Jóllehet, 1947-ben már készült egy filmadaptáció William Lindsay Gresham Nigthmare Alley című krimijéből (ez volt A sarlatán), most Guillermo del Toro is feleleveníti a vándorcirkuszos gondolatolvasóként tevékenykedő Stan Carlisle lebilincselő történetét. Del Toro azonban nemcsak egy '40-es évek Amerikájában játszódó film noirt kanyarított a kiváló alapanyagból, hanem nyakon öntötte némi misztikummal is, hiszen a Egyesült Államokban még a XX. század közepén is népszerű vándormutatványosok világa (ideértve a freak show-kban mutogatott különös szerzeteket is) pont a régi Hellboy -filmek atyjának való téma. A Guillermo del Toro-féle Nigthmare Alley most egy igen hangulatos teasert, azaz a későbbi trailert beharangozó kedvcsináló előzetest kapott. Íme: A film igazi sztárparádét vonultat fel. A gombák csodálatos világa. A zűrös ügyekbe keveredő hipnotizőrt, Stan Carlisle-t Bradley Cooper alakítja, a vele veszedelmes viszonyba keveredő pszichológusnőt, Dr. Lilith Rittert Cate Blanchett, a vándorcirkusz kikiáltója pedig Willem Dafoe lesz.
A második ágfalvai csatára szeptember 8-án került sor: a Rongyos Gárda névre hallgató magyar felkelők ismét visszaszorították a négyszeres túlerőben lévő osztrákokat, akik ez alkalommal sem tudtak bevonulni Sopronba. A felek között az olaszok vállalták a közvetítést. Így került sor októberben a Velencei konferenciára, ahol a magyar államnak sikerült elérnie, hogy a vitatott terület egy részén, azaz Sopronban és nyolc környező településen népszavazást tartsanak a hovatartozásról, amire végül 1921. december közepén került sor. A végeredményt december 17-én a Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetben hirdették ki, a soproni újságok pedig rendkívüli kiadásban írták meg, hogy "7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk". Szellemi barangolás a gombák birodalmában. Magyarországra összesen 15 334-en, Ausztriára 8227-en szavaztak. Bár a kis határ menti települések többsége Ausztria mellett tette le a voksát, a kérdést Sopron és az itteni erős magyar fölény döntötte el: emiatt érdemelte ki a "leghűségesebb város" címet, és így került fel címerére a CIVITAS FIDELISSIMA felirat.
Bár az emberi beszéddel való összehasonlítás figyelemre méltó, a kutatás nem ad támpontot arra, hogy a gombák hálózata mit kommunikálhat, ha egyáltalán kommunikál, vagy hogy miért van szükségük ezeknek az élőlényeknek arra, hogy szélesebb területen tartsák a kapcsolatot. Tekintettel arra, hogy a gombák meglehetősen egyszerű életet élnek, nem sok lehetőség van. Lehetséges, hogy ezek a jelek olyan módok, amelyekkel a gombák képesek figyelmeztetni a túlélésüket fenyegető veszélyekre, vagy például a rendelkezésre álló erőforrások változására. Még hosszú út áll előttünk, mire biztosak lehetünk abban, hogy a gombák beszélnek egymással. Forrás: ScienceAlert