"Nem irom pennával, "Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet. " (Zrínyi Miklós) 1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát eredetű főnemesi családban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. Zrínyi miklós halála. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként. Mindkét feltételezett születési évhez írásos dokumentumok szolgáltak érvként és a dátumok hívei hosszú ideig küzdöttek egymással, hogy saját igazukról meggyőzzék a másik felet és a közvéleményt. Az előkelő horvátországi család tagjait, amelynek Zrínyi Miklós a legjelentősebb sarja volt, az Árpádok korában Brebiri grófoknak hívták. Nagy Lajos király 1347-ben nekik adta a Zágráb megyei Zrin várát, ekkor a Brebiriek a Zrínyi nevet vették föl, és fényes tettekkel írták be nevüket a magyar történelembe.
Voltak, akik látták is azt a fegyvert, amivel a merénylet történt. Állítólag a Póka család tulajdonában őriztek egy vadászfegyvert, amelyet úgy adtak tovább apáról fiúra, mint azt a fegyvert, amivel ősük, Póka István Zrínyit megölte. Volt olyan, aki a Nemzeti Múzeum régiségtárában látta is ezt a fegyver remeket. Szalay László történész például ezt írta: "Nincs okunk Bethlen tanúságának hitelességét kétségbe vonnunk; az állítás, hogy tulajdon vadásza ölte meg, kit az udvar vagy Montecuccoli a vértettre fölbérlett, vagy, hogy a vadkannak valamiképp irányt a vadász adott volna, éppen csak monda, melyre későbbi események a valószínűség némi álcsillámát vetették. 1664. november 18. | Zrínyi Miklós halála | Türkinfo. " Véletlen vadászbalesetek létezhetnek, de a történelem folyamán a merényletek vadászat közben estek meg. A Zrínyit halálát övező ellentmondások miatt aligha hihetjük el, hogy a bécsi udvar számára nem kívánatos magyar főúr, aki a gyalázatos vasvári béke ellen felemelte a szavát, véletlen vadászbalesetben hunyjon el. Kizárt dolog, hogy a harcokban kipróbált katonát egy vadkan le tudjon lökni a lováról és a puskával felfegyverkezett főurat megölje.
Lenyűgöző látvány a Gótika minden elsődleges jegyét magán hordó Káptalan oszlopok monumentálisak, az oszlopfők cizellált faragása, az ablakok ólom berakása, a csodás Oltár, s maga az egész belső tér, mind mind emlékezetes marad. A gótika csodás hagyatéka korunknak az Impozáns Főtéri Kecsketemplom. egyes részein az 1500 évek barokk berendezésével. Bámulatos!! Bővebben Rövidebben
Sopron főterének egyik meghatározó jelképe – a Tűztorony mellett – a Kecske-templom. A városban lakó ferences szerzetesek elsőként a templom mögött ma is látható hatalmas kolostorukat építették fel. Ezt követően 1270 körül szentmargitai faragott kőből kezdték építeni templomukat, amely a magyar kora gótikus építészet egyik legszebb példája. Hajóboltozatát és orgonakarzatát a XV. században emelték, berendezése barokk stílusú. A templom formája hasonlít a belvárostól északra lévő Szent Mihály főangyal-temploméhoz. Megújult a soproni Kecske templom | Soproni Hírek. Kecske-templom, előtte a Szentháromság-szoborral Fotó: funiQ A XV. század elején a templom 47 méteres tornyát Geissel Henrik adományából építették fel, az ő tiszteletére a templom bejárata fölött kecske domborművet láthatunk, ami a Geissel család címerállata. Ez a kecske adta a templom népies elnevezését is. A helyi legenda szerint Geissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára volt, aki Büki János soproni lakost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Geissel Henrik Ausztriába menekült.
