SM kimutatása Gerinc-csapolás (lumbál punkció), amikor is kevés mintát vesznek a gerinc-folyadékból laborvizsgálati célból, a termelődött antitestek kimutatására. A lumbál punkcióból nyert minta segíthet a fertőzésektől, vagy egyéb, az SM-re emlékeztető egyéb kórképektől való elkülönítésben. MRI - képalkotó módszer, megmutatja a sérülések pontos helyét az agyban és a gerincvelőben. Sclerosis multiplex: gyakori kérdések - EgészségKalauz. Kiváltott potenciál teszt: az idegrendszer által speciális ingerekre adott elektromos válaszokat, az ingervezetés esetleges lassulását rögzíti. A legtöbb esetben a javuló-rosszabbodó klinikai tüneteket produkáló SM diagnózisa viszonylag egyértelmű, amelyet aképalkotó diagnosztika (MRI) is meg tud erősíteni. A sclerosis multiplex ma még gyógyíthatalan betegség. A kezelés az újabb rosszabbodások megelőzésére, és a tünetek enyhítésére irányul. A SM kezelése A sclerosis multiplex kezelésének legfontosabb eleme a speciális SM centrumokban alkalmazott - úgynevezegtt immunmoduláns kezelés. Az akut rosszabbodások idején kortikoszteroid-tartalmú infúziókat kap a beteg.
A legtöbb SM beteg segítség nélkül is képes élni. Elkövetkezik viszont az az idő, amikor a beteg segítségre szorul. A betegek mintegy 25%-a kerekesszékben kell folytassa mindennapi életét. Járókeret vagy egyéb segédeszköz kellhet ahhoz, hogy a beteg járni tudjon. 7. Hogyan dönthető el, melyik a megfelelő kezelés? A kezelés megkezdése nehéz és bonyolult döntés. A kezelési lehetőségek felmérése, és azok megbeszélése az orvossal, ez lehet az első lépés. Fontos tényező még a gyógyszerek hatásosságának, mellékhatásainak mérlegelése, az adott pillanatban folytatott életmód, életvitel, és a terápia kivitelezésének kérdései. 8. Az SM-betegek és családjuk sokat tehetnek a javulásért. Milyen egyéb módszerek segíthetnek még az SM kezelésében, a mindennapokban? Pozitív hozzáállás. Ez természetesen önmagában nem elegendő, de csökkentheti a stresszt, és a beteg jobban érzi magát. Terhelés, fizikai aktivitás. Csökkenti a stresszt, fokozza a relaxációt, növeli a szervezet energiáit, kiegyensúlyozottságát, rugalmasságát. Minden fizikai aktivitást, mozgást, sportot egyeztetni kell az orvossal előzetesen!
A gócok száma (a károsodott terület mértéke) és a beteg rokkantsági foka között nem találtak egyenes összefüggést. Természetesen a nagyobb károsodás, nagyobb eséllyel okozhat súlyosabb rokkantságot, de ez nem kötelező. A pszicho-neuro-immunológia – a múl század 80-as éveiben formálódott új tudományág – hozta meg a megoldást a kérdésre. Mindkét esetben – a vírusinfekciót követően és a stresszes állapotokban is – az immunrendszer aktiválódik. Az aktiválódás során azok a sejtek is aktívabbá válnak, amelyek az idegrendszert ellenségnek tartják és ez által nagyobb az esély újabb károsodás létrejöttére, azaz a betegség progressziójának növekedésére. Mi az sm betegség fogalma. Továbbképzésünkön e tényeknek kézzelfogható eredményeit mutatjuk be.
Rákérdezünk a záróizmok működésére. Megítéljük a beteg pszichés állapotát. Természetesen más egy olyan beteg vizsgálata, aki először jelentkezik és nem ismert a betegsége és megint más, aki gondozás alatt áll és rendszeresen találkozunk vele. Ismert betegség esetén a panaszoknak megfelelő működést vizsgáljuk részletesen, a többit tájékozódó jelleggel.
Azon kívül, hogy gócos idegrendszeri panaszok jelentkeznek, összességében az agy állománya is megfogyatkozik, tehát agysorvadás is fellép, és ennek következtében a kognitív funkciókban, pl. a memóriában is zavarok jelentkezhetnek. A leggyakoribb, a betegek kb. 70 százalékát érintő kórlefolyás az, amikor a gócos idegrendszeri tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeznek és súlyossá válnak, ezt schubnak nevezzük, ilyenkor a tünetek 24 órán túl is fennállnak. Mi az sm betegség kódok. Jellemző, hogy kezelés mellett és bizonyos mértékben spontán is javulás jelentkezik. A betegség elején ezek a panaszok még teljesen helyre jönnek, ám a kórkép előre haladtával maradványtünetekkel is számolni kell. Ezt a kórformát relapszáló-remittáló típusnak is nevezik. Ebben a típusban a tünetek fellángolását tünetmentes időszakok váltják fel. Hosszabb ideje fennálló a betegség esetén a relapszusok, schubok halványulnak, ritkulnak, viszont egy fokozatos állapotromlás figyelhető meg. Ez a szekunder progresszív forma, kb. a betegek 15 százalékét érinti.
A vérplazma-csere (plazmaferezis) a szteroid kezelésre nem reagáló rosszabbodásokban alkalmazható. A mintegy 8000 magyarországi SM beteget 32 SM centrum szakemberei (orvosok, SM nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, stb. ) gondozzák évtizedeken át.