Az első ilyen nekifeszülés volt a Hét krajcár. A gáton azonnal, az első lökésre rés támadt és az író ráébredt arra a megismerésre, hogy ez a gát nem szilárd és áttörhetetlen, belül el van porladva, és rajta túl más levegő van, termékenyebb és frissebb: a tradicióktól, iskolai szabályoktól, közvéleménytől független írói szabadság levegője. Ebben aztán kitágult a tüdeje, egyszerre megacélosodtak az izmai és felszabadult az ereje, melyet eddig ő maga kötött le. Hogy élvezte akkor a saját szabadságát! Milyen merész lett a saját merészségétől! A Hét krajcár után csakhamar jött a Sárarany. Ady fellépése mellett a legvakmerőbb cselekedet a magyar irodalomban. Móricz Zsigmond, amint tudatára jutott az irodalom szabadságjogainak, azonnal kihasználta őket a szélső határokig. Ez volt az ő hőskora, fiatalságának késői, de annál teljesebb kitombolása. Senki közülünk olyan barbár gyönyörrel nem habzsolta az újon felfedezett szabadságot, mint Móricz Zsigmond. S ebben a mohó élvezésben kialakult a mai magyar irodalom legnagyobb energiája.
Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. És az is igaz, hogy soha már én jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből, s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta... És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban... a többi nehezebben került elő. Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám.
- Ó, ó, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem néztem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még. - Mutasd csak a te zsebedet is! Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz, azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi. Bealkonyodott, és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok éppoly szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított egy koldus. Éneklő hangon nagy, siralmas könyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. - Hagyja el, jó ember - mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a fél font szappanhoz, hibázik az árából. A koldus, jámbor arcú öregember, rábámult. - Egy krajcár? -- kérdezte. - No még a kéne, kódustól alamizsnát. - Hadd el, lyányom, nekem nem hibádzik. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapa főd.
A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a BME-s csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít, későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME "E" épületének tetején kapott helyet. Masat 1 műhold 4. A fedélzeten elhelyezésre került egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A Masat-1 projekt révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre a bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatást és mérnökképzést alapozhatunk. Ezen túlmenően a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja hazánk rátermettségét, érettséget a teljes jogú ESA tagságra. A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a jövőben nem csak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére is.
"Még várunk a stabilizációs kísérlettel, mivel ez energiaigényes művelet. Jelenleg olyan helyzetben pörög a műhold, hogy az antenna forgása sem zavarja a vételt. Folyamatosan kapjuk az adatokat 102 rádióállomástól a világ 24 országból. A következő 2-3 hétben, amíg a Masat-1 a legrosszabb helyzetbe kerül, nagyon izgalmas lesz látni, hogy a tervezésnek megfelelően működik-e, tehát a belső hőmérséklet, hőeloszlás olyan-e, mint terveztük, és az energiaellátással nem lesz-e valami probléma. Megfigyeljük, hogy jól tervezték-e a műholdat - vesszük az adatokat és nézzük, hogy mi történik ott fent" - összegezte Gschwindt András. Masat 1 műhold felvétel. A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. A kisméretű, 1 kilogramm tömegű, kockaalakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.
Az első magyar műhold modellje (Fotó: Nemzeti Fotótár/Komka Péter) A műhold kifejlesztése megközelítőleg 56 ezer órát vett igénybe, amit a csapattagok ellentételezés nélkül végeztek el. A Masat–1-re a tervezés utolsó szakaszában egy kamera is felkerült, amelynek tömege megegyezett két darab 100 forintos érméével. Ne gondoljunk azért valami csúcsfelbontású eszközre, a VGA érzékelőlap 640-szer 480 pixeles felbontása már 2012-ben is meglehetősen alacsonynak számított. Azonban ez a kamera készítette el az első magyar digitális műholdképeket. Komoly szaktudást igényelt, hogy a Masat–1 fedélzeti rendszere képes volt kiszolgálni egy kamerát. A műholdat a BME oktatói és hallgatói készítették el (Fotó: Nemzeti Fotótár/Komka Péter) A műhold élettartama végül minden várakozást felülmúlt, a tervezett három hónap helyett csaknem három évig bírta. 1062 napos működése során több mint 15 ezerszer kerülte meg a Földet. A műholdról származó utolsó adatcsomagot 2015. A Masat elkészítette az első magyar műholdas űrfelvételeket. január 9-én 21:21 órakor vették. A Masat–1 a pályára állítása után 300–1450 kilométer közötti keringésű magasságú, elnyúlt ellipszis alakú pályán keringett, 102 perc keringési idővel.