Itt a hegyek felé veszi az irányt, meg kell másznunk egy kisebb hágót. A hegyvidék sűrű erdői hajdanán a tolvajok búvóhelyei voltak. A La Pedraja-hágóról leereszkedik a Francia út San Juan de Ortegába, ahol megpihenünk mielőtt folytatjuk utunkat Franco tábornok városába, Burgosba. Kelj útra és találd meg, amit keresel: Ezért lett az El Camino napjaink egyik legnépszerűbb zarándokútja. Táv kerékpárral: 75 km, Szállás: zarándokszállás / panzió 6. nap - Burgos, Castrojeriz Reggel bekerekezünk Burgos belvárosába, felkeressük többek között a gótikus építészet egyik leghíresebb példájaként ismert katedrálist, ahol a legendás mórverő hős, El Cid és hitvese, Jimena nyugszik. Kedvünkre sétálgathatunk a szűk, árkádos utcákon, majd elindulunk szállásunk irányába, hogy újra kerékpárra szállhassunk. A spanyol Mezeta, azaz fennsík Burgos után kezdődik. Jó minőségű murvás úton jutunk ki a városból, majd aszfaltos szakaszok következnek Rabé de las Calzadasig. A következő szakaszt széles, dimbes-dombos út jellemzi, az aranysárgába borult búzaföldek törik meg egy-egy barátságos apró falvacska sajátos hangulatát.
2015-ben ilyen alkalmazás még nem volt elérhető, és nem egyszer meg is tévesztettek minket a nyilak. Ezeken kívül is akadhatnak egyébként szállások, ahol zarándokokat fogadnak, pl. egy monostor valahol Pontevedra és Padrón között, de ehhez le kell térni az útról, elvileg jól jelzett piros nyilakat követve (felfedezésként egyébként – holland és német zarándoktársak elmondása alapján – nagyon megéri). Higgyétek el, van az a helyzet, az a mértékű éhség, kimerültség és lábfájás, amikor 100 méter kerülőút igenis számít. Milyen szálláslehetőségek vannak az út mentén? A népszerűbb útvonalak mentén rengeteg albergue várja a zarándokokat 5-10 euró/fő/éj áron. Luxuskörülményekről természetesen szó sincs: leggyakrabban nagy termekben elhelyezett emeletes ágyakra, egy viszonylag jól felszerelt konyhára és általában tiszta tusolókra lehet számítani, vagyis csupán az alapvető igények kielégítésére hivatottak ezek a szállások. Emellett mára rengeteg privát albergue is megnyitotta kapuit a zarándokok előtt, ezek kissé drágábbak (kb.
Attól függően, mennyit bírunk – mennyire szeretnénk elnyújtani az utat – többféle megoldás lehetséges. Valamelyest pénztárcafüggő is, mert nem mindenütt van albergue, és ahol nincs, ott a szállás 15-20 euró/fő hotelekben, youth hostelekben. A Camino Portugues hagyományosan Portóból indul. Itt rögtön eldönthetjük, hogy a három szakasz közül melyiket választjuk: a part mentit, a középsőt vagy a belső utat a "hegyeken át" (ezek később Redondelában futnak össze). A két szélső út kevésbé járt, és nem tudom, milyenek – láttam egy angol nyelvű prospektust a Coastal Route-ról, de nem győzött meg. Nagyon szép, és akadnak jelek ott is, a legbiztosabb, jártabb út mégis a hagyományos középső – ez a blog ezt ismerteti. Portó – Vilar do Pinheiro 18 km Nincs albergue egyik helyen sem, ezt úgy védik ki, hogy Pinheiro állomásig tömegközlekedéssel mennek a zarándokok, és aztán onnan gyalogolnak Ratesbe, vagy aznap Portóból megtesznek majd 40 km-t az első hivatalos alberguéig, Ratesig. Vilar do Pinheiro – Rates 21 km Rates – Barcelos (utóbbiban nincs albergue, szállás az önkéntes tűzoltóknál egy kvázi alberguében 5 euróért) 15 km, vagy Rates – Tamel kb.
Termék leírás: Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24. Lehár ferenc luxemburg grófja eye. ) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. A Luxemburg grófja (németül Der Graf von Luxemburg) Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje.
Bemutatás: Lehár Ferenc (1870. április 30. – 1948. október 24. ) magyar-osztrák zeneszerző, operettkomponista, karmester volt. Lehár Ferenc nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Lehár ferenc luxemburg grófja realty. Osztráknak is tekintetik, mivel élete nagy részét Bécsben, illetve Bad Ischlben töltötte (ahol a halála is bekövetkezett), valamint műveinek java részét is ebben az időszakban írta. A Lehár család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, amely apja családjának morva ágáról származik. Biográfia: Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katona-zenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett, és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát.
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - Budapesti Operettszínház - YouTube
Értékelés: 4 szavazatból A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt "összecsapta"e remekművet. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja / Cigányszerelem (részletek) CD - CD (operett) - Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108.. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek.
– F. m. Operettek: Drótostót (Bécs, 1902); Víg özvegy (Bécs, 1905); Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); Garabonciás (a Cigányszerelem átdolgozása, Bp., 1943); továbbá zenekari művek, keringők, indulók, dalok. – Irod. Ernst Decsey: F. Luxemburg grófja (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. L. (München, 1924); Maria von Peteani: F. Seine Musik, sein Leben (Wien, 1950). – Szi. Zsigray Julianna: Tragikus keringő (Bp., 1959).
A Csiky Gergely Színházzal együttműködésben létrejött produkció két évvel a kaposvári bemutatót követően némiképp átalakítva és tovább gondolva, egy kicsit "felturbózva" érkezik a Nagymező utcába. A főigazgató reményei szerint a születendő előadásban az idősebb korosztály tagjai és az operett rajongók megtalálják a megszokott zenei igényességet, látványvilágot, attraktív táncokat, szívet melengető és egyben humoros történetet, miközben megszólítja a fiatal generáció tagjait is a mai történetmesélés, a steampunk elemeket magán viselő design, a klasszikus stílust a street dance-szel ötvöző koreográfia. "Azt gondolom, az előadás igazi családi operett lesz. A műhöz egy kultikus pár, Honthy Hanna és Feleki Kamill emléke kötődik. Lehár ferenc luxemburg grófja iowa. Akik látták őket, fogják kézen és hozzák el az unokáikat, nagyon fogják élvezni. " A látványvilág megálmodója, Túri Erzsébet fontosnak tartja, hogy szakítani akartak a hagyományokkal, nem egy hagyományos operett díszletet álmodtak a színpadra, hanem egy olyan mixet, ami visszaadja a századelő bohém párizsi hangulatát.