak (OECD 1997, 1998, Tbiliszi Nyilatkozat 2000, Föld Charta 2003, UNESCO 2003). A fenntarthatóság egyik központi eleme a rendszerszemléletű tudás megszerzése, mely a fenntarthatóság pedagógiai vonatkozásainak elsődleges fontosságát jelzi. Fenntarthatóságra nevels az óvodában 4. A környezeti nevelés a fenntarthatóság gondolatának megjelenésével nem vesztette el jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben még növekedett is a fontossága. A természetökológiából vett "zászlóshajó-faj" fogalmi párhuzamával élve, a környezeti nevelés lehet a mindennemű környezet iránt tudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság pedagógiai vonatkozásainak zászlóshajója. A természetszeretet lehet ugyanis az az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethető (szocializálható, nevelhető, tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történő odafigyelésre. A Madarász ovi és Madarász suli program a gyerekek nyelvére fordítja le a környezettudatosság kérdéseit, rávezetve a gyerekeket is a helyes cselekvési formákra.
Egyeseknek pedig olyan vezetői készségekre kell szert tenniük melyekkel segítik a kisebb és nagyobb közösségek, nemzetek, társadalmak Föld-központú átalakulását a földi élet korlátainak figyelembevételével. Számos tanulmányból tudjuk, hogy a környezethez való felelős viszonyulás alapjait kisgyermekkorban lehet leginkább lerakni (persze a kisgyermekkori alapozás szerepe nem kizárólagos). A hazai pedagógiai műhelyek az óvodai és általános iskolai korosztályok számára változatos lehetőségeket dolgoztak ki a környezettudatosság és a fenntarthatóságtudatosság fejlesztésére. A megvalósítás terén van még mit javítani, fejlődni, de a lehetőségek többnyire adottak. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ezek az alapok csak akkor fognak a felnőttkori értékrend alkotó-alakító erőiként megjelenni, ha a fenntarthatóságra való nevelés és a fenntarthatóságot szolgáló tudás átadása az oktatás későbbi szakaszaiban is hangsúlyosan megjelenik, a társadalmi működési keretek folyamatosan hozzájárulnak a felelős viszonyulás megerősítéséhez.