Most 200 Ft kedvezményt kap minden Horvátországinfó látogató! Autópályadíjak nyári árak személygépkocsira Horvátországi autópályadíjak személygépkocsikra, egy útra!
Útinform - Hiteles közúti közlekedési információk
Megengedett alkohol szint 0. 5 ezrelék megengedett, azonban baleset esetén ez súlyosbító tényező lehet. Fiatal sofőrök - 24 év alatt A 24 év alatti személyekre külön szabályok vonatkoznak. Bejött a horvát meteorológusok jóslata. A korábbi napok kánikulai időjárása után pénteken Horvátországba is megérkezett a hidegebb levegő és komoly szélviharok alakultak ki az országban. Horvátország Autópálya Lezárás: Pénteken Ideiglenesen Lezárják Az M7-Es Autópálya Letenyei Határátkelőjét. Az évnek ebben az időszakában 12 éve nem tapasztaltak olyan erős szélviharokat, mint ma. A mai rekordot a Božići viadukton mérték, ahol 148 km/órás sebességgel süvített a szél. A nem sokkal mellette található híres Maslenica hídon (Maslenički most) pedig 132 km/órás borát mértek. Ilyen adatok ismeretében érthető, hogy a horvátok kénytelenek voltak lezárni a Zágráb-Split (A1-es) autópálya részét a Sveti Rok és a Posedarje csomópontok között. A terelés miatt az autópályát elhagyó, illetve az autópályára újra csatlakozó autósok kénytelenek voltak többkilométeres dugóban araszolni. A dugó hossza természetesen óránként változott, este 7-8 között a tengerpart irányába a Gornja Ploča csomópontnál 9 km, Sveti Roknál pedig öt kilométeres volt.
Horvát fejlesztési munkálatok miatt csütörtökön délután három órára lezárják az M7-es autópálya Letenye-Gorican határátkelőjét, az autósok ez idő alatt a régi közúti átkelőt vehetik igénybe - tájékoztatta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szerdán az MTI-t. A közlemény szerint csütörtökön 12. 30 és 15. 30 között a régi Letenye-Gorican határátkelőhelyet kell használnia a Horvátországba tartóknak. Az M7-es és az M70-es autópálya csomópontjában, az autópályán lévő határátkelőhöz vezető M7-es autópályát lezárják, és a régi átkelési ponthoz terelik a forgalmat. Horvát Autópálya Lezárás — Hot Wheels Autópálya. Az M70-es autópálya letenyei csomópontjánál, valamint az M7-es és M70-es autópálya között is ideiglenes terelőtáblák figyelmeztetik majd mindkét irányból érkezőket a régi határátkelőhely használatára. A jelzések ellenére behajtó járműveket a rendőrség a határ előtt visszafordítja. Az autósoknak ajánlott indulás előtt tájékozódniuk a korlátozáshoz kapcsolódó aktuális forgalmi helyzetről a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatánál, a weboldalon, de érdemes navigációs, közösségi autós alkalmazást is használniuk, hogy az optimális útvonalukat megtervezhessék.
A Horvátországba utazók többsége autóval indul nyaralni. Legtöbbször ez a legpraktikusabb utazási mód, rugalmasságot biztosít kirándulások esetére és önellátás alkalmával szinte ez az egyetlen választási lehetőség. Az alábbiakban a legfontosabb autós tudnivalókat foglaljuk össze. Melyik útvonalon induljunk? A magyar autós általában Letenyénél (Goričan) lépi át a határt Horvátország felé, majd az A4 autópályán keresztül Zágráb irányába halad tovább. Baranya megyéből indulóknak Mohács, Drávaszabolcs vagy Barcs határátkelője lehet a jó választás innen az A3 autópálya elérése után szintén Zágráb a köztes úticél. Az ingyenes Zágráb elkerülőt követően, a forgalmas A1 autópálya vezet a tenger felé, az út a Bosiljevo csomópontnál ágazik Dalmácia, Split (A1) és Isztria, Rijeka (A6) felé. Az út nagy részét tehát autópályán tehetjük meg. Pénteken ideiglenesen lezárják az M7-es letenyei határátkelőjét. A pályáról a megfelelő lehajtót elhagyva már általában nincs sok hátra, viszonylag jó minőségű helyi utakon közelíthetjük meg a tengert. Akik spórolni szeretnének az útiköltségen, Karlovacnál letérhetnek az autópályáról, és az 1. számú főúton (Li č ka magistrala) haladhatnak tovább dél felé, a Plitvicei-tavak mellett.
A kanyargós út jó minőségű, jól lehet haladni rajta, ha nem ragadunk be egy kamion mögé. Az út mellett számos pihenőhely, étterem, benzinkút található. Másik opció az E65 számú főút (Jadraska magistrala) amely Rijekától végig a tengerpart mellett halad, Dél felé. A kitűnő minőségű, néhol szerpentines útról felejthetetlen látvány tárul elénk. Itt érdemes figyelni útinform közleményeket, mert viharos idő esetén előfordulhatnak út lezárások, korlátozások. Az ország Dél-keleti részéből Dubrovnik környékére utazóknak Bosznián keresztül vezet az ideális útvonal. Autópálya nélkül, de gyönyörű tájakkal és rendőrökkel fűszerezve. Bosznia egy külön világ, érdemes nem csak átutazóban meglátogatni. Vas vagy Győr-Moson-Sopron megye bizonyos településeiről az Isztria irányába a legrövidebb út Ausztrián és Szlovénián át vezet. Érdemes ezt az útvonalat is bekalkulálni, számolva azzal, hogy több határátlépésre, illetve autópálya matrica beszerzésére kell ekkor számítani. Fotó - Autópályák Horvátország autópályái kitűnő állapotúak, jól felszereltek utazásunk jelentős részét használatukkal tehetjük meg.
