A 2. trolibusz viszonylat avató ünnepsége a Névtelen (ma Boncz László) utca torkolatában 1985. július 2-án | Fotó: Gara Kálmán-archív A 2-es számú vonalat a lakosság ezen a napon ingyenesen használhatta – tudta meg a Napló Gara Kálmántól. A vonalat 1986. szeptember 1-től további 800 méterrel meghosszabbították a Köztemető főkapujáig, és a továbbiakban az MGM-ig közlekedő járatok a 2A jelzést kapták. A járműpark fejlesztése érdekében a vállalat további trolibuszok beszerzését valósította meg: 1986 és 1988 között további járművet szerzett be a Szovjetunióból és a BKV-tól. Vass Attila Kapcsolódó cikkek: Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Debreceni Közlekedési Vállalat - közérdekű adat igénylések megtekintése és benyújtása - KiMitTud. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A menetidőt 43 percben határozták meg, míg menetrend tekintetében az a döntés született, hogy az első járat 3 óra 30 perckor indul, az utolsó pedig 23 óra 30 perckor. A követési időt csúcsidőben 5 és 8 óra, valamint 12 és 18 óra között 3–4 percben, míg 8 és 12 óra, valamint 18 és 22 óra között 5–6 percben határozták meg. Üzemkezdettől 5 óráig és 22 órától üzemzárásig 7–15 percenként kell a trolibuszoknak utasszállítást végezniük. Végül 254 millió forintért készült el a beruházás, és így nem volt akadálya, hogy a 19-es autóbusz vonalán, annak megállóit használva elinduljon a 2-es trolibusz közlekedése. Meghosszabbított útvonal Az ünnepélyes avató ünnepséget, amely közlekedéstörténeti esemény volt Debrecen életében, 1985. július 2-án 9. 30-kor tartották a Névtelen utca Erzsébet utca felőli torkolatában (ma Boncz László utca). Debreceni közlekedési vallalat. A résztvevőket Tier László, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte, és Ács István tanácselnök mondott avatóbeszédet. Ezt követően Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter adta át Nagy Géza igazgatónak, a DKV-nak és a lakosoknak az új tömegközlekedési járművek üzemeltetési jogát.
A számvevőszék azt írja: "a DKV minden évben veszteséges volt, mérleg szerinti eredménye 2008-ban mínusz 247 millió forint, 2009-ben mínusz 394 millió Ft, 2010-ben mínusz 1, 14 milliárd forint, míg 2011-ben mínusz 1, 04 milliárd forint volt. A DKV eredményességét alapvetően befolyásolta, hogy 2009-től a közösségi közlekedés bevétele elmaradt a tervezettől. Az ITE Kft. nyerte a DKV négydarabos busztenderét | Magyarbusz [Info]. Ennek okaként a gazdasági környezet hatásait, a menetjegyek iránti fizetőképes kereslet csökkenését, a kerékpárutak kiépítése miatt a közösségi közlekedés igénybevételének visszaesését, valamint a bérletvásárlási szokások módosulását jelölték meg". Az anyagból kiderül, hogy a tulajdonosi tőkepótlás ellenére a cég saját tőkéje 2008 és 2012 között 2, 4 milliárd forinttal csökkent, aminek az az oka, hogy a társaság minden évben veszteséges volt. A cég hitelállománya a 2008-as, valamivel több mint 1 milliárd forintról a duplájára, egész pontosan 2, 07 milliárd forintra növekedett 2011-re. Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzat nem élt a közszolgáltatási szerződésben foglalt jogával, és a DKV-nál a közszolgáltatás feladatellátását és a szolgáltatási színvonalat nem ellenőrizte.
Leírták azt is: a menetjegyek ára évről évre nőtt, a jegyárak 2008 óta összesen 45 százalékkal emelkedtek 2012-re. Az anyag kitér arra: a teljes munkaidős fizikai munkavállalók átlagbére 2008 és 2012 között mintegy mintegy 31 ezer forinttal, azaz körülbelül 20 százalékkal nőtt, de a teljes munkaidős szellemi munkavállalók átlagkeresete mintegy 8 ezer forinttal, 3 százalékkal csökkent. A DKV dolgozóinak átlagbére az ellenőrzött időszakban 16-19 százalékkal alacsonyabbak volt a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett városi, elővárosi személyszállítási dolgozók átlagfizetésénél. A jelentés szerint "a 2009 júliusától ellátott autóbuszos személyszállítás vesztesége döntő mértékben befolyásolta a DKV eredményességét. Debreceni koezlekedesi vallalat. A veszteség kialakulásában a tervezett bevételek elmaradása mellett meghatározó volt az autóbuszokért fizetett bérleti díj és a gázolaj üzemanyagköltségek emelkedése. A veszteségek mérséklése érdekében a DKV viteldíj emeléseket, menetrend módosításokat kezdeményezett az önkormányzatnál, melynek korlátjaként – az előírt inflációt nem meghaladó áremelésen túl – a fogyasztói szokások és a fizetőképes kereslet megváltozását, valamint az utaslétszám visszaesését vette figyelembe az önkormányzat".