Arra törekszik, hogy bemutassa Nick Cave és Warren Ellis mély művészbarátságát, amit már a 2014-es Nick Cave áldokumentumfilmben, a 20 000 Days on Earth -ben megkíséreltek kibontani. Jelen mozis alkotás Nick Cave és Warren Ellis közös útjának egy újabb mérföldköve lesz, azt kísérli megragadni, hogy az alkotópáros milyen pozitív érzelmi energiákkal és hangulatban indul neki egy optimizmusra okot adó karrierszakasznak.
Héliumos Lufifújás Miskolc | Eldobható hélium palack, ingyenes házhozszállítással Az Urániában mutatják be a szívfacsaró Nick Cave-dokut Amikor a jól ismert emberből egyszerre ismeretlen lesz, és a tükörbe nézve ugyan felismerjük az arcot, de az, aki visszanéz ránk, már más valaki. (Nick Cave) Nick Cave és Andrew Dominik ( Chopper; Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford) 30 éve ismerik egymást, a zenész hátborzongató kísérőzenéjével járult hozzá a rendező westernjének megvalósításához. Cave kereste meg a film ötletével Dominiket, mert vannak dolgok, amiket el akarok mondani, csak nem tudom, hogyan tegyem. A filmet a zenekar 16. albumának végső felvételei alatt, tíz napig forgatták a londoni hangstúdióban. Az eredmény az album 35 percnyi zenei anyagának tökéletes vizuális leképezése, amely az interjúk és Cave folyamatos narrációja révén – melyet a forgatott anyagot nézve, utólag mondott fel telefonjára – a legsötétebb démonaival küzdő művész nyers, törékeny és őszinte vallomása.
Mások szerint IMDB: 8, 6 Metacritic: 92 Rotten Tomatoes: 100% Index: 6/10 Szóval akár fél a rendező attól, hogy hozzáér a kisujja a (szerinte) bulvártémához, akár nem, akkor is azok a részek teszik, vagyis tennék nagyszerűvé a filmet, amelyek Arthurról szólnak és azokról a dolgokról, amik vele együtt zuhantak le egy túl magas szikláról. Arról a különös józanságról, ahogyan Nick Cave saját gyászmunkájáról beszél. A sajátos, mégis megkapó kísérletekről arra, hogy megfogalmazza, hogyan lehet egyszerre "minden oké és egyáltalán nem oké" az életében. Az olyan vallomásokról, mint hogy mekkora baromság azt mondani, aki meghalt, az a szívében tovább él, mert bár tényleg ott van a szívében, de egyáltalán, semennyire sem él. Vagy arról, hogy akármit is gondolnak a legtöbben, van olyan trauma, ami már túl nagy ahhoz, hogy művészetté lehessen változtatni. De akár még ezek nélkül is sokkal érdekesebb a hagyományos zenei interjús megközelítésnél az, ahogyan Dominik beférkőzik a Cave-házaspár nappalijába.
Andrew Dominik rendezte, This Much I Know to Be True című új koncert-dokumentumfilm Nick Cave és Warren Ellis különleges társalkotói kapcsolatát ragadja meg, amint utóbbi két albumuk, a Ghosteen (Nick Cave & the Bad Seeds) és a Carnage (Nick Cave & Warren Ellis) számait adják elő. A két lemez dalait 2021 tavaszáig még sosem játszották színpadon, hisz akkor még csak készültek a brit turnéjukra. Így a k orabeli felvételek révén részesei lehetünk, ahogy ketten – vokálosok és vonósnégyes kíséretében – életet lehelnek a szerzeményekbe. A dokumentumfilm elcsípte azt a jelenetet is, amikor egy közeli barát és régi munkatárs, Marianne Faithfull lép fel velük.
