A 2019-es európai választások részvételi aránya rendkívül magas volt. Most itt az idő, hogy véglegesítsék a képviselőcsoportokat és eldöntsék, ki lesz a Bizottság következő elnöke. Részvételi arány Idén az uniós választók több mint 50 százaléka adta le a voksát, ezzel elérve az elmúlt 20 év legmagasabb részvételi arányát. Ráadásul az 1979-es választások óta idén először emelkedett a szavazáson résztvevők aránya. A részvételi arány 21 országban növekedett, 7 országban több mint 10 százalékkal. Átrium: Tisztelt Kormányinfó! | Mandiner. A legnagyobb növekedés a spanyoloknál történt, több mint 20 százalékkal. Még több adat elérhető az európai választásokat folyamatosan követő élő közvetítésünkből, amelyet erre a linkre kattintva olvashatnak. Eredmények Az eddigi adatok alapján az alábbi országokból vannak végleges adataink: Horvátország, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország és Szlovákia. Írországra és az Egyesült Királyságra vonatkozóan nemzeti becslések érhetőek el, a többi országra pedig becsült adatok. Ez azt jelenti, hogy a fenti képen látható becsült eredmények még mindig változhatnak.
Egyetért azzal az állásponttal, hogy megfigyelhető a kormánypártból való kiábrándulás is, "de amikor ilyen kicsi részvétel is elég a győzelemhez, akkor a Fidesz mozgósítási képessége jelen állapotban mindig erősebb, mint az ellenzéké". Amit viszont ez az időközi választás mutat, hogy "nem először, de megszólalt a vekker, jelezve – nem megy ez így tovább". Lendvai szerint az ébresztő nem a választóknak szólt, ők ugyanis elmennének nagy számban voksolni, ha kormányképes alternatívát, koalícióképes ellenzéki pártokat látnak. "Most ezt nem láthatták. Magam sem emlékszem május óta figyelemreméltó ellenzéki akcióra. Nem egymással, hanem a Fidesz-rezsimmel kellene versenyezni. " Már az áprilisi választás után felmerült, hogy túl sok az ellenzéki párt, karcsúsítani kellene. Kérdés, hogy melyik párt olvadna önként és dalolva egy másikba? 2019-es európai választások: fiatalok a rekordrészvétel hátterében | Hírek | Európai Parlament. "Nyilván egyik sem, de ennél súlyosabb gondok is vannak" – vélte Somogyi Zoltán. Példaként említette a keszthelyi választást, ahol a Balaton második legnagyobb településén még jelöltet sem állított az ellenzék.
Az 577 körzetben 6293-an mérettették meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerült, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12, 5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elérő jelölt indulhat.
"Az az igazság, hogy az elnöki párt vereséget szenvedett" - mondta vasárnap este Jean-Luc Mélenchon, a baloldali összefogás vezetője arra kérve a választóit, hogy "rohamozzák meg" az urnákat a második fordulóban. A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogásnak (NUPES) azonban kevés a tartaléka a második fordulóra, a távolmaradás elsősorban az Emmanuel Macron szavazóbázisát jelentő fiatalokat és a középosztályt érintette az első fordulóban. Olivier Véran, a parlamenti kapcsolttartásért felelős kormánytag vasárnap este elismerte, hogy a választási eredmény "figyelmeztetés" a kormánytöbbségnek, amelyet meg kell hallani. Élisabeth Borne miniszterelnök úgy vélte, hogy kizárólag az Együtt! elnöki koalíció lesz képes jövő vasárnap többséget szerezni a nemzetgyűlésben. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak.