2019. 11. 18. Mind a Ft-ban, mind az EUR-ban meghatározott értékek módosulni fognak Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság a közbeszerzési irányelvekben meghatározott eljárás szerint főszabályként kétévente vizsgálja felül, és szükség szerint hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban rögzített értékhatárokhoz. A fentieknek megfelelően 2019-ben a Bizottság felülvizsgálta az értékhatárokat, amelyekre vonatkozó módosítások október 30-án kerültek elfogadásra. Az új közbeszerzési értékhatárokat megállapító rendeletek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. október 31-én történő kihirdetését követő huszadik napon lépnek hatályba, az új értékhatárokat 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Némiképp formabontó módon, a mostani módosítás eredményeként az értékhatár többsége nem emelkedett, hanem minimális mértékben csökkentek. Nem változik Kbt. 3. mellékletében meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások vonatkozásában a Kbt.
Közbeszerzési értékhatárok 2020. január 1-től A cikk dátuma január 6th, 2020 Tisztelt MEGOSZ Tagok Magánerdő Tulajdonosok Tisztelt Erdőgazdálkodók január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárok írta: Dr. Kothencz Éva A közbeszerzési értékhatárok ismerete a közbeszerzési törvény alkalmazásának alaptétele, ezért azokról rendre tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat. Jelen írásunkban a 2020. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról informáljuk Önöket. A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat minden év elején a honlapján közzéteszi. [Kbt. 15. § (5) bek. ] Ez évben – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – hamarabb, már november hónapban megjelentek a következő évre irányadó értékhatárok. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt. ) alapján uniós és nemzeti értékhatárokat különböztetünk meg. Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, míg a nemzeti értékhatárokat a hazai jogalkotó az éves költségvetési törvényben határozza meg.
1. IV. részének alkalmazásakor: - Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint. 2. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok A Kbt. § (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Leírtaknak megfelelően a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény a 70. §-ában állapítja meg a 2020 január 1-jétől 2020. december 31-éig tartó időszakra a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. A 2019. évben meghatározott értékhatárokhoz viszonyítva a nemzeti értékhatárok megváltoztak. 2. Klasszikus ajánlatkérők esetében a nemzeti értékhatárok: - árubeszerzés esetében 15 000 000 forint; - építési beruházás esetében 50 000 000 forint; - szolgáltatás megrendelése esetében 15 000 000 forint. 2. Közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: - árubeszerzés esetében 50 000 000 forint; - építési beruházás esetében 100 000 000 forint; - szolgáltatás megrendelése esetében 50 000 000 forint.
A 2021. évre meghatározott értékhatárokhoz viszonyítva a nemzeti értékhatárok nem változtak. 3. A Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárok 1 A Kbt. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek önmagában vett becsült értéke kevesebb, mint 3. 1. szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 80 000 euró, azaz 27 998 400 forint, 3. 2. építési beruházások esetében pedig 1 000 000 euró, azaz 349 980 000 forint. 1 A Kbt. § (4) bekezdés b) pontja szerint a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés al-kalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. | Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő Legkedvezőbb ár és legrugalmasabb előfizetési időszak Az 1-2 profilos KF MINI csomag, a 3-5 profilos KF START csomag, és a korlátlan számú közbeszerzési profilos figyelést biztosító KF PRO csomagok a magyar piacon legkedvezőbb áraikkal és legrugalmasabb előfizetési időszakokkal minőségi változást hoztak a közbeszerzés figyelésben.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. Az ilyen szerződést kizárólag személyesen lehet megkötni, és főszabályként csak cselekvőképes személy lehet szerződő fél. Amennyiben a szerződést megkötni kívánó személyek, vagy személy a szerződés megkötésének idején a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott, abban az esetben a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Itt szeretnénk kitérni arra a jogi szabályozásra, hogy Magyarországon a 16. életévét betöltött kiskorú is köthet házasságot, amennyiben a gyámhatóság ehhez hozzájárul. Ebben az esetben a 16. életévét betöltött kiskorú, a házasság megkötésével nagykorúvá válik, és az így megszerzett nagykorúságát akkor sem veszti el, ha a 18. életévének betöltése előtt elválik.
Minden olyan kikötés, amely bármely házastársat teljesen vagy túlnyomó többségben mentesít, az előbb említett költségek és kiadások viselése alól semmisnek tekintendő. továbbá egyértelműsíti, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. Kinek van joga ahhoz, hogy vagyonjogi szerződés fennállásáról tudomást szerezzen? Alapvetően bárkinek, aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét. Ezen személy bármely közjegyzőnél – tekintettel arra, hogy a vagyonjogi szerződések nyilvánosak – betekinthet a nyilvántartásba, és ezzel tudomást szerezhet a házastársak között esetlegesen fennálló vagyonjogi szerződés létéről. A szerződés tartalmának megismeréséhez azonban már valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása szükséges. Rendelkezhetnek a szerződésben a felek a vagyonukról haláluk esetére? A házassági vagyonjogi szerződésben a felek a közös vagyonukról haláluk esetére rendelkezhetnek azzal, hogy ezen rendelkezésre a házastársak által, együttélésük időtartama alatt tehető közös végrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A törvény további rendelkezésekkel igyekszik harmadik személyek, hitelezők érdekeit védeni azzal, hogy kimondja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenő hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben, a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. Végül a házassági vagyonjogi szerződésben a felek a vagyonukról haláluk esetére rendelkezzenek, amelyre a közös végrendelet re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amellyel egy későbbi cikkünkben foglalkozunk részletesen. Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit! Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon.
A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot. A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed. Amennyiben a szerződés közokiratba foglaltan jön létre, a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére A bejegyzési eljárás, valamint a nyilvántartásból való lekérdezés díjköteles, amelyről bővebben A közjegyzői díjszabás (A közjegyzőről > A közjegyzői tevékenység > A közjegyzői díjszabás) menüpont alatt olvashat. A vagyonjogi szerződések nyilvánossága A vagyonjogi szerződések esetén kérhető felvilágosítás a szerződés tényéről, valamint a szerződés tartalmáról is. Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tényéről Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről és saját célra feljegyzést készíthet.
Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat, tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum került nyilvántartásba mint egy évvel korábban – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kedden az MTI-vel. A MOKK közleménye szerint elsősorban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek, vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét. Ugyanakkor – mint írták – sok megállapodás nem szerepel a nyilvántartásban, így viszont harmadik féllel – például egy bankkal – szemben nem feltétlenül hatályos. A MOKK felhívta a figyelmet, hogy érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni, az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
5. A vagyonszaporulat megosztása A vagyonszaporulathoz tartozó egyes vagyontárgyak kiadásával vagy más módon is történhet. A megosztásra irányuló igény kötelmi jellegű: elévül! 4:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] (1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja. (2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. (3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat.