2022. június 7. 6 perc p A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda százmilliókat keres a Fertő tavi beruházáson | atlatszo.hu. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a fertőrákosi partra álmodott turisztikai gigakomplexum kivitelezéséért felelős SFTFN tavalyi beszámolója szerint komoly perekben érintett a társaság. Egyrészt a cölöpházak lebontási költségeként 88 millió forintot szeretne behajtani a (volt) tulajdonosokon, másrészt az állami céget is perlik 262, 7 millió forintra – vélhetően a lebontott cölöpházak tulajdonosai akarnak kártérítést kapni az ingatlanjaikért. Ahogy a neve is mutatja, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. feladata a térség idegenforgalmmal kapcsolatos fejlesztési feladatainak koordinálása.
Ezek közül a legismertebb a Fertő tavi beruházás, de a céghez tartozik még többek között a soproni Lővérekben megvalósuló konferenciaközpont építése, továbbá a Sopron környéki bor-, gasztro- és kerékpáros, valamint az aktív (kirándulós) turizmus fejlesztése is. Működési sajátosságaikat a cég 2021-es mérlegéhez készített kiegészítő mellékletben úgy fogalmazták meg, hogy "a Társaság bevétele alapvetően költségvetési, illetve Uniós forrásból származik". Ilyenekből "egyéb bevétel" címszóval a 2021-es beszámolóban összesen 404, 5 millió forintot tüntettek fel, ebből 216, 3 millió a "Fertő tó és környezetének fejlesztése" nevű sorban szerepel. Részlet az SFTFN 2021-es kiegészítő mellékletéből "Egyéb ki nem emelt bevétel" címszóval szerepel még az SFTFN beszámolójában 14, 3 millió forint, ami a dokumentum szerint a – nem részletezett – kártérítésként befolyt összeg. Drága a reklám és az ügyvéd Összes bevételük tehát nagyjából 423 millió forint volt, a költségeik pedig a dokumentum szerint közel 420 millióra rúgtak.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. [1] Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. [2] Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első. 2022. május 10. óta Magyarország köztársasági elnöke Novák Katalin, akit az Országgyűlés 2022. március 10-én választott meg. Ő Magyarország első női köztársasági elnöke. A tisztség története [ szerkesztés] Az Alkotmány 1989. évi módosítását követően a Magyar Népköztársaságot felváltó Magyar Köztársaság államfője a köztársasági elnök lett. Az Áder János előtt korábban ezt a tisztséget betöltő Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között, 2012. Magyar miniszterelnökök a rendszerváltás óta - Terasz | Femina. április 2-án lemondott, helyét pedig ideiglenesen Kövér László, az Országgyűlés házelnöke vette át. Megválasztása, kinevezése [ szerkesztés] A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon 2017 ← 2022. március 10. 2027 → Elnökjelölt Novák Katalin Róna Péter Párt Fidesz – KDNP Egységben Magyarországért ( DK – Jobbik – Momentum – MSZP – Párbeszéd – LMP) Szavazat 137 51 Köztársasági elnök a választás előtt Köztársasági elnök a választás után Áder János A rendszerváltás utáni nyolcadik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2022. március 10-én tartották. [1] A választás szabályai [ szerkesztés] A 2022-es lesz a harmadik államfőválasztás, amelyet az Alaptörvény 10-11 cikkeiben foglaltak alapján bonyolítottak. A választás idején a köztársasági elnök jelöléséhez a képviselők egyötödének (40 képviselő) ajánlására volt szükség. A szavazás lefolytatható volt egy, illetve több jelölttel is. (Az Alaptörvény a 40 fős ajánlási limittel legfeljebb négyre korlátozza az induló jelöltek számát. ) Az elnökválasztás legalább egy, legfeljebb kettő fordulóból állt, a választásra két egymást követő nap állt rendelkezésre. A szavazás titkos volt, a képviselők szavazólapokon adták le voksaikat.
[10] Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom 2022. január 5-én Pál Éva énekesnőt jelölte az államfői posztra. [11] Alaptörvény-módosítási javaslat [ szerkesztés] 2021. április 15 -én Molnár Gyula MSZP -s országgyűlési képviselő alaptörvény módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy Áder János államfői mandátumát hosszabbítsák meg legalább a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokat követő 30. napig. Molnár szerint "kérdéses, miként tudja kifejezni a nemzet egységét és miként tud az államszervezet demokratikus működése felett őrködni egy köztársasági elnök, akit egy olyan, ciklusának utolsó napjait élő Országgyűlés választ meg, amely rövid időn belül talán teljesen más összetételben alakul újjá. " [12] Molnár javaslatát az LMP is támogatta. [13] Közvélemény-kutatások [ szerkesztés] Az közéleti hírportál 2021. májusában nem reprezentatív (3541 szavazó) kutatást végzett arról ki legyen az államfő Áder János után. A felmérés érdekessége, hogy a válaszadók 46%-a köztársasági rendszer felszámolását és a királyság intézményének helyreállítását valamint a Habsburg -ház visszahívását tartotta kívánatosnak.