(Hozzáférés: 2015. jan. 8. ) Bleda Buda. Josef Kriehuber színezett litográfiája Hun nagykirály Uralkodási ideje 434 – 445 Elődje Ruga Utódja Attila Életrajzi adatok Született 390 (? ) ismeretlen helyen Elhunyt 444 ismeretlen helyen Édesapja Mundzuk Testvérei Attila hun király A Wikimédia Commons tartalmaz Bleda témájú médiaállományokat. Bleda - más névváltozattal Buda - (Priscus: Βλήδας; Procopius: Βλέδας) (408? – 445) a hunok nagykirálya, Bendegúz ( Mundzuk) idősebb fia, Ruga unokaöccse. 434-től főfejedelem volt, aki azonban kezdettől fogva kénytelen volt a hatalmon osztozkodni harcias öccsével, Attilával, aki végül követte őt a trónon. Tizenegy éven át uralkodott. A legendák szerint Attila ölte meg 445 -ben. Arany jános buda halála wikipédia wikipedia russia. Nevének jelentése [ szerkesztés] Neve a forrásokban Bleda, Blida, illetve gót szokás szerint becézett formában Blaedila formákban található meg. Eredete talán a török "Bilda/Blida" formákban kereshető, ami magyarul "bölcs uralkodót" jelent. [1] A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta volna a nevét, bár valójában az Ó-Budának nevet adó Buda középkori magyar személy volt, aki a krónikásoktól, a Bledának majd Attilának tulajdonított aquincumi római romvároshoz tapadó hiedelmek révén került Bleda helyébe.
A gimnáziumban magyar és latin nyelvet és irodalmat tanított 1851–60 között. Bár tanárnak is kiváló volt, a megnövekedett feladatok (például saját maga írta a tankönyvet: Széptani jegyzetek; tanulmánya: A magyar nemzeti versidomról) és az ötvenes évek zaklatásai (mivel nem volt tanári oklevele, igazolnia kellett tanári alkalmasságát) felőrölték erejét. Kiújuló betegsége csak növelte elkeseredettségét. Ez idő alatt születtek a nagykőrösi balladák, 1851 táján kezdte írni A nagyidai cigányok című művét, átdolgozta a Toldi estéjé t. 1858-ban az újjászerveződő Magyar Tudományos Akadémia először levelező, majd rendes tagjává választotta. Arany János Buda Halála Wikipédia. Ezután a hadjáratba bekapcsolódó Attilával együtt ostromolták és vették be a Balkán középső részének városait. 442-ben a trákiai Chersonesoson ( Gallipoli-félsziget) arattak nagy győzelmet az Aspar vezette keletrómai sereg fölött. [1] Bleda ezekkel a harci sikerekkel juttatta el a hun birodalmat hatalma csúcsára, amit a 443-ban megkötött úgynevezett "Anatolius első békéje" révén biztosított.