1440-ben Kottaner Jánosné udvarhölgy Erzsébet királyné megbízására elrabolta a koronázási ékszereket a Fellegvárból, hogy szánon sietve Komáromig eljuttassa azokat Luxemburgi Erzsébethez, aki nem sokkal később szülte meg majdani királyunkat, a mindössze 17 esztendősen elhunyt V. Lászlót.
A lakótorony, vagyis a Salamon-torony bejárata a XIII. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletekre egy belső lépcsőház. A Salamon-toronyban lévő termeket ikerablakokkal világították meg, és kandallókkal fűtötték. A hatodik emeleten helyezkedett el a tetőterasz. A vár északi részét lőrések, valamint egy zárható, tolóreteszes kaputorony, és két kitörőkapu védte. Károly Róbert 1323-ban helyezte át székhelyét Visegrádra, és ekkorra tehető a Salamon-torony átépítése is. A torony felső teraszán nagy hajítógépeket állítottak fel, és az uralkodó az alsóvár belső vára körül egy belső várfalövet emeltetett. Nyitvatartás – Visegrádi Mátyás Király Múzeum. A teraszon kapott helyet apénzverőház és a vár kútja is itt állt. A költségeket elsősorban a királyné hozománya fedezte. A Fellegvár és egyben Visegrád Károly Róbert uralkodása idején nyerte el máig élő kultuszát, amikor az uralkodó Visegrádot jelölte meg mint hivatalos székhelyét, s mint az ország fővárosát. A híres 1335-ös királytalálkozóra is (ennek az eseménynek állít emléket napjainkban a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok) ezen a helyen került sor – addigra Károly Róbert már jelentősen bővítette és a kor követelményei szerint tökéletesítette a várat.
Áprily Lajos völgy, Visegrád Elrejtetted ezt az ingatlant és az összes hozzá tartozó hirdetést. Szeretnél értesülni a legújabb hirdetésekről? Naponta emailt küldünk a keresésednek megfelelő új találatokról. Nevezd el a keresést, hogy később könnyen megtaláld. Hogy tetszik az Egyéb információ: A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. Visegrád fellegvar belépő . A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. Későbbi a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát.