Most papírt vett elő, rövid szöveget írt rá: Még mindig hiszek abban, amiről egyszer meséltél: "Ne félj, sebezd meg magad a másik emberrel. Szeresd…" Aztán gondosan becsomagolta a dobozkát, és ráírta a címzést. Csak ezután dőlt hátra a széken, és vette elő a levelet… Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>
A kéz eltűnt. Nem volt belőle háború. El lett "játszva" az éle, csak azzal, hogy csinált valami szokatlant. (Ez nem mindig jön be. ) Vonatos történet is volt, sok poénnal, és felhívva a figyelmet arra, mennyire nem mindegy, hogy az ember ki mellé ül le. A kép a borítón döntötte el, melyiket olvassam elsőnek. Ez a fénykép, amelyiken Mészöly Miklós átöleli Alaine-t egész lényével. Így együtt, a kép és a cím, megigézett. Schaffer erzsébet könyvei. Sokáig csak néztem, ki se nyitottam a könyvet, és hirtelen arra gondoltam, ennél több nem is kell: egyetlen egy megörökített pillanat és két szó tökéletesen ki tudja fejezni két ember szerelmének mélységét és valósságát. A lényeg az úgyis kettejük kincse, legfeljebb sejtésünk lehet róla nekünk, olvasóknak. "Valaki nézte a fiatalkori képünket, amelyen védően ölel át Miklós, és a jövőbe tekintünk: < >". A pokol a háború volt, amiről Mészöly azt mondta: "És mégis, az volt a fiatalság". A könyv visszaemlékezésekből és naplórészletekből áll. Alaine visszatekint saját életére Miklós előtt, majd Miklóssal, a szerelmükre és a házasságukra, megtudhatjuk, Mészöly melyik írásai mögött rejlenek a saját életükből ellesett pillanatok, milyen szereplőkben fedezhetjük fel felesége vonásait, és mi volt az a pillanat, amikor kijelentette: "Többet nem írlak meg!
És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni... Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész. " Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek. HAJDU SZABOLCS: EGY SZÁZALÉK INDIÁN a Látókép Ensemble produkciója Játsszák: Tankó Erika Tóth Orsi Török-Illyés Orsolya Gelányi Imre Hajdu Szabolcs Szabó Domokos Vereb Szabolcs Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs Rendezőasszisztens: Rezek Borbála Fény: Bántó Csaba Hang-, fénytechnika: Vereb Szabolcs Zene: Vereb Szabolcs Produkciós koordinátor: Eszes Fruzsina
A Látókép Ensemble színházi és filmes alkotóközösség legújabb produkciója, a csapat előző két színdarabjával – az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokkal – együtt akár egy színházi trilógia utolsó részének is tekinthető. A Hajdu Szabolcs írta és rendezte történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.
Szenvtelen, határozott, lekerekített forma, pontos színészvezetés jellemzi Hajdu munkamódszerét, színházában nem a szituációk, hanem az egyes szituációkba bedobott szereplők gesztusaiból, mozdulataiból, az odavetett szavak intonáltságából áll össze az emberi létezés egyszerűségét felmutató tömör drámaiság. A társulat eddigi előadásai immár egy trilógiát rajzolnak ki: először az Ernelláék Farkaséknál készült el, amiből aztán Hajdu filmet is forgatott (el is nyerte vele a fődíjat Karlovy Varyban). Ezután következett a Kálmán nap című előadásuk, idén ősszel pedig a legújabb, Egy százalék indián bemutatójára került sor. Mindhárom történetben közös motívum, hogy a cselekmény apropóját egy olyan, fontosabb esemény adja, ami megszakítja a szürke hétköznapok monotonitását. Az Ernelláék kiindulópontja Ernelláék hazatérése külföldről, a Kálmán nap ban egy névnapi mulatság hoz össze két baráti házaspárt, az Egy százalék indián ban pedig a főhős András (Hajdu Szabolcs) egyik barátjának temetése után gyűlik össze egy régi barátokból verbuválódott társaság.
Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál. EGY SZÁZALÉK INDIÁN A Látókép Ensemble előadása Szereplők: Tankó Erika, Jakab Juli, Pető Kata, Hajdu Szabolcs, Gelányi Imre, Szabó Domokos "Rendezőként, az elmúlt évek igazi felismerése az volt számomra, hogy az emberi magatartásnak és cselekvésnek nincs túl sok mintázata, nagy vonalakban mindenki ugyanolyan koreográfia szerint halad végig az életen. Az elejétől a végéig ugyanaz a néhány alapvető dolog határoz meg egy férfi-nő, vagy egy szakmai kapcsolatot. Viszont végtelen sok árnyalat van, és ezekben az összetéveszthető árnyalatokban van valahol a saját identitásunk. A tervezett új Látókép produkció is kiváló lehetőséget ad arra, hogy bebarangoljuk ezeket az árnyalatokat és időnként feloldódjunk bennük. Az alkotás végülis nem más, mint nyomozás, önazonosítás. " Hajdu Szabolcs A Látókép Ensemble színházi és filmes alkotóközösség legújabb produkciója, a csapat előző két színdarabjával - az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokkal - együtt akár egy színházi trilógia utolsó részének is tekinthető.
Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő. Pallasz athéné egyetem Vízálló osb lap árak obi vs Kern andrás gondolj rám teljes film 2013 Kézi függőleges gőzölős vasaló vélemények
ÍRTA ÉS RENDEZTE: HAJDU SZABOLCS
Hajdu kitűnő arányérzékkel fordítja vissza az abszurdot tragikumba, a kedélyes iszogatás közbeni anekdotázás felszíni rácsozata mögül hirtelen komplett életutak sejlenek fel. Csibi bőrén feltűnnek kék-zöld foltok, jelentéses lesz Niki állandóan visszafojtott hanghordozása, továbbá Andris feleségének, Zsuzsának (Török-Illyés Orsolya) színlelt kedvessége is előrevetíti a benne halmozódó feszültséget. Ebben az előadásban szenvednek a nők az általuk választott férfiaktól, de nem tudják megfogalmazni a fájdalmukat. Bagatellizálnak, ahogyan Csibi is. Életszerű és életszagú, ahogy Niki eljut odáig, hogy szembesíti férjét, Árpit (Szabó Domokos) a felhalmozott adósságaival. Talán Zsuzsa lesz az, aki a legtovább merészkedik, s nemcsak nemet mond férjének, hanem saját érdekeit próbálja érvényesíteni. A tragédia pedig ott húzódik, hogy talán éppen András az, aki a legtöbbet küzd saját macsóságával. Mégsincs elméletszagú analízis, kiposztolható, frappáns megfejtés. Helyette az "ez van" leghétköznapibb érzete lengi át a barna falaktól ódon szobát.