Szőlősgyörökön minden évben 3 napos rendezvénnyel emlékeznek Gárdonyi Gézára, melynek keretében irodalomtörténészek, professzorok tartanak előadást. Az ünnepi megemlékezésen jelen voltak az említett települések polgármesterei, akik a szentmisét követően a Gárdonyi Géza Általános Iskola aulájában megkoszorúzták Gárdonyi emlékművét. Az ünnepség délután a Művelődési Házban folytatódott, ahol Morvai János, Kál polgármestere köszöntötte a vendégeket. Elmondta, Ziegler Sándor, Gárdonyi édesapja 1977-1978-ban uradalmi gépészként dolgozott Kálban, a szabadságharc idején Kossuth fegyvergyárosa is volt, és a településen talált végső nyugalomra. Gárdonyi Géza szintén Kálban élt egy éven keresztül. Ezért tartják fontosnak, hogy az íróra visszaemlékezzenek. Keller Péter, az író dédunokája háláját fejezte ki, hogy ilyen fontosnak tartják Gárdonyi életművének őrzését. Gárdonyi Géza – Köztérkép. Rámutatott, hogy a magyarság, az istenhit, az ifjúság és a jövő miatti aggódás és elkötelezettség vonul végig Gárdonyi Géza művein. "Mi magyarok, de talán az egész világ hatalmas kihívás előtt áll, nagyon határozott döntésre van szükség, hogy az örök életet, a mindent választjuk, vagy semmivé válik az életünk.
Agárd-pusztán született 1863-ban. A sárospataki kollégiumban (1874–1876) és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876–1878) folytatott tanulmányok után 1878-ban beiratkozott az Egri Érseki Tanítóképzőbe. Tizennyolc éves korában már első tanítói állását töltötte be Karádon. Tanítóként dolgozott még Devecserben, Sárváron és Dabronyban. 1885. október 28-án kötött házasságot Csányi Molnár Máriával. Négy gyermekük született, de házasságuk 1907-ben válással végződött. A tanítói hivatást 1885-ben hagyta el, újságíróként dolgozott Győrben (Hazánk, Győri Hírlap), Szegeden (Szegedi Híradó, Szegedi Napló), Aradon (Arad és Vidéke) majd Pesten (Magyar Hírlap). Ebben az időben vette föl a Gárdonyi nevet. Gárdonyi Egerbe költözésének egyik fontos oka volt, hogy megfelelő alkotói közeget találjon elmélyült munkájához. Szóbeli felvételi vizsga | Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium. Új utakat keresett, gondosan formálta írói arculatát, kereste önálló hangját. A csendes, nyugodt környezet, a sok gondolkodás, elmélkedés, a fáradhatatlan olvasás, folyamatos önművelés hozták létre azt az írói magatartást, ami Gárdonyi műveinek is részévé vált.
Lábát leeresztve ül a kövön, kezében lándzsa. Hát hogyne élne – mit is kérdezek! Ezer év óta feni a kardot és a tőrt a magyar ellen Kelet és Nyugot. De a magyart sohse találják szíven: mert az Isten keze takarja azt! (Leáll. ) Miféle szerzet vagytok ti, barátim? A banda mihelyt elvégezte a Himnuszt, a Szózatban folytatja, de csak halk zümmögéssel mindvégig, migcsak a kárpit le nem gördül. ELSŐ SZINÉSZ: Színészek vagyunk, kapitány uram. DOBÓ: Színész? Mi az? Az én időmben nem ismertünk ilyen foglalkozást. ELSŐ SZINÉSZ: Azon időben, kapitány uram, komédiás volt a színész neve. DOBÓ: Így már tudom. ELSŐ SZINÉSZ: A színészet kijött a klastromiskolák fala közül, S külön házakban és templomszerű szép palotákban játssza, tükrözi a tarka élet változásait. A könyvekben aluvó gondolat kiszáll és testet ölt a színpadon. Vers, otthonról! - Eredményhirdetés • Gárdonyi Géza Színház - Eger. Amit a költő álmodott csupán, élő, beszélő valósággá válik. DOBÓ: Értem. És szívem szinte fölhevül. A művészet a békesség virága: romok kövén felzöldülő borostyán. S most a fennuralkodó planéta hazám egén a Béke csillaga.
Még a pár évvel ezelőtt megjelent életmű-albumban sincs benne (tulajdonképp egy fotóalbum, mindenféle adatok nélkül). Források: Egri séták nemcsak Egrieknek V. kötet: 167. p. (Eger, 2014): Kovács Ottó: A 325 éves gimnázium című tanulmánya: 15. p.
Nem tapossák a mezőt harci mének, s nem veri fel az éjszakáknak csendjét az ellenséges kürtök szózata. Kiállok olykor holdvilágos éjjel a várfokra, és elmerengve nézem, miként épül és terjed lent a város. Hajdan a vár volt nagy, és a város kicsiny. A köveket alulról ide hordták: s magasodott a vár, fogyott a város. Aztán hogy elmultak a viharok, a kövek innen visszatértek ismét, s fogyott a vár, emelkedett a város. Így szép, így jó. Te kovács vagy, ugy-e? KOVÁCS: Az vagyok uram. DOBÓ: Én mellettem is voltak kovácsok, derék hős fiuk, kiknek üllőjén kardok vasa csengett. Verj te kapát most a kardok vasából s ekét a páncélból az egri földnek. S amíg körül az Isten-áldás zöldül a hegyeken s az almagyari rónán ti szinészek, a nyugvó egri népnek emeljétek fel gondolatait. Emeljétek fel érzésben őket a művészetnek hattyuszárnyain egy magasztosabb lelki tartományba, ahol a földi pornak nyoma sincs. Játszátok el a nagy küzdelmeket, amik minékünk igaziak voltak! játszatok harcot, hogy lássák a békét!
A növények kisebb mennyiségben (10-50 kg/ha) igénylik ezeket az elemeket. Növényeink táplálásán kívül szerepük van a talajszerkezet kialakításában, a többi elem felvehetőségében, különböző sók ionjaiként vannak jelen a talajoldatban és a talajkolloidokban. Mennyiségük, dinamikus egyensúlyi oldódási folyamat eredménye. Kalcium (Ca): a növények már szikleveles kortól jelentős mennyiségben veszik fel a talajból, a növény fejlődése során kihat a szénhidrát és nitrogén anyagcserére, a sejtkolloidok állapotára, része van a sejtfalak stabilizálásában, a sejtdifferenciálódásban, a sejtmegnyúlásban. Szőlő magnesium hiánya. Fokozza a növényeink ellenálló képességét. Hiánya mésztartalmú műtrágyák használatával, vagy talajmeszezéssel gyógyítható, mivel a talajban kevéssé mozog, a javítóanyagokat a talajrétegbe be kell dolgozni. Kén (S): a fehérjék alapvető építőeleme, fontos szerepe van a vitaminok szintézisében, nélkülözhetetlen elem. Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk hiánytüneteivel, mivel a nagy kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaesésével jelentősen csökkent a légkör kéntartalma, közhasználatban lévő műtrágyáink többsége kénmentes (klorid alapú) és a kénnek, mint gombaölő szernek is csökkent a használata.
Egy fonálféreggel fertőzött paradicsom vagy paprika helyzetén – amely a déli órákban a hervadás jeleit mutatja – a fokozott tápanyag-adagolással csak tovább rontunk! A külső, azaz környezeti tényezők – gyakran nevezzük őket abiotikus okoknak is – több csoportra oszthatók: • klimatikus tényezők okozta hiánytünetek, • technológiai tényezőkre visszavezethető, tápanyaghiányra emlékeztető tünetek, • toxikus anyagok okozta, hiánytünet-jellegű fejlődési rendellenességek és • talajtulajdonságokkal összefüggő, relatív tápanyaghiányt kiváltó okok. Meg kell jegyezni, a felosztás olyan szempontból vitatható, hogy egy-egy esetet hová, melyikbe sorolunk, bár a megoldást tekintve ennek különösebb jelentősége nincs. (Például ha az előírtnál töményebb tápoldat használata következtében megperzselődik a hajszálgyökérzet, és már nem képes a növény megfelelő ütemű tápanyagfelvételre, az esetet besorolhatjuk a technológiai hibák, de a toxikus esetek közé is. A szőlő kocsánybénulása megelőzhető – Agrárágazat. Vagy egy nem kellően tiszta, gyomirtóval szennyezett edényből történő öntözés következtében fellépő, tápanyagzavarra emlékeztető hajtástorzulást nevezhetjük technológiai hibának, de a toxikus esetek közé is sorolhatjuk. )
"Ne csak tudd a jót, hanem tedd is" Az Atfarm a Yara által kifejlesztett digitális eszköz, amellyel idősoros műholdfelvételek alapján nyomon követjük növényállományainak fejlettségi állapotát. Mikroelemek a talajban: mangán (Mn) A talaj mangánnal való feltöltése hasztalan, mivel épp a talaj és a környezeti feltételek szabályozzák annak felvehetőségét. Ennél fogva javasolt lombtrágyázást alkalmazni, minél többszöri, kis adagokra osztva a tápanyagot. Talajjavítás: melioráció A meliorációs technológiákkal a talaj szerkezetének és kémhatásának helyreállítása, a vízbefogadó képességének, vagy éppen a vízelvezetés javítása végezhető el.