Mi az az AYRES vagy más néven DSZIT terápia? Anna Jean Ayres [ejtsd: írisz] által kidolgozott szenzoros integrációs terápia az évek során annyira összefonódott az ő személyével és munkásságával, hogy gyakran csak leegyszerűsítve, "Ayres terápia"-ként emlegetik. A DSZIT ( Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia) egy olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő gyermekeknek izgalmas játék-lehetőségeket nyújt. Olyanokat, amelyek segítségével éretlen, vagy egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszerüket saját aktív részvételükkel, önszántukból, egyéni utakon járva fejleszthetik. Szenzoros integrációs terapias. Tehát nem egy meghatározott, beszabályozott tréning, hanem változatos, sokféle tevékenységet felkínáló, a gyerek számára örömet okozó játékfolyamat. forrás: Hogyan működik a terápia? Szervezetünket folyamatosan érik ingerek, egyrészt a külvilágból, másrészt saját testünkből. Minden beérkező ingerre van motoros, mozgásos válasza az idegrendszernek. Pl. : látom a lépcsőt, fellépek. Érzem a forró vizet, elhúzom a kezem.
Ebben az emberi viselkedés kognitív, emocionális és motoros folyamatainak integrált működése, a pszichikus funkciók agyi szerveződése, a külvilági és belső információk feldolgozásában vezető szerepet játszó észlelési folyamatok működésének hangsúlyozása központi szerephez jut. Ayres nézete szerint, az érzékleti tapasztalatok integrációja az emberi viselkedés alapfeltétele. Szenzoros integrációs terápiák. Az eltérő viselkedés, a képességrendszer zavart működésén keresztül történő negatív visszajelzés valójában az integráció hiányával, és a tanuláshoz, a világ megismeréséhez szükséges alapfolyamatok dezintegrált működésével hozhatók kapcsolatba. Ayres a szenzoros integráció négy, egymásra épülő fejlődési szintjét különbözteti meg: első szinten a taktilis rendszer áll; második fejlődési szinten a vesztibuláris és proprioceptív információk feldolgozása áll; harmadik szinten az optikus (vizuális) és akusztikus ingereknek a feldolgozási folyamatokban történő betagolódása történik meg és a negyedik fejlődési szint a feldolgozási folyamatok végső fázisát, a komplex teljesítmények (olvasás, írás, számolás, figyelem- és viselkedésszabályozás) létrejöttét eredményezi.
A kitüntetésről röviden annyit kell tudni, hogy a "Megbízható Cég" tanúsítványt csak olyan vállalkozások érdemelhetik ki, melyek az Ügyfelek visszajelzései alapján kifogástalan véleménnyel rendelkeznek.
Széchenyi Zsigmond Mangi nénivel – Forrás: Széchenyi családi archívum Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készül az idén 120. éve született Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életéről. A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére. Az alkotók munkáját a kezdetektől segíti a ma 93 éves özvegy, Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit, a Magyar Természettudományi Múzeum és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, továbbá a Takarék Csoport. Széchenyi Zsigmond 1898-ban született Nagyváradon és 1967-ben hunyt el Budapesten. Vadász, utazó és író volt, a magyar vadászirodalom klasszikusai között tartják számon. Vadászott Európában, Afrikában, Indiában, és Alaszkában is. A készülő film a gróf életét az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be. Erről írt könyve, a Denaturált Afrika nemcsak a vadászkalandok leírásáról szól, hanem szociológiai, társadalomtudományi, természetvédelmi kérdéseket is feszegetett abban a megvilágításban, ahogyan az író a 25 évvel azelőtti állapotokat látta.
Október 10-től a nagyközönség is láthatja a mozikban Lerner János egész estés dokumentumfilmjét, a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakjáról, az utazó, vadász-íróról szóló film mecénása a Takarékbank. Az alkotást szeptember 20-án mutatták be a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű szekciójában, Budapesten pedig október elsején tartották a díszbemutatóját az Uránia Filmszínházban. 1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vett részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. A lebilincselő képi világú alkotás az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be Széchenyit és az akkori Afrika természeti, társadalmi viszonyait, összevetve a jelennel. De a Vadonvilág nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében.
Nemcsak a gróf életútját követi hitelesen végig, hanem szemezget a magyar történelem legfontosabb eseményeiből is. Hiszen ahhoz, hogy meglássuk a történet mögött az embert, ahhoz értenünk kell az őt ért hatásokat is. Mit jelentett Széchenyi Zsigmond számára Afrika? Mit jelentett Magyarország? Ki a vad, és ki az ember? Miként lett a világot járt szenvedélyes vadászból a történelem, vagy éppen a sors hatására a vadvilág megőrzése iránt elkötelezett, egyre inkább csak a fotószafarit helyesnek tartó ember – mondta a filmről Vida József, a film egyik producere, a Takarékbank elnöke. Széchenyi Zsigmond álma, hogy felesége is elkísérhesse őt afrikai útjára, végül közös életükben egyetlen egyszer teljesült. A gróf utolsó, 1963/64-es múzeumi gyűjtőexpedíciója során. Margit – vagy ahogy Széchenyi nevezte, Mangi – szuper 8-as filmen örökítette meg az útjukat. A Vadonvilág az egyetlen film, ahol ezek a felvételek láthatók, amelyeket Hertelendy Margit személyesen adott át az alkotóknak felhasználásra.