A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Mátyás fogadja a pápa követeit (Benczúr Gyula festménye) Forrás: Wikimedia Commons A politikai rátermettség és a modern kor emberének képe a "szerethetőségről" a régiségben meglepően ritkán járt kéz a kézben, mint ahogyan ma sincs így feltétlenül. E bevezető sorok zárásaképpen pedig arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a 19. és 20. századi politikai rendszerek Dózsa György és Kossuth Lajos mellett talán Mátyás király megítélésén alakítottak a legtöbbet. Ráadásul sokszor lehetünk tanúi, hogy a 21. századi gondolkodásmódot, értékrendet kérik számon a 15. Matyas kiraly nepmesek gyerekeknek. századon (például Mátyás a "zsarnok" király), ami lássuk be, teljes aránytévesztés. Az alábbiakban egy sorozat beharangozójaként néhány Mátyással kapcsolatos, visszatérő vitatott téma (trónra kerülés, Habsburg-trónigény stb. ) áttekintésével szeretném felkelteni az érdeklődést a király uralkodásával kapcsolatos kérdésekre, és tudományos vagy olykor azon kívüli megítélésükre. Fából faragott Mátyás-szobor a Kassa melletti Csécs település Árpád-kori temploma előtt Forrás: Horváth Richárd Ha Mátyás személyiségének alakulásáról szólunk, aligha lehet elhallgatni a királlyá választása előtti hónapok eseményeit: bátyja 1457. márciusi lefejezését, budai elfogatását, "menekülését" V. Lászlóval (1452–1457) Bécsbe, majd Prágába, a király váratlan halálát, Podjebrád György házi őrizetét.
Zenéjét csakúgy, mint a sorozatnak, a Kaláka együttes szerezte. Forrás: Wikipédia Magyar népmesék (1977–2011) – Mátyás király aranyszőrű báránya A hazai körökben talán legismertebb animációs sorozat készítése 1977-ben indult szintén a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében, ötletgazdája Mikulás Ferenc akkori stúdióvezető volt. A Magyar népmesék forgatókönyvei a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának segítségével, eredeti gyűjtések alapján készültek. 35 év alatt 100 rész készült el, a századik, jubileumi epizód főszereplője pedig Mátyás király. Matyas kiraly nepmesek 100. Magyar vándor (2004) Mátyás alakja Herendi Gábor nagy sikerű vígjátékában is feltűnik, ismét és egyben legutoljára Helyey László megformálásában. Érdekesség, hogy Herendi felkérését a színművész azért nem akarta elfogadni, mert nem akart viccet csinálni az egyik legelismertebb hazai történelmi személyiségből. Alakítása ennek ellenére magáért beszél. A címlapfotón Tóth Pál rendező és Pethes Zsolt operatőr a Mafilm Pannónia Filmstúdió kecskeméti részlegében (Fotó: MTI/Kanyó Ferenc)
A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen. " (Wikipédia) Bajcsy-Zsilinszky Endre, róla írt művében viszont így vélekedett: "Mátyás király… Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a "történelemé". Magyar népmesék: Mátyás király aranyszőrű báránya - YouTube. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása — az igazi. " Vitatkoznak születése dátumán is. Két évszám is játszik, az említett 1443. évi és az 1440, mely a Mátyás királlyá választása alkalmával íródott követi jelentésekben szerepel. Sokkal több történeti műben szerepel viszont az 1443-as év, ezt a "dátumot támasztják alá Ilkus Márton krakkói és az Othmarus által kompilált vatikáni horoszkópok.
Mátyás nem szólt senkinek az álomról, jó korán felkelt, felöltözött, aztán kiment a mezőre a gazdája ökreivel, s szántani kezdett. Délben egy szolga ételt hozott neki, hát kifogta az eke elől az ökröket, megfordította az ekét, s az eke vasára tette a fazekat, úgy kezdte kanalazgatni a kását. Egyszer csak az égen nagy fényesség támadt. A fényesség közepén repült két angyal, hozták a koronát, hogy Mátyás fejére tegyék. Mikor már egészen közel voltak, szegény Mátyás megijedt, felkapta az eketisztító vasat, olyant sújtott a koronára, hogy a korona tetején a kereszt mindjárt elferdült. Akárhogy hadonászott Mátyás, az angyalok mégiscsak a fejébe tették a koronát. 530 éve halt meg Mátyás király | Sokszínű vidék. Mátyás Magyarország királya lett, Isten akaratából. Nem is volt több olyan igazságos királya e hazának, se azelőtt, se azután. Értékelés 5 3 37 37 szavazat
Katona 2020 április 07. kedd, 7:00 Az MTVA nyilvánosságra hozta a Katona József Színház egykori legendás előadásának felvételét. A Három nővér ide kattintva nézhető meg. Fotó: Katona József Színház A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), a Rádióarchívum és az is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy a komolyzene, a különféle műsorok, a hangoskönyvek, a tévéfilmek és a sorozatok által az igényes szórakozás és a korosztálytól független tanulás élményét felkínálva támogassa a minőségi otthoni időtöltést. Csehov Három nővérét 1985-ben mutatta be a Katona Ascher Tamás rendezésében, Végvári Tamás, Udvaros Dorottya, Bodnár Erika, Básti Juli, Szirtes Ági, Vajda László, Sinkó László, Bán János, Lengyel Ferenc, Horváth József, Pártos Erzsi m. Csehov három nővér röviden. v., Kun Vilmos, Gáspár Sándor, Blaskó Péter és Hollósi Frigyes szereplésével. Kritikus szemmel az előadásról: Ennek a budapesti előadásnak nem kell félnie semmilyen összehasonlítástól, "még a Peter Stein rendezésével való összevetéstől sem", ahogy a suttgarti fesztivál műsorfüzete sietve megjegyzi.
