"Ez Csurka István számára azért is volt történelmi elégtétel, mert pontosan tudta, hogy csak az egészséges emberi veszélytudat képes így összefogni (…) azt a nyugodt nemzeti erőt, amely a magyar függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a belső demokrácia jegyében nemzetpolitikát hitelesít, erősít, és ha kell, akkor védelmez" - jelentette ki Lezsák Sándor. Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróról, a szervezet egykori tagjáról emlékezett meg. Beszédében kiemelte: Csurka István a magyar dráma megújítója volt, életműve a legnagyobbakéhoz, Mrozekéhez, Kunderáéhoz, a közép-európai groteszk megteremtőéihez mérhető. Felidézte, hogy az írónak pályája során megadatott siker éppúgy, mint a cenzúrával való küzdelem, az elhallgattatás is. "Nem lesz könnyű az irodalom történészeinek, amikor a mintegy öt és fél évtizedes írói munkásságról kell majd számot adniuk" - jegyezte meg Kiss Gy. Csaba. Ez szánalmas, szinte antalli. | Az élet és az igazság nevében.. Kitért arra is, hogy Csurka műveiben megcsillan a nagy elődök, Krúdy, Karinthy, Szabó Dezső, a népi irodalom alkotóinak hatása, mint ahogyan az ő hatása is érezhető az utódok munkáiban.
Nyugodjék békében! " – áll a közleményben. Majdnem az Új Színház intendánsa lett Ez utóbbiak miatt került kereszttűzbe akkor is, miután együtt írta meg Dörner Györggyel az Új Színház igazgatói posztjára beadott győztes pályázatot, Dörner eredeti szándékai szerint ő lett volna a Hátországnak átkeresztelt színház intendánsa. Itthon: Eltemették Csurka Istvánt | hvg.hu. Csurka itt a saját műveit is szerette volna műsorra tűzni, mert azokat egy kivétellel egyetlen színházban sem játsszák. Az Új Színházban intendánsként aktuális politikai témákól írt volna ki drámapályázatot, amin Gyurcsány Ferenc és a privatizáció története is szerepelt volna témaként, mivel szerinte "a magyar irodalomnak is el kell rendeznie ezt a szélhámosságot. " Fotó: Huszti István Tarlós István főpolgármester végül azonban felkérte Dörnert, hogy Csurka Istvánt ne alkalmazza az Új Színházban intendánsként, mivel a drámaíró "többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére is az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában", a Magyar Fórumban.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2012. feb 4. 10:40 Életének 78. évében meghalt Csurka István író, politikus - közölte az MTI. Csurka István 1934. március 27-én született. Az 1960-as évektől kezdődően több drámát (Ki lesz a bálanya, Az idő vasfoga, Döglött aknák, Eredeti helyszín, Házmestersirató, stb. Csurkamuvek. ) és novellát írt; több művét megfilmesítették. 1956. után beszervezte a III/III-as ügyosztály; Csurka az elsők közt vállalta fel ügynökmúltját, ám állítása szerint egyáltalán nem írt jelentéseket. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök - olvasható a róla szóló Wikipedia-szócikkben. 1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat. 1993 januárjában alulmaradt Antall József miniszterelnökkel szemben az MDF elnöki pozíciójáért vívott küzdelemben; júniusban kizárták a pártból.
Csurka már 2010 előtt látta: a Jobbik a balliberális pártok fantomszervezete volt – Stefka István és a Médiaháború Miután Gyurcsány megbukott és lemondott, jött a "klónkormány" – Bajnai Gordon vezetésével. A Magyar Hírlap továbbra is megírta az igazságot, ez már az egykori maoistának, Demszky Gábornak is sok volt és ő is bojkottot hirdetett. Aztán jött 2010 és az új korszak. Orbán Viktorék kétharmada megteremtette az esélyt egy új Magyarország létrehozásának. Bár a Jobbik akkor még antikommunistaként és hazafias pártként hirdette magát, Csurka Istvánt nem tudták átverni. Már akkor megírta, hogy a Jobbik csak az MSZP és az SZDSZ fantomszervezete volt. Igaza volt? A választ ma látjuk igazán. Stefka István és a Médiaháború, 35. rész. Mert az Öreg nem felejt. A Magyar Demokrata megírta (2009. 04. 01. ), hogy a Magyar Hírlap előretört. A lap ismertsége rohamosan nőtt. Nyílt háborúvá fajult a kormány, a balliberálisok és a Magyar Hírlap közötti viszony. Gyurcsány Ferenc után Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor is kedvet kapott, és bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen.
