A király mindjárt hadat kiáltott, nagy sereggel utánuk indult, de ahogy ment, vonult a sok katonával, minden elesége elfogyott. Olyan kietlen pusztaságon jártak, ahol még egy eleven lelket sem láthattak, nemhogy ennivalót kaphattak volna. Amikor a szent király látta, hogy éheznek a katonák, egy szót sem szólott, hanem szép csendesen elvonult, térdre esett, úgy könyörgött az Úristenhez. Azt mondta: – Én Uram teremtőm, amiképpen régen Izrael népét a pusztában mennyei kenyérrel megelégítetted, akképpen a szegény keresztény népet se engedd éhen meghalni. Amikor Szent László az imádság után felemelkedett, hát egy sereg szarvas, őz meg bivaly vonult szeme előtt a tábor felé. Bezzeg elcsodálkoztak a katonák is, amikor a nagy sereg állat szelíden eljött közéjük. Mindjárt hálát adtak ezért az Úristennek, de a szent királynak is, aki miatt ezt az irgalmasságot érdemelték. Mikor Jászó-Döbröd község mellett vonult a sereg, ott meg epesztő szomjúság kínozta a katonákat. Akkora volt a szomjúságuk, hogy kínjukban kiáltozni kezdtek.
ʺA Szent László Legenda nem azonos az ugyanezzel a névvel megismert falkép ciklussal. A Szent László Legenda László király szentté avatásához készített, hitelesített leírás az életében és halála után történt csodás eseményekről. A Szent László legenda néven ismert falkép ciklus egy olyan eseményt tár elénk, amely László herceg életének egy – a magyarság számára kedves – eseményét dolgozza fel. A népi emlékezetben a történet inkább mesei elemekkel maradt fenn, ám ezek az elemek tették a népmesékhez hasonló módon értelmezhetővé László herceg (királyfi) történetét. Nem véletlen, hogy ez a történet a szentté avatási legendába nem került be, ám krónikáink tartalmazzák. A leányrablás Az István király halála utáni 37 év eseményein lépjünk át, míg (Koppány unokája) László, Béla király fia, lett a magyarok királya. Azaz álljunk meg egy történet kedvéért az 1068-as évnél, amikor a krónikák szerint a fehér kunok kelet felől betörtek az országba. A kunok ellen Salamon király a két királyi herceggel, Gézával és Lászlóval együtt indult hadba, és a teljes kun sereget megsemmisítették.
A név még a tatárdúlás előtt idetelepített m. gyepűőröktől származik, akik a lovagkir. oltalma alá helyezték magukat. A helység súlyponti jelentőségét mutatja, hogy a szepesi lándzsásnemesség az egész kk-ban itt tartotta üléseit, pedig ekkor a tájat már főleg németség lakta. - A magyarság Árpád-kori jelenlétét tanúsítják Zsegra 1245: Szentlélek tiszt-ére sztelt tp-ának Szt László-falképei: fölvonuló m. csapat, a kun üldözése, küzdelem, a kun lefejezése, ~ megpihenése. A m. alapítású Vitkfalva Szt Fülöp és Jakab (1298) tp-ának freskóján László győzelme és megpihenése látható. A hajdan ném. lakosságú Svábfalva Fülöp és Jakab tp-ának falkép-maradványait (lovasharc, párviadal) az magyarázza, hogy a falu régebben lándzsások kezén volt. - Szék Nagyboldogasszony-tp-ában a kutatók elmeszelt Szt László-legendára gyanakszanak. A sárosi Kisszeben ~-freskóit nem sikerült megmenteni. A tatárdúlás után bevándorolt szepesi németség megőrizte ugyan a freskókat, de a szt kir. tiszt-ét nem ápolta tovább, hanem a maga rajnavidéki szülőföldjének patrocíniumaihoz ragaszkodott (Quirinus, Szervác, Lénárd, Ottília, Orsolya).
Az Audi-sztrájk után pedig a beszállítók is követelésekkel állhatnak elő az Audi felé, hiszen az ő alkalmazottaik is feltehetően arányos béremelést akarnak majd. Audi Hungária történetének legnagyobb sztrájkja tehát tovább gyűrűzik, könnyen lehet, hogy a következő hetekben újabb sztrájkok várhatóak, de legalábbis a bértárgyalásokat mindenképp érdemes lesz majd figyelni. Index - Gazdaság - A sikeres Audi-sztrájk másokat is feltüzelhet. Kormány és ellenzék Tavaly év végén egy ideig az átlagosnál jóval többet szerepeltek a magyar szakszervezetek a túlóratörvény miatt, és mivel az év elején még az általános sztrájk lehetőség is felmerült - amiből aztán úgy tűnik nem lett semmi -, mindenképpen érdekes volt a pártok és pártsajtó Audi-sztrájkra adott adott reakciója. A kormánypárti média egy része egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűkszavúan számolt be a rendszerváltás utáni történelem egyik legnagyobb sztrájkjáról, és láthatóan a Fidesz is inkább kerülte a témát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón az Audi-sztrájkról annyit mondott, hogy a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók és a munkaadó megegyezne.
Érdemi ajánlat nem érkezett. A minimum 75 ezer forintos béremeléssel nem a német gyár béreit szeretnék utolérni, hanem "csak" a cégcsoport közép-kelet-európai VW-telephelyeihez szeretnének felzárkózni. Sztrájk miatt leállt a győri Audi-gyár. És ha a munkáltató elfogadja 18 százalékos bérkövetelésüket, még akkor sem érik utol a régiós céges béreket, hiszen mint Csalogány György AHFSZ-alelnök a Blombergnek elmondta ( Portfolio), a cseh VW-dolgozók 25 százalékkal, a szlovákok 28 százalékkal, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet a magyaroknál. Nem is beszélve a belgákról, akik 3, 6-szor többet kapnak a győrieknél. Évek óta a győri telephely a legolcsóbb, holott a magyar dolgozók is prémium munkát végeznek, ugyanannyi értéket teremtenek, mint a többi ország telephelyein dolgozó emberek. Éppen ezért tartja indokoltnak az AHFSZ a felzárkóztatást. Sokat mondó, hogy vasárnapra már több mint 25 magyarországi és több mint 15 külföldi szakszervezet küldött szolidaritási nyilatkozatot a győrieknek, köztük az Audi más országokban lévő telephelyeiről és más autógyárakból is.
A szakszervezet tájékoztatása szerint "a komplett gyárban megállt a munka" Győrben, az Audi magyarországi gyárában. A dolgozók érdekképviselete egy hetes sztrájkot hirdetett, 18 százalékos béremelést akarnak kiharcolni. A vállalat túlzónak tartja a követelésüket, pedig a szakszervezetek szerint a céljuk csupán annyi, hogy a magyarországi bérek ne legyenek annyira lemaradva a Volkswagen-csoport más, közép-európai gyárainak béreitől. A sztrájk első óráiban még nem kaptak új ajánlatot az Audi vezetésétől. Az Audi 13 ezer magyar dolgozójából 8700-at képviselő Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelést, a 620 ezer forintos cafetéria-keret 787 ezer forintra emelését, illetve azt akarja elérni, hogy havonta legalább egy teljes szabad hétvégét kapjanak, és maguk rendelkezhessenek az életkor és gyerek után járó plusz szabadnapokkal. Állításuk szerint követeléseik csupán az Audi Hungária három napi árbevételét vinnék el, így nem nevezhetők túlzónak.
Reggel hat órakor az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egy hetes sztrájk elkezdődött a győri gyárban – tájékoztatta az AHFSZ elnökhelyettes csütörtök reggel az MTI-t. Minimum 75 ezer forintos emelést kérnek – fotó: Krizsán Csaba / MTI Csalogány György elmondta, hogy a motor- és a járműgyár szinte száz százalékosan leállt. A dolgozók számára a nap folyamán többször tartanak gyűléseket a gyár több pontján, addig az úgynevezett team szobákba várakoznak. Az AHFSZ azért hirdette meg a csütörtök reggel 6 órától január 31-én reggel hat óráig tartó egy hetes sztrájkot a gyár egész területére, mert eredménytelennek nyilvánították a szeptember óta folyó bértárgyalásokat. A bértárgyalások eddig nem jutottak eredményre – fotó: Krizsán Csaba / MTI A sztrájkbizottságot a szakszervezet január 14-én alapította meg, január 18-án a hét napos egyeztetési időszak alatt pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyár egész területén, amelyen több mint négyezer munkavállaló vett részt.