2012-07-01 "Mióta ismerem a tudományt (... ) azóta... hiszek a művészetben"; A természettudományos diskurzus és az esztétikai gondolkodás szerepe Csáth Géza novelláiban 2012-04-01 Barnabás-identitások Csáth és Kosztolányi, már sokadszor. A kutya című novelláról.
Lista Dátum Cím Leírás 2019-03-01 A dekadencia útvesztőjébe Csáth Géza: Sötét örvénybe süllyedek.
Hiszen indokolhatta volna lélektanilag éppen saját teoretikus meggyőződése alapján is, hogy a korán félárván maradt Witman-fiúk túlméretezett szexuális komplexük ébredezése idején miért unnak bele az élveboncolásba, és miért fordulnak - Freud szerint is szükségszerűen - a szexuális fejlődés szadista fázisában a gyilkosság felé. Kifejthette volna azt is részletezően, hogy a ház lakói által nagyra becsült özvegyasszony, aki azért szeretőt tartott és fiai nevelését elhanyagolta, miért lesz teljesen értéktelen, erkölcsi aggály nélkül megölhető tárggyá a fiúk szemében. Csáth Géza művészete többször is újjáéledt, feltámasztására az első világháború után unokatestvére -Kosztolányi Dezső -, majd a második világháború előtt Bóka László, legutóbb, a hatvanas évek első felében Illés Endre vállalkozott. Mindannyiszor baljós világpolitikai események előjelei látszottak időszerűvé tenni novelláinak nyomasztó, hátborzongató atmoszféráját. Csáth Géza novellái szűkszavúan és "tárgyszerűen" szerkesztett alkotások: az elmeorvos-író sebészre valló pontossággal hatol a kamaszlélek mélyére, feltárva a serdülő természetes bájával keveredő kegyetlen és féktelen indulatokat, a felnőtt világ "leképezésének" kiszámíthatatlan következményeit (Anyagyilkosság, A kis Emma halála. )
2 (magyar filmdráma, 95 perc, 1997) 1996 A vörös Eszti (magyar rövid játékfilm, 14 perc, 1996) 1988 Vörös vurstli 6. 3 (magyar játékfilm, 81 perc, 1988) 1986 1981 Horváték 7. 8 (magyar tévéjáték, 74 perc, 1981) 1968 Csáth Géza szereplő (portréfilm, 25 perc) 2012 2008 A Janika író Bemutató 2007. december 13. 2006 Emma író Bemutató 2006. április 20. író Bemutató 2004. március 16. 2002 2000 A pályája kezdetén néha leplezetlenül felbukkanó kemény társadalomkritika (Trepov a boncolóasztalon) későbbi műveiből (amelyek között akad önmagához méltatlan lektur is) el-eltünedezik, "az írás a felületre szorul" - írta hanyatló korszakáról Illés Endre. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői Műfaja Hasonló környezetben játszódik Az albíróék című novella dramatizálásából keletkezett Kisvárosi történet (1912 után), melyet az író operának szánt. Élesen eltér ettől a vonulattól a Hamvazószerda 1911, amely az írói szándék szerint bábjáték, s bizarr ötletével a magyar abszurd dráma előfutára. "Minden Csáth színdarabban van valami egészen mai, hozzánk szóló.
Freud, pszichoanalízis, Álomfejtés. Határátlépések pszichoanalízis és irodalom között Csáth Géza: A kisasszony c. novellájáról Morfium, matricidium és pszichoanalízis Témák és variációk Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életében és műveiben Csáth mint anyagyilkos Csáth Géza: Anyagyilkosság; Találkoztam anyámmal Az elérhetetlen keresése A korai sérülések jelentősége Csáth Géza pszichobiográfiájában Spanyol ópium az állatkertben Csáth Géza (és a feminizmus), mint kapcsolódási pont Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony c. regénye, Szász János: Ópium c. filmje és az Éjszakai állatkert c. novellaantológia között. A szerző "külsőlegessége magán a határon játszódik" De (hol) van ez a határ? Szász János filmje: Ópium - Egy elmebeteg nő naplója, 2007. Mesék, amelyek rosszul végződnek Csáth-novellák negatív narratívája valamint az ezen túli műfaji önreflexió. Az önéletrajzi tér Csáth Géza: A vörös Eszti c. elbeszélésében Élet - veszély Csáth hintája határok között: identitás-keresés - A varázsló kertje c. novella kamaszhősei.
1910. április 20-án egy rossz orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében morfiumot kezdett szedni; többszöri elvonókúra ellenére is növelte morfiumadagját. 1910 májusában az Ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Itt ismerkedett meg Jónás Olgával, és feleségül vette 1913. június 19-én. 1911-13-ban a nyári idényben fürdőorvos Stószon, Stubnyafürdőn, Palicson. 1914-15-ben Előpatakon körorvos, közben bevonult katonának. író, zene, szereplő Meghalt: 1919. szeptember 11. (Szabadka) Brenner József néven született 1887-ben, unokatestvére Kosztolányi Dezső volt. Édesanyját hamar elvesztette, gyerekkorában képzőművészi pályára készült. A Budapesti Orvosi Egyetem hallgatója volt, az 1900-as években már rendszeresen jelentek meg írásai. Ismertebb munkái: A varázsló kertje, Egy elmebeteg nő naplója. Később morfinista lett, függősége egyre jobban elhatalmasodott rajta, végül 1919 szeptemberében, mindössze 32 évesen hunyt el. 2007 2004 Tűzút 7. 0 író (kisjátékfilm, 21 perc, 2004) 1997 Witman fiúk 7.