Az eszköz előállította pára, a függőséget okozó nikotin mellett, adalékanyagokat és gyakran ízesítőket is tartalmaz. Az eddigi laboratóriumi, klinikai vizsgálatok alapján kutatók és tüdőgyógyászok úgy vélik, az aeroszolban lévő rákkeltő vegyületek szintje tán alacsonyabb, mint a hagyományos cigaretta füstjében mért érték, de ez az expozíciós szint nem jelenti azt, hogy ezzel arányosan kisebb volna a daganatkeltő kockázat. Hiszen a rák kialakulásának valószínűségét egyformán befolyásolja az, hogy mennyi karcinogén anyag jut a szervezetbe, és az, hogy adott személy milyen hosszan van kitéve ezek egészségkárosító hatásának. Köztudott, hogy a tüdődaganatok elsődleges oka a dohányzás De ez még sok más betegségért is felelhet – emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, érfalgyulladást idéz elő. Ha történetesen valaki már rákosként kemo- és/vagy sugárterápiát kap, annak hatékonyságát csökkenti a dohányzása. Ha az anya cigarettázik, az abból eredő káros anyagok a placentán át a magzat keringésébe jutnak, s ott az anyáénál magasabb szintet elérve, magzati tüdőkárosodást okoznak.
Az e-cigi továbbá abban a tekintetben is hasonlít a hagyományos "ősére", hogy a passzív dohányosokra is veszélyes lehet, mivel szálló részecskékkel teríti be a levegőt. Ami pedig a leszokásban való segítséget illeti, a marketing úgy szól, hogy a kevésbé káros e-cigi egy remek köztes állomás lehet a függőség végső leküzdéséhez, ám a vizsgálat ezt is kétségbe vonja. A kutatók ugyan találtak némi korlátozott bizonyítékot rá, hogy egyes esetekben az e-cigaretta valóban segített a leszokásban, de arra jutottak, hogy ugyanilyen valószínűséggel csábítja vissza a már leszokottakat is, akik végül ismét a dohány füstölésénél kötnek ki. Azok az emberek, akik soha nem dohányoztak, vagy éppen nem dohányoznak, háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek bele, ha e-cigarettát használnak, mint azok, akik soha nem nyúltak ilyen eszközhöz. A tanulmány végső soron azt javasolja, hogy kizárólag a leszoktatásban képzett egészségügyi szakemberek írhassanak fel e-cigarettát, mivel minden ezen túlmenő használat súlyos kockázatokkal jár, bármiféle előny nélkül.
15%-uk él rendszeresen ezzel az "élvezeti" szerrel, 6%-uk "csak" elektronikus cigarettát használ. A 15-18 évesek körében már a felnőttekéhez hasonló a gyakoriság (25-27%) – mondja dr. Dombai Brigitta (SE, Pulmonológiai Klinika). A szakorvosjelölt hozzáteszi, 2016-ban 24 ezer többlethalálozást írtak a dohányzás számlájára a statisztikai adatokban. A hevített dohány A szenvedélybetegek körében (szemben e cikk szerzőjével) nem ismeretlen a hevített dohánytermékek fogalma. Ők viszont talán azt nem tudják, hogy az említett termékekben a hevítés által előállított vegyületek közül egyes (úgynevezett káros és esetlegesen) káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, de más káros (sok mérgező, rákkeltő) anyag viszont akár 200-1000%-kal nagyobb adagban található bennük. Tegyük még ide magyarázatképpen, hogy e termékek olyanok, hogy a dohány hevítésekor vagy egy dohányt tartalmazó készülék aktiválásakor nikotint és mérgező vegyületeket tartalmazó aeroszol keletkezik, amit az eszközt szívva, szipkázva lélegeznek be a felhasználók.
Az elektromos cigaretták megjelenése új dimenzióba helyezte a dohányzás élményét. Amellett, hogy a dohányos számára is kevésbé káros élvezetet jelent, a környezetét sem teszi ki a passzív dohányzás veszélyeinek. Az ElfBarVape csapata segít eloszlatni a kételyeket az elektromos cigarettákkal kapcsolatban. Hogyan működik az elektromos cigaretta? A köznyelvben gyakran használjuk minden füstmentes technológiára az elektromos cigi kifejezést. A fejlesztésekkel azt szerették volna elérni, hogy a hagyományos cigaretta égése közben felszabaduló káros anyagokat csökkentsék, amit két külön eljárással meg is tudtak valósítani. A hevítéses technológia lényege, hogy a dohányterméket maximum 350°C-ra hevíti fel egy készülék, szemben a rendes cigaretta 850°C-os hőmérsékletével. Ennek azért van jelentősége, mert a hőmérséklet emelkedésével egyenes arányban nő az égés közben keletkező ártalmas anyagok mennyisége. Mivel a hevítés elvén alapuló technológia nem teszi lehetővé az égést, ezáltal a káros anyag mennyisége is csökken.