Írta: Anton Pavlovics Csehov Fordította: Kosztolányi Dezső Szereplők Prozorov, Andrej Szergejevics Végvári Tamás Natalja Ivanovna Udvaros Dorottya, majd Bodor Erzsébet Olga Bodnár Erika Mása Básti Juli Irina Szirtes Ági Kuligin, Fjodor Iljics, gimn. tanár Vajda László Versinyin, alezredes Sinkó László Tuzenbach, báró, hadnagy Bán János Szoljonij, főhadnagy Balkay Géza, majd Lengyel Ferenc Csebutkin, katonaorvos Horváth József Anfisza, dajka Pártos Erzsi m. v., majd Sándor Böske Ferapont, öreg szolga Kun Vilmos Fedotyik, alhadnagy Gáspár Sándor, Blaskó Péter Rode, alhadnagy Hollósi Frigyes Alkotók Díszlet: Szlávik István Jelmez: Szakács Györgyi Zenei vezető: Simon Zoltán Dramaturg: Fodor Géza Rendezőasszisztens: Vajda Anikó Rendező Ascher Tamás
(Wolfgang Ignée) Csodálatos megnyitása ez a Theatre de l'Europe új évadának. Ez a Magyarországról érkezett előadás, magyar nyelven, olyan erőteljes, olyan érzékeny, olyan mély és nagyszerű világossággal szólal meg, hogy minden néző számára felzaklató. Micsoda színházi lecke! Micsoda csehovi intelligencia! Micsoda pontosság és alázatosság a költővel szemben! Három nővér - Csehov - Katti Zoób. Az embernek nincs is kedve kommentárokat fűzni hozzá, fénylő és természetes ez az alkotás. A díszlet, a jelmez, a társulat átható ereje, a zene megszólalásai mind részt vesznek egy pontos színházi koncepcióban. (Armelle Héliot, Le Quotidien) Mivel a színház maga is egyfajta nyelv, mit számít az, hogy magyar nyelven adták elő. A rendezés határozott vonalai és a színészi alakítások mind azt bizonyítják, hogy kétségkívül a nemzetközi színjátszás élvonalába tartozó társulatról van szó. Legalább olyan erőteljes volt ez a Három nővér, mint a berlini Schaubühnében, Peter Stein rendezésében. (Jean-Pierre Léonardini, l' HUMANITÉ) A mesterműveket és előadásokat akkor is élvezi az ember, ha nem éri pontosan a nyelvet.
A Három nővér Anton Pavlovics Csehov leghíresebb alkotása, melyet Kosztolányi Dezső fordított magyarra, és még ma is főleg ebben a változatban találkozhatunk vele. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. A Három nővérben a szerző az értelmes élet utáni sóvárgást jeleníti meg. A mű a moszkvai Művész Színház számára készült, külön kérésre, bár bizonyítható, hogy a mű alapgondolata már egy évvel korábban is motoszkált Csehov fejében. A darabot először 1901-ben mutatta be a Művész Színház, és ugyanebben az évben jelent meg először nyomtatásban.
Tizennégy ember egy vidéki városban. Négy nő, nyolc férfi, két aggastyán. Eltelik négy év. Ketten egymásba szeretnek, de szét kell válniuk, ketten összeházasodnak és gyerekeket nemzenek. Egy meghal, öten elmennek végleg. Heten maradnak. "Azt kérdezed, mi az élet? Ez ugyanolyan, mint megkérdezni: mi a sárgarépa? A sárgarépa – az sárgarépa, a többi ismeretlen. "Csehov levele feleségének, 1904. április 20. Ferapont Darvas Ferenc m. v. Továbbá Murányi Márta m. v., Metronóm - Kútszélistí, Turbuly Lilla írása Kötéltánc Moszkva és Budapest között - 7óra7, Török Ákos írása Nem ittam ma kávét. Csehov három never die. Szólj, hogy főzzenek! - Iza színházban járt Élni fogunk...!! - Pótszékfoglaló, Csatádi Gábor írása A nővérek mi vagyunk -, Hegedűs Barbara írása Elcseszett élet - 168 óra, Csáki Judit írása Semmi szépelgés, semmi bágyadtság - Critikai Lapok 2016. XIV. évf. 11-12., Bogácsi Erzsébet írása Gépnarancs, M. Koltai Judit írása Vasárnapi Újság - Marik Noémi írása Búsongva akarni nagyon azt a fránya életet - Magyar Nemzet, Makrai Sonja írása Tanári segédanyag HÁTTÉRANYAG ÉS TANÍTÁSI SEGÉDLET PEDAGÓGUSOKNAK Szeretnénk azokkal a pedagógusokkal is kapcsolatba kerülni, akiknek nem áll módjukban az osztályaikkal FLESS foglalkozáson részt venni, és tanórai keretek között szeretnék felkészíteni a fiatalokat a színházlátogatásra.