Keresztény naptár – Tíz nap elveszett A világ legszélesebb körben használt naptára a keresztény Gergely-naptár. A naptár kezdete Krisztus születéséhez igazodik, az eseményeket ez előtt vagy után helyezi el az időben. Fő jellemzője, hogy napokban, hónapokban és években méri a múló időt. Egy nap 24 órából áll – ennyi ideig tart, hogy a Föld megforduljon a saját tengelye körül. A Gergely-naptár a korábbi Julianus-naptárt pontosította. Utóbbiban egy év 365, 25 napos, ezért négyévente beiktattak egy szökőnapot. Mivel azonban egy napév valójában 365, 2422 napot jelent, a 11 perces eltérés következtében a húsvét időpontja folyamatosan tolódott. Valójában ez tette szükségessé a korrekciót. Ennek első lépése az volt, hogy 1582. október 4. után közvetlenül október 15. következett, vagyis tíz nap egyszerűen elveszett. Iszlám időszámítás kezdete. Azóta pedig, hogy a 11 perces eltérések ne okozzanak zavart, 400 évente elmarad 3 szökőnap. Kínai naptár – A holdhoz igazítva A közigazgatásban 1921. január 1-jétől hivatalosan a Gergely-naptárt használják ugyan, ám a kelet-ázsiai ünnepek meghatározása továbbra is a kínai naptár alapján történik.
Maga Mohamed ekkor még Mekkában maradt, ám nagybátyja, Abu Tálib 619-ben bekövetkező halála után ő is komoly veszélybe került, az új nemzetségfő ugyanis nem vette pártfogásába. A vallásalapítót kiközösítés és halál fenyegette, így három évvel később kénytelen volt távozni a városból. Az egyesek által – mint kiderült, tévesen – 622. július 16-ára datált hidzsra, vagyis a kivonulás a közhiedelemmel ellentétben nem egy nap alatt ment végbe, tehát "Mohamed futására" sohasem került sor. Az iszlám közösség több hullámban települt át Mekkából a mintegy 300 kilométerrel északabbra fekvő Jathrib városába, ahol az egymással torzsalkodó nemzetségek békebíróként fogadták maguk közé Mohamedet. 622. július 16. | „Mohamed futása” – az iszlám időszámítás kezdete - altmarius. A település, mely utóbb " a próféta városa", azaz a Medina nevet vette fel, megfelelő színteret szolgáltatott a vallásalapító számára, hogy az általa megálmodott rendet a gyakorlatban is megvalósítsa. Az iszlám tanítások kiforratlanságát jelzi, hogy a térségben nagy számban élő zsidóság megnyerése érdekében Mohamed kezdetben több számukra kedvező intézkedést hozott – például a szombati ünnepnap, vagy az ásura böjt esetében –, igaz, amikor belátta, hogy nem tudja őket megnyerni szándékainak, fegyverrel fordult ellenük.
Az iszlám lényege a monoteizmus. Alapjai katolikus (Jézust elismerik prófétának), zsidó ( isten személye egy, nincs isten ábrázolás) és az arab (Kába kő tisztelete) elemeket tartalmaznak. 5 fő tétele volt melyek szerint a hívőknek élniük kellett: Allah az egyetlen isten és Mohamed az ő prófétája Napi 5 ima Mekka felé fordulva Kötelező alamizsnaosztás a szegényeknek Ramadán böjt megtartása Mindenkinek életében legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába. Az iszlám előírta a hit terjesztését szent háborúval (dzsihád). Islam időszámítás kezdete e. A hitük szerint, aki elesik ebben a háborúban az a Paradicsomba kerül. Az iszlámban a papságnak nincs kitüntetett szerepe, az imákat vezetik, de a vállas az élet szinte minden területét szabályozta. Az iszlám összeolvadt az államhatalommal is: a bírák a Korán szerint ítélkeztek, nem voltak világi törvények. Mohamed utódai a kalifák lettek. Az iszlám jelenleg a föld egyik legnagyobb vallása, több mint egy milliárd hívőt számlál. A vallásnak 2 fő ága van a síta és a szunnita.
Majd 620-ban találkozott néhány Medinából ideutazó emberrel. "A források szerint a Mohameddel tárgyaló medinaiak ki is mondják, hogy Medina lakossága "egymást gyűlölő csoportokból áll", akik között állandó ellenségeskedés dúl, s "talán Allah egységet teremt" Mohamed segítségével. A történelmi hagyomány szerint a medinaiakkal a tárgyalás 620 körül kezdődött, és a 622-ben bekövetkező hidzsrával, a Próféta Medinába való átköltözésével ért véget. A hidzsra (nem "futás", ahogy gyakran fordítják, hanem saját törzsének elhagyása, és egy új közösséghez való csatlakozás! Kérlek segitsetek. NAGYON SÜRGŐS - Milyen eseményhez köthető az iszlám időszámítás kezdete?. ) zárja le az iszlám kialakulásának mekkai szakaszát. " (forrás: Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Corvina, 2009, 293-298. o. ) A medinai esztendőkben épült egységes művé a "Korán". Az iszlám szent könyve, melynek tanításait a muszlimok szerint Mohamed kapta Gabriel arkangyal közvetítésével Allahtól. Mivel Mohamed írástudatlan volt, ezért íródeákja Zajd ibn Thábit jegyezte le Mohamed kijelentéseit és tanításait pálmalevelekre.