Képérzékelő formátum Minimális távolság Makro módban Képstabilizátor típusa Évekkel ezelőtt még jóval egyszerűbb volt új fényképezőgépet választani, főleg azoknak, akik hobbi szinten foglalkoztak a fotózással. MILC vagy DSLR 2019-ben? - Photon. A korlátozott... Mutass többet Évekkel ezelőtt még jóval egyszerűbb volt új fényképezőgépet választani, főleg azoknak, akik hobbi szinten foglalkoztak a fotózással. A korlátozott választék mellett a döntés általában csak az ár körül forgott, hiszen a fényképezőgépek nem biztosítottak ennyi funkciót és lehetőséget a vásárlók számára, mint manapság. Napjainkban több száz modell közül lehet választani, és hogy a folyamat még egy kicsit nehezebbé váljon, az okostelefonok is már olyan jó minőségű fotókat készítenek, hogy sokan választják ezeket az eszközöket fotózásra. A fényképészeti kifejezésekkel és a kamera alkatrészeit körülvevő összes technikai szakszóval pedig időigényes folyamat az ismerkedés - ám amikor valaki elkezd a megannyi funkciót kihasználva fényképezni, egészen új szintre emelheti a fotózás élményét.
Ezek a szenzorok gyakorlatilag ugyanazt a képminőséget kínálják, mint a tükörreflexes palettán elérhető Nikon D750 és a Nikon D850. 2019 év végén megjelent az APS-C szenzoros (DX formátumú) Nikon Z MILC is, a Z 50. A fázis-különbség alapú fókuszmezőket is használó vázak gyors sorozatot, Ultra HD videofelvételt és kiváló felbontású elektronikus keresőt, valamint érintésérzékeny LCD-t kínálnak. A rendszer a Z bajonettet használja, amelybe első körben egy 24-70mm f/4, egy 35mm f/1, 8 és egy 50mm f/1, 8 objektívet jelentettek be, de az ütemterv szerint gyorsan következnek majd a további objektívek is, mint pl. az 58mm f/0, 95 Noct, a 20 mm f/1, 8, a 85mm f/1, 8, a 24-70mm f/2, 8, a 70-200mm f/2, 8 és a 14-30mm f/4 is, később (2020-tól) pedig érkezhetnek a nagyobb, f/1, 2 fényerejű modellek is. A Nikon Z természetesen kompatibilis a korábbi iTTL vakurendszerrel, így a DSLR-ekhez vett vakuk a Nikon Z gépekkel is használhatók. Szenzorméret: 36 x 24 mm vagy 23, 5 x 15, 7 mm (DX) Szenzor oldalarány: 3:2 Jellemző (max. )
A Nikon 1 rendszer hivatalosan 2018-ban ért véget, ekkor az utolsó kapható váz (Nikon 1 AW1) is megkapta a "discontinued" (kifutott) jelzést a Nikon weboldalain. Új vázat azóta nem jelentett be a japán gyártó és az 1 rendszer objektívjei sem kaphatók már. Szenzorméret: 13, 2 x 8, 8 mm Szenzor oldalarány: 3:2 Jellemző (max. ) képméret: 10-20, 8 megapixel Objektívszorzó: 2, 7x Érzékelő-objektív távolság: 17 mm Autofókusz rendszer: hibrid (kontraszt és fázis-alapú) Stabilizátor: objektívbe épített Termékkategóriák típusjelzései: Hobbi (belépő) szint: S Amatőr szint: J Haladó ("profi") szint: V Az aktuális modellkínálat érdekel. A jelenlegi objektívkínálat érdekel. Megnézem a MILC gépek tesztjeit a Pixinfón A MILC használók gépükről alkotott véleménye érdekel.
A kardvirág füzérvirágzatai nagyok és egyoldalúak, két bőrszerű, elnyúló, zöld murvalevéllel. A sok féle színben pompázó, gyakran cirmos virágok általában illatosak. Vannak telt virágú, fodros szirmú hibridek is. A vadon élő fajok virágai általában szerényebbek és kisebbek, kivadult kerti rokonaikénál. A vadon élő fajok virágai általában szerényebbek és kisebbek, kivadult kerti rokonaikénál. Magyarországon őshonos fajt találunk: Mocsári kardvirág (G. Kardvirag hagyma ültetése. palustris) – Fokozottan védett! Réti kardvirág (G. imbricatus) – Védett. Kardvirág ültetése A kardvirág ugyan hagymás növény, de nem tavasszal, hanem nyáron virágzik. Ennek megfelelően nem ősszel ültetjük, mint a tavaszi hagymásokat. A kardvirág hagymák fagyérzékenyek, ezért csak a tavaszi faygok elmúltával ültethetjük és a hagymák télre sem maradhatnak a földben. Nézzük, mit mond Gál Csaba, neki milyen bevált módszere van a hagymálk földbe helyezéséhez. Két éve vettem ezeket a hagymákat, de akkor még picik voltak. Már elkezdtek hajtani, ezért már március végén elültettem a kardvirág hagymákat, tavaly is így tettem.
Október közepén kezdjük meg a hagymák felszedését. A szármaradványokat öt centiméter magasságra vágjuk vissza, a megtisztított gumókat fagymentes, hűvös, szellős helyen, lehetőleg papírba csomagolva teleltessük. Legnépszerűbb kardvirág fajták
Szükség szerint locsoljuk, de amikor a virágszár megjelenik, akkor bőséges vizet kíván. Elvirágzás után vágjuk le a virágszárat, a levelét ne, mert tápanyagot raktároz el a gumókba. Beporzás: A hagymagumó feldarabolásán kívül, próbálkozhatunk a mesterséges beporzással, így a kardvirág magot fog érlelni.
Ha az adott hónapban épp nincs elég természetes csapadék, már az ültetéskor érdemes öntözni a növényt, ám ha rendszeresen esik az eső, nincs szükség bő locsolásra. Nyáron adhatunk az öntözővíz mellé kevés tápoldatot is, így serkentve a növényt még dúsabb virágzásra. A hagymákat ültethetjük csoportosan akár színek szerint, hiszen a sárga, piros, fehér, lila, cirmos és sok más változatos színvilág igen jól mutat kertünkben. A nyár végén hagyjuk, hogy a kardvirág elkezdjen visszaszáradni, majd október közepén kezdjük el felszedni a hagymákat, úgy hogy a szármaradványokat vágjuk vissza kb. 5 cm magasságra. Ezután tisztítsuk meg a hagymákat és egy hűvös kb. 5-10 fokos szellős helyen ládába vagy újságpapírba csomagolva tegyük el télire. A kardvirág ültetése és gondozása. Mivel a kardvirág is évente hoz új sarjhagymákat, ezeket érdemes ősszel leválasztani az anyatőről és külön osztályozva eltenni télre, majd következő év tavaszán elültetni őket. A betegségek elkerülése végett a kardvirág hagymákat érdemes minden évben más területre ültetni kertünkbe.