Mit ünneplünk húsvéthétfőn? A húsvéthétfőt vízbe vető, vízbe hányó hétfőnek is nevezik. Mit ünneplünk Húsvétkor? - Szülők Lapja - Szülők lapja. A népi hagyomány onnan eredezteti ezt a szokást, hogy húsvét hétfőn egy apokrif legenda szerint (apokrif annyit tesz, hogy nincs benne a Szentírásban a történet) a katonák vödörből borogatták a vizet az asszonyokra, akik Krisztus feltámadását hirdették, hasztalan remélve, hogy elhallgatnak ettől. Ennek szellemében a locsolkodás régen nem diszkréten, illatos kölnivel történt, hanem egy vödörnyi vízzel, vagy vályúba vetéssel. A hagyományos húsvéthétfői vizes locsolkodásnak elsődleges őrzői hazánkban a hollókőiek, akik népi viseletbe öltözve minden húsvéthétfőn tartanak bemutatót. Ilyenkor jellemzően minden legény locsolta a falu minden leányát (és asszonyát, valamint vénasszonyát is), de fontos szerepe volt abból a szempontból is, hogy az udvarlók, vőlegények hogy locsolták meg kiszemeltjüket. A húsvéti tojás A termékenység szimbólumaként is ismeretes étel most már szinte a színskála minden árnyalatát magára tudja ölteni, annyiféle tojásfesték van a kínálatában, de vitathatatlan, hogy régen a piros színű tojások voltak az egyeduralkodók.
Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak. Húsvéti összefoglalónkban igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit is ünneplünk Húsvétkor. A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. 10 kérdés, 10 válasz a húsvétról – kultúra.hu. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik. A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más. A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást.
Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét szoktak tartani. A feltámadás napján a pápa általában a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el a hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. Ferenc pápa tavaly, pontifikátusának nyolcadik húsvétján, rendhagyó módon, az üres Szent Péter térre néző erkélyről adott áldást Rómára és a világra. Ez sajnos idén sem változik. Mit ünnepelünk húsvétkor? | Harmat Kiadó. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők mindig siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Jézus születése mellett az egyik leglényegesebb egyházi ünnep hazánkban a húsvét: annak az ideje, amikor a Megváltó feltámad. De vajon mi mit jelent a húsvéti szokások közül és honnan ered? Magyarországon több jeles vallási ünnep is van, ezek közül azonban a legfontosabb a karácsony és a húsvét. Míg az előbbinél arról emlékezünk meg, hogy Jézus Krisztus megszületett, húsvétkor a Megváltó kereszthalálát követő feltámadást ünnepeljük. Országszerte mindenütt istentisztelettel, szentmisével, körmenettel örvendeznek az emberek. Húsvéti szokások Húsvét ünnepe nem mindig ugyanakkorra esik – a Nap és a Hold mozgásához is igazítják, hogy mikor jön el a napja, a héber naptárhoz hasonlóan. Ekkor tartják a tavaszi napéjegyenlőség időszakára jellemző termékenységi ünnepeket – s ezek ugyancsak az újjászületésre, a feltámadásra koncentrálnak. Ám mielőtt eljön húsvét napja, még két jeles esemény történik. Virágvasárnapon, a húsvétot megelőző héten a hívek megemlékeznek arról, ahogyan Jézus bevonult Jeruzsálembe egy szamár hátán.
Húsvét után egy héttel, fehérvasárnap, a misét követően a hívek a pap kíséretében kivonultak a temetőbe, ahol a sírokra tésztát, kalácsot, festett tojást, bort tettek. A pap imádkozott az elhunytakért, majd megszentelte a kivitt ételeket, amit utána a hívek közösen elfogyasztottak. A nyitókép Tiszabökényen készült, Kárpátalján (Geszti Zsófia, Pákay Viktória gyűjtése). A szöveg eredetileg a Skanzen blogján jelent meg.