Az előadást a többszörös díjnyertes operatőr, Robbie Ryan ( A kedvenc, Házassági történet) vette filmre az ikonikus londoni Alexandra palota díszes előadótermében. A film zenei felvételvezetője a neves producer és hangmérnök, Dom Monks volt, aki korábban Peter Gabriellel, Robert Planttel, Katie Meluával, Tom Jonesszal és a Coldplay zenekarral is dolgozott. Az Idiot Prayer – Nick Cave Alone at Alexandra Palace című koncertfilm országszerte 30 moziban látható november 5-től, többek között a Cinema City teljes hálózatában, Budapesten az Corvin, Toldi és Pólus Moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban, limitált vetítéssorozatban vagy csak egy-egy estén. Fotó: Joel Ryan Bejegyzés navigáció
Az Ikarus Művelődési Ház fénykorában - a jelenlegi állapot fotói a képre kattintva Fotó: Otthontérkép Az Ikarus Művelődési Ház Mátyásföldön épült fel 1954-ben, hogy csillapítsa a szomszédos gyár dolgozóinak kulturális éhségét. Kívülről nem valami izgalmas, egy teljesen átlagos, akár gyárépületnek is beillő épület elé csaptak egy oszlopos-erkélyes bejáratot, hogy kicsit azért elegánsabbnak hasson. Messze nem olyan izgalmas, mint mondjuk a szintén szocialista realista stílusban épült szinkronstúdió a Hűvösvölgyben, vagy akár a közelében található, szintén mátyásföldi tiszti kaszinó. Belülről már jóval izgalmasabb. Márványlapokkal burkolt belső terek, széles lépcső, nagyvonalú színpad és nézőtér. Az elmaradhatatlan mozaik gyárral (mellette Ikarus-busszal! ), munkással, paraszttal és idézettel, ami kivételes módon itt nem valami szovjet elvtárstól, hanem Petőfitől van, és ma is teljesen vállalható. A legfurcsább építészetileg az oldalsó páholysor vagy mi. Ugyanis karzatnak kicsi és nem praktikus, alig férnek el rajta páran.
században, amit tisztán üzleti alapon lehet működtetni, még akkor sem, ha nem kell hozzá épületet vásárolni és felújítani. Mindezt ráadásul a város szélén, egy ma már nem működő gyár szomszédságában. Remélem van, aki találékonyabb nálam és rájön. Addig is nézzétek végig a hirdetés képeit, milyen állapotban vannak most a Királyi Palota egykori márványlapjai, és milyen volt egy valódi szocialista realista stílusú színház az 50-es évek Magyarországán. Érdekelnek a budapesti épületek titkai? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!
– írta Gerendás Ferenc 2002. október 13-án a XVI. Kerületi Újságban. művelődési központot az új tulajdonosok egyik napról a másikra zárták be 2001-ben, a gondnok, a dolgozók sem mehettek be többé. Azóta a műsorokra hívó plakátok helyett az "eladó" felirat függ a homlokzaton. Népszerű programok az EMG-klubban EMG-t, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárát 1950-ben alapították. 1964ben a vállalat dolgozóinak nyereségéből, saját erőből felépült a gyár klubháza, amely az 1970-es évektől élte virágkorát. Ekkortól a KISZ mellett a szakszervezet is patronálta. Az intézmény vezetője Majorcsik Elemér lett. Toner Központ Nyomtató toner tintapatron üzlett toner felvas Élő bizonyítéka volt ez az előadás annak, hogy színjátszóink tudnak, tehetségesek, s igazán megérdemelnék azt, hogy nagyobb segítséget kapjanak a díszletek elkészítésében is, hogy ne kelljen mindent kontúrozni, hogy ne kelljen a színészeknek még a színpadi ügyeletet is ellátni…" A darabok színre vivői Varga Géza, Dániel Ferenc, ők később a rádió-, Radványi Sándor pedig a Vígszínház és a József Attila Színház rendezője lett.
Elhatároztam, hogy csinálok egy válogatást eladó, meg kiadó szocreál ingatlanokból. Ahogy teszem azt a Bauhaus stílusúakkal, vagy a középkoriakkal tettem. Beletört a bicskám. Ha az ember mondjuk eladó szecessziós ingatlanokat keres, akkor elég beírnia a jelzőt az vagy az Otthontérkép keresőjébe és már ömlenek is a hirdetések. A feladatot leginkább az jelenti, hogy kiválogassuk közülük a valódi szecessziósokat. A szocreállal jóval nehezebb a dolgunk. Bár annyira soha nem futott be nálunk ez a birodalmi stílus, mint a Szovjetunióban, ami pedig van, az többnyire közintézmény, azért vannak lakóházak és eladó ingatlanok is szép számmal. Aki azonban ilyet keres annak nincs könnyű dolga (oké, persze a hülye bloggereken kívül ki keresne ilyet). A téglaépítésű, szocreál lakótelepek ugyan sokkal élhetőbbek, szerethetőbbek és népszerűbbek a későbbi paneleknél, kevés az olyan ember, aki kifejezetten ezt keresi. Lakáshirdetésben elvétve találkozni ezzel a kifejezéssel, ahol megemlítik, ott általában a 60-as, 70-es években épültet értik alatta, vagy csak egyszerűen azt, hogy lepusztult.