Gajdos János Festő

Signal Iduna Telefonszám

Műveiből Tájkép: ősz a parkban (1914; olaj, vászon, 86, 5 x 105 cm; Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya Falu télen (1920; olaj, vászon; 71, 5 x 81, 5 cm; magántulajdonban) Nagybányai táj (1931; olaj, vászon, 82 x 71, 5 cm; magántulajdonban) Táj (román nyelven: Peisaj; 1944; olaj, vászon, 86×110 cm) Társasági tagság Nagybányai Festők Társasága ( NFT) (1911-1937. ) Források Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. Krizsán János lásd 600. p. Művészeti lexikon. Zádor Anna és Genthon István. 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966. Krizsán János lásd 723. p. További információk Borghida István: Krizsán János. Bukarest, 1972. (Ser. Művészeti kismonográfiák) Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Gajdos jános festő mézeshetei. Miskolc, 1994. Élete, munkássága lásd Képzőművészet Magyarországon honlapján Krizsán János a Kieselbach Galéria honlapján Krizsán János élete, munkássága az artportalon This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4.

  1. Gajdos jános festő 1569 körül–1622
  2. Gajdos jános festő amazing
  3. Gajdos jános festő állás

Gajdos János Festő 1569 Körül–1622

1933-ban megnősül, elveszi régi iskolatársát Kókán Erzsébetet. 1934-ben véglegesen Budapestre költöznek. Gajdos régi mesterénél helyezkedik el, és egyre több időt fordít a festésre. Felújította barátságát Győri Elekkel, aki azóta is Budapesten élt. Ekkorra már lezajlott az őstehetségek első nagy gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Szalonban. Bálint Jenő, az őstehetségek patrónusa újabb kiállítást, megrendezését készítette elő. Győri Elek révén Gajdos is megismerkedett Bálint Jenővel, aki dicsérő szavaival és nem utolsósorban képvásárlásával új hitet öntött a festőbe. 1935 tavaszán felhagy a cipész mesterséggel és minden idejét a festésnek szenteli. Az őstehetségek soronkövetkező kiállításainak sikerét új név, Gajdosé fémjelzi. Bálint Jenő, aki első látásra felmérte Gajdos festményeinek értékét, 1937-38-ban több külföldi kiállításon is szerepelteti (Belgium, Hollandia). Gajdos János (1912-1950): A fekete bárány, 1936 | 20. századi festmények | Nagyházi | 2013. 12. 11. szerda 17:00 | axioart.com. A "Rozsdatemető" című olajfestménye a Fővárosi Képtár tulajdonába kerül. Egyes kritikusok dús fantáziáját dicsérik, mások finom festői hangulatok teremtőjét látják a fiatal tehetségben.

Gajdos János Festő Amazing

Krizsán János Született 1886. január 27. [1] Kapnikbánya Elhunyt 1948. április 7. (62 évesen) Nagybánya Állampolgársága magyar Házastársa Krizsánné Csíkos Antónia Foglalkozása festőművész Krizsán János ( Kapnikbánya, 1886. január 27. – Nagybánya, 1948. április 7. ) magyar festő, a nagybányai művésztelep második nemzedékének jellegzetes tájfestője. Életpályája Régi nagybányai családból származott, édesapja bányakincstárnokot nevelt belőle, de ő 1902-ben apja ellenkezésére nem hallgatva otthagyta biztos állását, s csak a nagybányai művésztelepen élt, ahol négy éven keresztül Réti Istvántól és Iványi Grünwald Bélától tanult rajzolni, festeni, majd Nagybánya város ösztöndíjával 1906-1907-ben Heinrich Heidner müncheni magániskoláját látogatta. Gajdos János Festő: Török János Zsolnay. A nagybányai hagyományokat folytatta festői stílusában, tudatosan elzárkózott a neósoktól, de így is hatottak rá, őt is gyakran a részletező naturalizmussal szemben a festői összefogottság és a dekorativitás jellemezte. Induláskor volt egy óriári előnye, gyermekkorától alaposan ismerte a vidéket, a hegyek, a völgyek a patakok fekvését, az atmoszféra változásait, festői rálátása más volt a tájra, mint más vidékről, főleg az Alföldről érkező festőknek.

Gajdos János Festő Állás

Kezdőlap Local values Mezőkeresztes Suha János festő Suha János 1941-ben született. Egész eddigi életútját végigkísérte a festészet és a rajz. Fiatalon szabadiskolában képezte magát, majd szakmai gimnáziumba járt, ezt követően pedig főiskolán rajz - biológia szakon tanult. Érdekes momentum életében, hogy végül egészségügyi végzettséget szerzett, és ezen a területen dolgozott évtizedekig. Emellett a festészet sem szorult háttérbe, hiszen szabadidejében legszívesebben az alkotás örömének hódolt, és számos művésztelepen is részt vett. Korábban csoportos kiállításokon mutatta be műveit, az ezredfordulót követően már egyéni kiállításokat is rendezett. Nem kötelezte el magát egyetlen stílusirányzat mellett sem, kísérletező alkotónak vallja magát. Gajdos jános festő állás. Munkásságát az ábrázolásmódok és az alkalmazott technikák változatossága jellemzi. Leggyakrabban olajjal fest, de szívesen készít akvarelleket, pasztellel és akrillal is dolgozik. 1966 óta él Mezőkeresztesen. Egyéni kiállítások: 2002. Hungária Étterem - Kávéház, Mezőkövesd 2004.

Kósa János ( Budapest, 1962. május 16. –) magyar festőművész, egyetemi oktató. Életútja, munkássága [ szerkesztés] A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett, felsőfokú tanulmányokat 1985 és 1989 közt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott festő szakon, mestere Sváby Lajos. Ugyanitt 1989 és 1992 közt posztgraduális képzésben vett részt a murális műhelyben, ahol Tölg-Molnár Zoltán volt a mestere. 1980 és 1983 közt a Magyar Légiközlekedési Vállalatnál dekoratőrként működött, 1983-84-ben a Műcsarnokban volt segédmunkás, 1990 és 2000 között rajzot tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1999 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban dolgozik. Tudományos fokozata: DLA. Doktori disszertációjának témája a festészet elmélete és gyakorlata, közelebbről az 1990-es évek Magyarországának festészete (2008). Gajdos János (1912-1950) szakértés, értékbecslés - Falusi utca. Művészetének első időszakát a stíluskeresés a jellemezte. Szövegekkel, vonalakkal, figurákkal dolgozik, műveinek képtárgyait gyakran átfesti vagy lefedi, például Cím nélkül (1990).