Ajánlja ismerőseinek is! Hazai Attila kultikus regénye 1997-ben jelent meg először. A regény főszereplője, az Amerikából hazatelepült Feri, aki drogokkal próbálja egyhangú hétköznapjait színesíteni, beleszeret Krisztinába. Ő pedig segíteni szeretne a fiúnak. Feri a speed hatása alatt fejből mondja el készülő regényének történetét, érzékeltetve nem csupán neki, hanem nekünk, olvasóknak is, hogy milyen az igazi alak- és elbeszélésteremtő írói nyelv. A cím és a könyv vállalása egyaránt Bret Easton Ellis hírhedt regényét (Amerikai psycho) idézi meg. A Budapesti skizo ironikus tükörjáték a korabeli underground Budapestjének valóságával és a valóság ábrázolhatóságával; emellett olvasható a szerző rejtőzködő-vallomásos ars poeticájaként is. Akkor a könyv radikális újszerűségével, zavarbaejtő gesztusaival, játékos és komoly kísérletezésével hívta fel magára a figyelmet. Több mint húsz évvel később is elevenen lüktet a regény; él a nyelve, és élnek a figurák. Mintha az éjszakák sohase érnének véget.
Hazai Attila Pohárnok Gergely felvétele Élete Született 1967. április 30. Budapest Elhunyt 2012. április 5. (44 évesen) Pályafutása Jellemző műfaj(ok) próza Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999) A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai Attila témájú médiaállományokat. Hazai Attila ( Budapest, 1967. – 2012. ) magyar prózaíró, műfordító. Írói álneve: Soros Feri. Életpályája [ szerkesztés] 1967. április 30 -án született Budapesten. Szülei: Hazai György és Winter Éva voltak. 1987 - 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol szakos hallgatója volt. Tanulmányainak befejezését követően a Link Budapest című internetes folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. A József Attila Körnek tagja, a Szépírók Társaságának 2000 - 2004 között alelnöke volt. Első könyve Feri: cukor kékség címmel 1992 -ben jelent meg a Cserépfalvi kiadásában. Második könyve Szilvia szüzessége címmel a JAK-füzetekek sorozat 80. köteteként látott napvilágot 1995 -ben. 1999 -ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott.
Az eseményről készült felvétel a facebook-oldalon továbbra is látható. A hírt elsőként a közölte a díjazott részletes bemutatásával. Az díjátadó est várhatóan 2020 ősz én lesz a Nyitott Műhelyben. *** A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy – egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából – évente 1 000 000 forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland, 2019-ben pedig Nemes Z. Márió nyerte el. Kiss Tibor Noé életrajz a letölthető, részletes információk a saját szerzői oldal án érhetők el. (Fotó: Komjáthy Zsuzsanna) 2020: az ötödik Hazai Attila Irodalmi Díj A Hazai Attila-díj zsűrije ebben az évben is március elején találkozott, hogy eldöntse, 2020-ban ki legyen az a kortárs író, aki elnyeri az egymillió forint pénzjutalommal járó elismerést.
Hazai Attila kultikus regénye 1997-ben jelent meg először. A regény főszereplője, az Amerikából hazatelepült Feri, aki drogokkal próbálja egyhangú hétköznapjait színesíteni, beleszeret Krisztinába. Ő pedig segíteni szeretne a fiúnak. Feri a speed hatása alatt fejből mondja el készülő regényének történetét, érzékeltetve nem csupán neki, hanem nekünk, olvasóknak is, hogy milyen az igazi alak- és elbeszélésteremtő írói nyelv. A cím és a könyv vállalása egyaránt Bret Easton Ellis hírhedt regényét (Amerikai psycho) idézi meg. A Budapesti skizo ironikus tükörjáték a korabeli underground Budapestjének valóságával és a valóság ábrázolhatóságával; emellett olvasható a szerző rejtőzködő-vallomásos ars poeticájaként is. Akkor a könyv radikális újszerűségével, zavarbaejtő gesztusaival, játékos és komoly kísérletezésével hívta fel magára a figyelmet. Több mint húsz évvel később is elevenen lüktet a regény; él a nyelve, és élnek a figurák. Mintha az éjszakák sohase érnének véget. A Magvető Kiadó 2015-ben kezdte kiadni a tragikusan fiatalon elhunyt Hazai Attila életművét.
A Budapesti skizo nyelve makacsul ellenáll ezeknek a bénító megközelítéseknek, slendrián, nyelvileg gyenge megoldásaival épp az esztétizáló törekvések bűvköréből próbál kitörni. Nem blöff, csak épp folytathatatlan, megismételhetetlen kísérleti próza ez, amelynek legfőbb eredménye, hogy megírták. Ahogy felülkerekedik az esztétikai megfontolásokon, ugyanúgy felülkerekedik mindenféle ideológiai és morális elköteleződésen is (ennyiben jogos a megállapítás, mely szerint szembemegy a hagyományos humánumfelfogással). "Jövök én is, mert meggyőződésem, hogy hosszú távon nincsenek elvek és nincsenek kultúrák, ott már nincsen erkölcs, nincs érv, nincs okfejtés, nincs valóság sem. Hosszú távon nincs perc, nincs hónap és nincsen óra, hosszú távon nem volt, és nem is lehetséges ember, hosszú távon csak évmilliárdok és évtrilliók, hosszú távon csak sírgödrökkel száguldó bolygók vagy bolygódarabkák vannak" (107. ) – gondolja egy helyen a bespeedezett Feri. Egy szöveg, amely ennyire elvágja magát minden lehetséges hagyománytól, persze alapvetően nehezen megközelíthetővé, már-már értelmezhetetlenné válik: alighanem ez váltotta ki a fokozott értetlenséget korabeli kritikusaiból is.
Gusztus dolga, nem lep meg, hogy sokaknak kifordult a gálája ettől az egésztől, nekem egy nyögvenyelős, fárasztó, sőt, egyenesen zsibbasztó regény (ezért az egy csillag mínusz, na, hát egyszerűen kurva nehéz vele haladni), ami, minden kikezdhető hibája dacára egy nagyon eleven tablója egy, talán azóta is kicsit a '90-es években ragadt Budapestnek, egy helynek, amit egyszerre utálok és szeretek. Rámondhatod, hogy egy narkós fröcsögés az egész, és valamennyire igazad is lenne, de olyat is olvastam sokkal rosszabbat. De, ahogy a rovatban is elmondtam, sokkal inkább érzem egy elszállt, kaleidoszkópikus polaroid-fotónak egy kicsit kevésbé fojtogató, mégis szürke-szemcsés Budapestről, amit, ha korábban születek, szívesebben éltem volna, mint a jelenlegit.
Hiába sóvárog a nagy élet után, egy pillanatra sem kerülhet a köznapok fölé. Ilosván nem lehet más városba menő kocsira átszállni, "a szerelem szimfóniáját" az ő lelkén nem játssza le soha senki. Még az életétől sem sikerül elbúcsúzkodnia: kiugrik az emeletről, de csak a fenekére esik. A tragédia komédiává torzul. Yonville-ben Homais úr maradt a színtéren, megkapta a becsületrendet is, Ilosván Veres tanító urat illeti az állandóság. Az értékek megszégyenültek, letörtek, vagy tragikomikussá váltak; mindenki más marad. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött - ekönyv - ebook | Bookandwalk. A regény végén újra látjuk a trafikosnét, a borbélyt, a csizmadiát, a vadászpuskás tanítót, akárcsak a regény elején; a nagyvendéglőben a beszédtéma sem igen változott. Veres Pálé a végső szó, a kisvárosi korlátoltságé, aki még mindig nem érti, mi történt. Örül felesége szerencséjének, és sajnálja az albírót, akinek "szerencsétlenebb" volt az ugrása: "No, csakhogy a feleségemnek nincsen {171. } baja, a többit nem bánom … azaz, hogy … kár azért a fiatalemberért, bizisten a nevét se tudom.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. Móricz isten háta mögött hagysz. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Ez az egyetlen este hivatott kárpótolni Veresnét egész életének visszafojtottságáért. A regény hőseinek sorsa tragikomédiába fullad, csupán Veres Laci életében mutatkozik kiemelkedési lehetőség, egyedül az ő életét nem zárja le a szerző. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött. Ez az optimizmus már nem a Sárarany naiv hite, amely szerint elegendő az állapotokat felmutatni. Veres Lacinak már küzdenie kell, bár a küzdelem célja - az értelmiség útjának iránya - az író előtt is bizonytalan. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A már említett jelenetező technika lehetőséget ad az írónak az időrend megtörésére. Két jelenetező eseménysor között van egy időkihagyás, amely megtöri a folytonosságot. Ilyen kihagyás van pl. : az 1. fejezet (Veres tanító a feleségét keresi alkonyatkor) és a 2. fejezet (éjszakai borozás a káplánnal) között. a 6. fejezet (reggeli Veres tanítóéknál) és a 7. fejezet (Veres Laci délfelé az igazgatónál) között. Ezenkívül a szöveg párhuzamos eseménysorokat is megjelenít, amelyek nagyjából azonos időben, de különböző helyszínen és szereplőkkel játszódnak. Azonos időben játszódó (párhuzamos) események: éjszakai mulatozás Veres tanítóéknál (2. fejezet) – Laci és diáktársai felmentése (12. Az Isten háta mögött | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. fejezet) Veres Laci éjszakai kalandjai (3. fejezet) – Veres tanító a vendéglőben (13. fejezet) Az időbeli szaggatottság töredékesebbé teszi a cselekményt. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Értékelés: 35 szavazatból Frank Wyatt egy özvegy kaliforniai farmer, aki két gyermekével keservesen küzd, hogy amit lehet, kihozzon a termőföldjéből a Nagy Gazdasági Válság idején és talpon maradjanak. Hosszú éveken keresztül a narancsültetvény kényelmes megélhetési forrásul szolgált Wyatték számára. Azonban ebben az évben Frank (John Diehl, ) és Eliza Wyatt (Sydney Penny) túl sok adósságot halmozott már fel, ezért arra kényszerülnek, hogy a gyerekeket kivegyék az iskolából, hogy otthon segíthessenek a munkában. Ekkor lép be a képbe Gabriel Harper (Jason Gedrick), az angyal nevű vándor, aki munkát keres a környéken ételért és szállásért cserébe. Móricz isten háta mögött tt elemzes. Gabriel azonban nem hétköznapi vándor. Intelligens, istenfélő, udvarias és kellemes beszédű. Mit keres egy ilyen ember az utcán vándorolva, munkát keresve? Talán keres valamit? Vagy inkább menekül valami elől? Stáblista: Linkek:
170 Az Isten háta mögött A falu után Móricz Zsigmond a kisváros megírására vállalkozott. Az elődök közül is többen megírták a kisvárost, a magyar polgárosodás, a torz fejlődés termelte sok furcsa, bogaras, tollhegyre kívánkozó figurát. Móricz kisváros-rajza teljesebb, mélyebb az elődökénél. A mikszáthi kedélyes hangulat helyébe komor levegőt teremt, Petelei kísértő érzelmességét elkerüli. Nem a múlt, nem a romantika felől bírál, mint a magyar elődök legtöbbje, hanem a sürgetett demokratikus jövő igényével. A bogaras figurákban, a kisváros képében a félfeudális Magyarország egész sivárságát megrajzolja. Az Isten háta mögött ben (1911) a magyar Bovarynét írja meg: mennyire másként alakul két hasonló emberi élet a demokratikus Franciaországban és a félfeudális Magyarországon. Ilosván, az Isten háta mögötti magyar kisvárosban csupa elnyomorodott lélek tengődik. Móricz isten háta mögött sten hata moegoett elemzes. Egyetlen csillag van a földre lapult egű kisvárosban, amelynek van egy kis fénye: egy asszony, Veres tanító fiatal felesége. Az ő esetéről hallva gondol a kisvárosba frissen került albíró Flaubert Bovarynéjára: "Akinek az esete nagyszerű volt; de amely nem fog ismétlődni soha… Ahhoz, hogy valaki olyan arányúvá fejlődjék, ahhoz valami nagy kultúra kell… Micsoda karikatúrája ez a világ, amiben élünk a karikatúrának… ez már a közönségesség.
A falu után Móricz Zsigmond a kisváros megírására vállalkozott. Az elődök közül is többen megírták a kisvárost, a magyar polgárosodás, a torz fejlődés termelte sok furcsa, bogaras, tollhegyre kívánkozó figurát. Móricz kisváros-rajza teljesebb, mélyebb az elődökénél. A mikszáthi kedélyes hangulat helyébe komor levegőt teremt, Petelei kísértő érzelmességét elkerüli. Nem a múlt, nem a romantika felől bírál, mint a magyar elődök legtöbbje, hanem a sürgetett demokratikus jövő igényével. A bogaras figurákban, a kisváros képében a félfeudális Magyarország egész sivárságát megrajzolja. Az Isten háta mögöttben (1911) a magyar Bovarynét írja meg: mennyire másként alakul két hasonló emberi élet a demokratikus Franciaországban és a félfeudális Magyarországon. Ilosván, az Isten háta mögötti magyar kisvárosban csupa elnyomorodott lélek tengődik. Egyetlen csillag van a földre lapult egű kisvárosban, amelynek van egy kis fénye: egy asszony, Veres tanító fiatal felesége. Az ő esetéről hallva gondol a kisvárosba frissen került albíró Flaubert Bovarynéjára: "Akinek az esete nagyszerű volt; de amely nem fog ismétlődni soha … Ahhoz, hogy valaki olyan arányúvá fejlődjék, ahhoz valami nagy kultúra kell… Micsoda karikatúrája ez a világ, amiben élünk a karikatúrának … ez már a közönségesség.