Olasz szőlőhöz ugyanis nem illik a francia módi, így a készítési technológia inkább hajaz az ősi prosecco készítésére, a seprő eltávolítása nélkül készülő col fondóra. +1 nempince: A déli part legjava A polcokon minden megkapható, ami egy fejedelmi reggelihez csak kellhet Fotó: Hirling Bálint / VINCE Magazin A kopott Reisebüro felirat alatt könnyű észrevenni az újat, ami alig több mint egy éve került fel a falra: Spájz. Nevéhez hűen a kicsiny delikáteszboltban rendezett sorokban csücsülnek a kenyerek, pékáruk, lekvárok, szörpök, mézek, különböző tejtermékek, sonkák – egytől egyig a déli parti háztáji termelők remekei. Dél balatoni bor los. A pult mögött mosolygós, fiatal, filigrán szőke hölgy: Stickel Andrea, aki Németh Miklóshoz hasonlóképpen szintén a pályaváltás elején jár. A boglári születésű Andrea fodrászként dolgozott hosszú évekig, képezte magát, eljárt a fővárosba mesterkurzusokra, és noha már szinte el is felejtette, neki már évek óta megvolt a dédelgetett terve. Nemrégiben pakolás közben találta meg öt évvel ezelőtti jegyzeteit, amin ő maga is kissé elcsodálkozott, hiszen egy háztáji termékekre épülő kisbolt tervét vázolta fel a kockás papírra.
A kedvenc hely, a Váradi-dűlő javarészt rajnai rizlingnek szolgál otthonául. Az ebből készült bor a telepítéskor, a kilencvenes években jobban tetszett Róbertnek, mint az olaszrizling – igaz, ő maga is elismeri, hogy ez utóbbi fajtában azóta nagyon sokat fejlődött a Balaton vidéke. Rajnait minden dűlőjében találni egyébként, a legegészségesebb fürtökből és a legszebb tételek házasításaként születik meg a (VinCE-díjas) birtokbor, amely ennél a fajtánál a belépő kategóriát képviseli. A következő tétel, a Tarányi, a Lengyel-kápolna alatt büszkén feszülő, gondos odafigyeléssel megművelt hatvan év körüli tőkékről szüretelt dűlős, palackérlelt bor. A rajnai harmadik célállomása pedig a legújabb Gilvesy bor, a St. Dél-Balatoni Bor - Szél, Napfény és Buborék! - Az ihatóbb Magyarországért. George. A St. George egy rajnai rizling, olaszrizling, furmint alapú házasítás, tulajdonképpen a korábbi cuvée, a Bohém folytatása. A "nomen est omen" típusú névválasztás magától értetődően a hegy értékeit szeretné hűen kifejezni, méghozzá a történelmi balatoni fajtákon keresztül. "Sokat gondolkoztunk az elnevezésen, végül úgy döntöttünk, hogy legyen minél tisztább a történet, és legyen George.
Geotúra bor- és gasztroélményekkel Gyere velünk a Balaton-felvidékre! Ezen a bortúrán olyan helyszíneket keresünk fel, amelyek más oldalukat mutatják a megszokottól, az eddig ismerttől, és olyan emberekkel találkozunk, akik garantáltan mély nyomot hagynak bennünk egy életre! Ágoston atya, Pető Piroska és Czibula György nagyon készülnek, várnak bennünket! Bergmann Márta és Mészáros József is a mi kedvünkben fognak járni! Napkeltétől napnyugtáig miénk a Balaton, legalábbis az a része biztosan, amit bejárunk. Balaton-felvidéki bortúra extrákkal « Rolitúra. A sok finom falat és borkóstoló között geotúrázunk az egyik legszebb útvonalon, és sétálhatunk a Balaton-felvidék egyik leghangulatosabb falvacskájában, Vászolyban is. Balaton-felvidék íze-zamata és látványa: olyan élménycsomag ez, ami gyógyszer testnek és léleknek egyaránt! 🙂 Tihany: szakrális reggeli Ágoston atyával Geotúra Dörgicséről Vászoly Pécselyi pincesor: épített értékek, autentikus borkóstoló Balatonfüred naplemente, bor+sütemény párosítások
A Balaton közelsége is igen kedvezően hat a klímára, mivel a déli partra jellemző sekély víz hamar felmelegszik, és kedvező mikroklímát teremt. Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt. A borvidék története A szőlőművelést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapítatta a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá, erdőköz, szántókhoz és szőlőskertekhez, utóbbin a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiáját alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több szőlőt telepített, majd 1498-ban II. László királytól kapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy szőlőfürtöt tartó kar látható. Borsmenta - Iszunk. A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már akkor a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták. Ennek a virágzó szőlőtermesztésnek a török idők vetettek véget, majd a törökök után az éledező gazdaságokat a filoxéra vész pusztította el teljesen.
A Libás bor már elnevezésében is kifejező. Természetesen egy igazi újborról van szó, melyet ilyenkor, Márton-nap idején kóstolhatunk. A franciák primeur-nek, olaszok novello-nak, az osztrákok pedig Heurige-nek hívják a frissen elkészült újbort. Franciaországban november harmadik csütörtökén szabad csak kóstolni. Ott komplett ünnepségsorozattal tisztelegnek előtte. Az igazi "bozsolé" Az újbor nemzetközileg legismertebb típusa a francia Beaujolais Nouveau (ejtsd: bozsolé nuvó), amelyet Burgundia déli végében készítenek, Beaujolais régióban, egy gamay nevű kékszőlőfajtából. Dél balatoni bor mean. Gyümölcsös és könnyű, mert gyakorlatilag az erjesztés után azonnal palackokba kerül. A Balaton környékén is egyre gyakrabban találkozhatunk olyan újborral melyet Márton-napon megkóstolhatunk. A Bujdosó Pincészet Libás bora cabernet franc-ból készült, és a címkéjén is utal a Márton-napi hagyományokra. Második éve mutatkozik be a balatoni újbor Fotó: Facebook/Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet – Pár év kihagyás után tavaly készítettünk újbort, Ferkó Új-Zélandon leste el, hogy lehet kirobbanóan gyümölcsös szénsavmacerált bort készíteni.
Monostorapáti is a borvidékhez tartozik, a települést követő falvak pedig az ország egyik legismertebb fesztiváljának adnak helyet évről-évre. Ismerősek a következő nevek? Taliándörögd, Vigánpetend, Kapolcs. Dél balatoni borút. Innen keletre, átvágva a Badacsonyi borvidéken, olyan falvak és tájak tartoznak még a borvidékhez, mint Zalahaláp (a félig elbányászott tanúhegyével, Prónay-kastélyával és az ódörögdi középkori templom romjával) vagy a Káli-medence! Utóbbiról önálló könyvet is lehetne írni (meg is tették már néhányan), így csak címszavakban vázoljuk a lényeget. Szőlőhegyek, kőtengerek és középkori nemesi falvak, mezővárosok és egykori vizes élőhelyek, bazalttakaróval fedett hegyek és erdők, ásványvíz és gasztroforradalom, hangulatos szállások és kis vendéglátóhelyek, mindez a kő szóhoz kötődve. Ráadásul Köveskál mint Gasztrofalu is definiálta önmagát, a környékbeli gyalogos- és biciklitúrák, szállások és éttermek, de leginkább a táj hangulata és az azt visszaadó borok miatt az ember úgy érzi, egy egész életet is le lehet élni itt.