REQUEST TO REMOVE Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd A kezdetek Érden – hasonlóan sok más településhez, főleg községhez – az 1950-es évek közepén, 1954-ben hozták létre a népkönyvtárat. REQUEST TO REMOVE Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd HANGOSKÖNYV AJÁNLÓ. Schäffer Erzsébet: Málna utca 3. 2010. Schäffer Erzsébet a szomszédban, Ercsiben született. Pulitzer díjas újságíró, publicista. REQUEST TO REMOVE Érdtv - Regionális, online televízió - Csuka Zoltán Városi... 2010-12-06 Négyszemközt - Programok a... Vendég: Bazsóné Megyes Klára igazgató, Csuka Zoltán Városi Könyvtár Téma: Programok a városi könyvtárban REQUEST TO REMOVE Zoltán Csuka | Facebook Csatlakozz a Facebook-hoz, hogy kapcsolatba léphess Zoltán Csuka-vel és más lehetséges... Facebook Könyvtár: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z REQUEST TO REMOVE Csuka Zoltán Városi Könyvtár Érd Csuka Zoltán Városi Könyvtár...... This place needs an english description, make it REQUEST TO REMOVE Csuka Zoltán Városi Könyvtár 2030 Érd, Hivatalnok u.
Szeptember 6-tól ismét az eredeti nyitvatartási rend szerint várja az olvasókat a Csuka Zoltán Városi Könyvtár. Az ősz első hónapja több könyvtári rendezvényt is ígér: lesz könyvbemutató, nagybőgőest, bolgár mesenap és Csuka Zoltán emléknapot is rendeznek. Szeptember 7-én 18 órakor a Zenei Könyvtárban nagybőgő estet tartanak Pengő Csaba és Bögöthy Ádám előadását láthatják, hallgathatják a nagybőgőről, sok zenével. Szeptember 8-án 17 órakor a Felnőttkönyvtárban kerül sor a Holdtitok című kötet bemutatójára, amelyen Hirneth-Fajth Evelinnel, a kötet egyik szerzőjével beszélgetnek. A Gyermekkönyvtárban 9-én 10 órakor bolgár mesenapot tartanak: Simon Attila előadásában hallgathatják meg a gyerekek a Hiter Peter az erdőben című mesét. A Felnőttkönyvtárban 22-én 17 órakor Csuka Zoltán emléknap lesz, amelyen Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárosa tart előadást Izmos irodalmi kötelékek, avagy a megtalált önképzőköri jegyzőkönyvek címmel. A könyvtár rendezvényeire a belépés minden esetben ingyenes, de védettségi igazolványhoz kötött.
Kulturális örökség Csuka Zoltán (1901-1984) József Attila díjas költő, író, műfordító. Zichyfalván (Bánát) született, Érdligeten 1933-ban telepedett le és haláláig itt élt a Sárd utcában. Költőként indult, de lapalapítóként és újságíróként is dolgozott. Legnagyobb jelentősége azonban műfordítói és irodalomszervezői tevékenységében rejlik. A délszláv irodalom több mint száz kötetét lefordította, a szerb, a horvát és a szlovén irodalom jeles tolmácsolója. Andrič Híd a Drinán c. regénye Csuka Zoltán magyar fordításának köszönhetően indult el a világhírnév és a Nobel-díj felé. Írói tevékenységének fontos műve A jugoszláviai népek irodalmának története (1963), elsőként írtak ilyen összefoglaló művet magyarul. 1976-ban Csuka Zoltán 75. születésnapja alkalmából Érd községnek adományozta könyvgyűjteményének egy részét, megalapítva ezzel a Jószomszédság könyvtárát, amely a nagyközségi könyvtár fiókkönyvtáraként működött. 1981-ben megkapta Érd első Diszpolgári címét. Halála után lakóháza a Napház a város tulajdonába került, 1989 óta az épület kiállítóteremnek, a Csuka Zoltán emlékszobának és kiállításnak ad helyet.