Részt vett a nyolcvanas évek közepén kibontakozó ellenzéki mozgalmakban, a magyar ellenzék monori találkozóján és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalapításában is. "A szokásos pálya: egy kis ötvenhat, egy kis rendszerutálat, enyhe (és kevéssé tartós) balos fordulat hatvannyolc körül (mint oly sokaknál), előlegek, magas honorok, összeköttetések, protekció, egy-két rendszerhű, de nem túl ízléstelen nyilatkozat, alkotóház, bemutatók, pia, póker, ulti, dácsa, életműsorozat. Állítólag csajok is, de mint minden igazi kelet-európai mácsót, Csurkát is csak a férfiak érdekelték igazán, föl nem pillantott volna, ha gyönyörű nő jött be az ajtón. De hát a legtöbb kelet-európai nőcsábászt nem érdeklik a nők, csak a skalp meg a szex" – írta róla a halálára Tamás Gáspár Miklós filozófus, akiről tényleg nem lehetett azt mondani, hogy egy hullámhosszon, azonos oldalon álltak volna, vagy akár egy másodpercig is ugyanazt gondolták volna a világról. Csurka 1993-ban távozott az MDF-ből, majd saját pártot alapított, ez volt a MIÉP /Fotó: RAS-archív De visszakanyarodva a kora kilencvenes évek politikai világába, Csurka az MDF színeiben lett tagja az első szabad országgyűlésnek 1990-ben, akkor már a párt alelnöke volt.
Ehhez már most előkészítik az erőszakszervezeteket, ennek érdekében akarják lefejezni az ügyészséget. Leváltásokkal és kinevezésekkel, de ha kell, sajtó általi megfélemlítéssel bénítják meg, vagy teszik népre uszíthatóvá a rendőrséget, és őrölnek fel minden, még legalább nyomokban rendeltetésszerűen működő részleget a társadalomban. A magyarságot a saját posztkommunista, nómenklatúrás gyarmati, szálláscsináló elitje viszi a vágóhídra. Ezt a tönkretételt most már pusztán parlamenti eszközökkel megakadályozni nem lehet. A kormány megmutatta, hogy minden galád törvénye és intézkedése meghozatalához és megvédéséhez elegendő ötfős többsége. A Fideszből mindig több volt a távol-maradó, és egyszer sem tett kockázatossá egyetlenegy szavazást sem. Most a köztársasági elnök is félmegoldást választott: megfontolásra visszaküldte ugyan a kórháztörvényt, de azt a kormánytöbbség változatlan formában még a visszaküldés napján tárgyalás nélkül újra elfogadta. Nevetségessé téve a köztársaság elnökét, az intézményt és mindenkit, aki mást akar.
Minden államban vannak bűnözők, vannak maffiák és maffiózók, vannak üresfejű, semmihez nem értő emberek, akik szerencse folytán vagy a többség hiszékenysége következtében hatalomra és vagyonra tesznek szert, de hogy egy bűnöző garnitúra és egyben egy semmihez nem értő csapat 2002 után 2006-ban is, két választás során ezt tehesse 1956 nemzetével, Árpád, Szent István, Széchenyi István és Kossuth Lajos nemzetével, azt elhinni és megérteni egyaránt képtelenség. A pártok a 19. század liberalizmusának a termékei, amelyek miután belevitték a világot és Európát az első világháború poklába, betöltötték történelmi szerepüket. Az első világháború után Oroszországban a bolsevik párt vette kezébe az államot, 1933-ban pedig Németországban egy választás során a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt, Hitler pártja lett az állam fő ereje, és minden más pártot kiiktatott. Az USA-ban ezzel körülbelül egy időben a gazdasági és pénzügyi elit úgy szervezte meg az állam kézbevételét – nem a demokráciát! –, hogy fenntartotta ugyan a két nagy pártot, de egyöntetű uralmi politikát vezetett be, a hatalmat most is, akármelyik párt győz is, ugyanazok a pénzemberek gyakorolják.