10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak. Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom. Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat. Milyen jellemzők esetén gyanakodhatunk szívproblémára? A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasznak is vannak bizonyos jellemzői: Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív. Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. A fájdalom "átvándorol" más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Ugyanakkor a pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek: szívkoszorúér görcs, megnövekedett oxigénigény a szívben, felszökő vérnyomás, kiugró pulzus. Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.
- Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. - Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha mellkasi fájdalom jelentkezik, forduljunk orvoshoz, hogy ahhoz, hogy kiderüljön mi a probléma, elvégezhesse a megfelelő vizsgálatokat / Fotó: Shutterstock A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak – ismerteti dr. Vaskó Péter. – Ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.