Az 1270-es években ferences szerzetesek kezdték el a gótikus templom építését. A 15. században Geissler Henrik adott pénzt a torony építésére, a családi címerben is megjelenő kecske ma is látható a bejárat fölött, innen a templom népies neve. Sopron főterének egyik meghatározó jelképe – a Tűztorony mellett – a Kecske-templom. A városban lakó ferences szerzetesek elsőként a templom mögött ma is látható hatalmas kolostorukat építették fel. Ezt követően 1270 körül szentmargitai faragott kőből kezdték építeni templomukat, amely a magyar kora gótikus építészet egyik legszebb példája. Hajóboltozatát és orgonakarzatát a 15. században emelték, berendezése barokk stílusú. A templom formája hasonlít a belvárostól északra lévő Szent Mihály főangyal-temploméhoz. A 15. század elején a templom 47 méteres tornyát Geissel Henrik adományából építették fel, az ő tiszteletére a templom bejárata fölött kecske domborművet láthatunk, ami a Geissel család címerállata. Soproni Kecske Templom :: Magyar Földön. Ez a kecske adta a templom népies elnevezését is.
A kapu mögött szoborfülkés lépcsõház fogadja a belépõt. Mennyezeti freskóját 1779-ben Dorfmeister festette. Bezerédj-kúria (Templom u. 6. ) Szép, szellemes barokk palota, jelenlegi homlokzatát a XVIII. század elején alakították ki. 1840-ben itt adott házi hangversenyt Liszt Ferenc, amikor a jelenlévõ széttépték kesztjûjét, hogy legyen emlékük a zeneszerzõtõl. utca 2-4 Az Eszterházy család két hatalmas palotájában jalenleg a Központi Bányászati Múzeum (Templom u. 2. ), az Erdészeti Faipari és Földmérés-történeti Gyüjtemény (Templom u. 4. ) található. A Templom u. E ház 1921-ben nevezetes esemény színhelye volt. Itt állapították meg az antanthatalmak megbízottjai a Sopron környéki népszavazás eredményét. Evangélikus templom A Templom utcát két részre osztó kis téren áll az evangélikus templom. Kecske templom sopron bank. A templom II. József türelmi rendelete után 1782-84-ben épült, kora klasszicista stílusban. Ötvenkét méter magas tornyát nyolcvan évvel késöbb építették. Ez Sopron legnagyobb temploma. A templom mellett az evangélikus paplak (Templom u.
Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak. Geisel Henrik adományából 1379–1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát. Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1625 -ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681 -ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét,. II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg. Kecske templom sopron. 2007 nyarán restaurálták. Az épület [ szerkesztés] A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz. A hajó négyzetes alaprajzú; fal pillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai.
Skip to content Kezdőlap Kapcsolat Küldj RSS-t! Mi ez? … … emelkedett ki az 6-7 ezer lakosú Pozsony, a 4-5 ezres Sopron vagy a 2-3 ezres Lőcse, Bártfa és Eperjes sorából, …. A példa eltúlzott, de hasonlítsuk csak össze a középkori Sopron aprócska ferences templomát, a főtéri Kecske-templomot a velencei (Frari) … … tovább: Prága és Budapest I.
Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Kecske templom sopron 1. A Kecske-templom főbejárata, fölötte a névadó kecskés Geissel címerrel Fotó: Veszelovszki Luca, funiQ Két királynénak, Gonzaga Eleonóra Annának és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Teréziának került a fejére korona a főtéri templomban, 1625-ben pedig itt koronázták meg III. Ferdinánd királyt, emellett 5 országgyűlés színhelye is volt a szép, gótikus épület. Kecske-templom Fotó: Sasvári Zoltán, funiQ A XVI. században több előkelő család választotta a templomot, a káptalantermet, az alattuk húzódó kriptát vagy a kerengőt temetkezési helyül. A következő században többek között a Czirákyak, az Esterházyak és a Széchényiek is örök nyughelyükül választották a Kecske-templomot. Egészen 1780-ig, a templomokban való temetkezési jog bevonásáig temetkeztek ide családok.