Izgalmas huncutság volt. Nem ágálok én a hagyományos képeslapküldés mellett, nem, én sem írok már, csak valahogy mégis, csak valahogy megmaradtak kézzel fogható emléknek a régiek. Nem volt ám rajtuk semmi más írva, csak az, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket, békés, boldog új esztendőt kíván XY család. Olyan is volt, hogy elfelejtődött valamelyik távoli rokon, s januárban íródott meg a kellemes karácsonyi ünnepeket című képeslap, hogy ne érje szó a ház elejét. Nem írok, nem küldök képeslapokat, drága, mint a ménkű, mondaná régi munkahelyem ezerszer is sérült gyöngye, mosolygok magamban, nem írok, nem vagyok egy jó képeslapküldő, jó levélíró sem vagyok, összecsapom, néha semmitmondó sorokat írok, ésmidenjótkívánok, szoktam így a befejezést. A karácsonyi képeslap évszázadai » DJP-blog. Gondoltam, írok azért egy karácsonyi üdvözletet mindenkinek. Csupa jókívánsággal. Sok hóval belepett legyen minden, ameddig a szem ellát, bukdácsoljunk, nevessünk, tegyünk egy lyukas fazekat a hóembernek kalapul, keressünk csúszkákat, ahogy régente, ahogy gyerekként.
De ez csak egy egyedi eset volt – két évszázadig nem sok változás történt. A viktoriánusok azonban már imádták a képeslapokat, s ennek bizonyítékát is adták. Az egyenruhás postások Angliában már 1793-tól járták az utcákat, de csak az 1840-es évtől szaporodott meg igazán a küldemények száma. Ekkor hozott egy olyan jogszabályt az angol parlament, amely a küldemények árát 1 penny-ben határozta meg, s ezt egy bélyeg vásárlásával kellett megfizetni, amely Viktória királynőt ábrázolta. Az is változott, hogy már nem a címzettnek kellett fizetnie, hanem a feladónak a bélyeg megvásárlásával. Ezzel a küldemények száma rohamosan nőni kezdett, viszont eléggé időigényes foglaltosság volt a számos üzenet megírása. RÉGI KARÁCSONYI - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Azelőtt csak a gazdagok engedhették meg, hogy levelet írjanak, de ez már az átlagember számára is elérhetővé vált. A levélküldés árának csökkenésében komoly szerepe volt a vasútak elterjedésének is, amelyek nagyobb mennyiségű levelet tudtak olcsón és gyorsabban elszállítani. A sorozatgyártás 1843-ban Sir Henry Cole, aki egy magas rangú kormányzati alkalmazott volt, s komoly szerepe volt a postabélyegek bevezetésében is, azon töprengett, hogyan lehetne az embereket segíteni a levélírásban.
Megesett, hogy Kati néni megelégelte édesanyám hosszas mérlegelését, nehezen viselte a kritikát. Bosszúsan mentegetőzött, nem ő készíti ezeket a lapokat. Nem tehet róla, hogy a Képzőművészeti Alap minden évben ugyanazokat a közhelyes, sablonos giccseseket küldi. Úgy tucatnyi variációban adták ki a fénylő karácsonyfás, télapós képeket. Előfordult, hogy mindezt patkós, kurta farkú malacot markoló kéményseprővel kombinálták. Majd egyszer beütött a krach. Hogy, hogy nem, drága mamám sasszeme kiszúrta, a pezsgőspoharat emelő, estélyi ruhás hölgy mögött az óesztendő évszáma virított. Gyakran felemlegette, micsoda blama lett volna, ha nem veszi észre, hogy egy lejárt képet küldünk valakinek. Innentől a szomszédos állami írószerboltba jártunk mustrára. Szerintem Kati néni is így akarhatta. Majd ezután következett a neheze. Nehezen vetkőztem le a gyerekes írást, így aztán apám halála után is mamám töltötte, címezte a lapokat. Nekem csak a postaládába kellett begyömöszölnöm, persze nem egyszerre, és a fontosabbakkal a postára jártam.
Sok szokást az utóbbi időben vettünk fel: ilyen az adventi koszorú, a házak feldíszítése, de akár az is, hogy szenteste buliba megyünk, karácsonykor egzotikus helyeken nyaralunk. Mondhatjuk, hogy ezek már a kultúránk részei? Én még másban nőttem fel, de látom, hogy ez is egy tendencia. Aki megengedheti magának, az melegebb tájakon pihen, és nem ül otthon a karácsonyfa alatt. Azon el lehet gondolkozni, hogy a külsőségek változása ellenére számukra még mindig van-e jelentősége a karácsonynak. Ha már az összes külsőség elveszik körülötte, ha egy család évek óta módszeresen elutazik karácsonykor nyaralni, és nem tartják a szokásokat, lehet, hogy a gyerekek számára valóban csak a szabadság ideje lesz ez az ünnep. Először csak a gazdagok utaznak el, aztán a sznobok és lassan a többiek is, és ha ez széles körben elterjed, akkor az lesz az új szokás. De azért azt gondolom, nálunk még sokáig azok lesznek többen, akik ragaszkodnak az otthon, családdal megtartott karácsonyhoz. A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/50-51.