(XII. 22. ) EüM rendelet 2. § (1) bekezdés, a) pontja alapján egyéni védőeszköz "minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése, vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az előzőekben meghatározott cél elérése. " Továbba az MSZ EN ISO 13688:2013 szabvány értelmében védőruházatnak (angolul: protective clothing) minősül a "ruházat, beleértve az ütközésvédőket amely takarja vagy helyettesíti a személyi ruházatot és amelyet arra terveztek, hogy egy vagy több veszély ellen védjen. " Hogyan történik a védőeszköz kiválasztása? A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. ) EüM rendelet minden előírásának betartása kötelező a védőruhák vonatkozásában. A jogszabályok változó részletességgel határozzák meg a szabályozási tárgykörükhöz tartozó egyéni védőeszközöket, mivel minden helyzetre, munkatevékenységre kiterjedően még általánosságban sem lehet előírni azokat.
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni; Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet -amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések -szükség szerinti együttes -alkalmazásával kell megvalósítani. Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Hogyan történik az egyéni védőeszközök meghatározása? Első lépésként meghatározásra kerülnek a kockázatértékelésben a munkahelyen felmerülhető esetleges veszélyek és ártalmak, valamint azok mértéke és a veszély hatókörében tartózkodók csoportjai.
Nagyon lényeges, hogy az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét írásban rögzíteni kell.
Mi számít egyéni védőeszköznek? április 07 3 min read Védőeszközök jogszabályi meghatározása A védőruhákkal leggyakrabban az alábbi ártalmakkal szemben védekezünk: mechanikai és fizikai hatások, nedvesség vagy víz hatása, hőhatás, lánghatás, hideg, vegyszerek, növényvédő szerek, fertőző anyagok, rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, ív hatása, láncfűrészek hatása, radioaktív anyagok.
Továbbá: A 65/1999. § (2) bekezdés alapján nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz (pl. testvédő pajzs, sisak, golyóálló mellény); d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés (pl. bukósisak, testvédő protektor, biztonsági öv); e) a sportfelszerelés és sporteszköz (pl. futócipő, spotszár); f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz (pl. gázspray, gumibot, lőfegyver); g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek (pl. metángáz-mérő, CO-mérő). Vegye meg munkavállalóinak a munkaruhát kedvező áron, nagytételben!