Kár. Nagyon számítottam arra, hogy a Remiz hanyatlása magával hozza a Szép Ilona felemelkedését és másodvirágzását, de ilyen formában ez nem lehetséges. Szép Ilona étterem II. Budakeszi út 3. Összesen: 3, 5/10
Vacsorára csak egy kevés gyümölcsöt tudtam enni, éjszaka pedig szokatlanul rosszul aludtam, nagyon sokat fönt voltam. Nem... Több A látogatás dátuma: 2020. január Hasznos? 1 Értékelés időpontja: 2019. december 15. Családi-baráti ebéden voltunk az étteremben. A kiszolgálás udvarias-gyors volt, a felszolgálók még az "IGAZI" pincérek voltak. A Szép Ilona Vendéglő Budapest városának szívében, a II. kerületben található. Családias hangulatú, autentikus étterem, ahol a tradicionális magyar konyha minden nevezetes étele mekóstolható. Az ételek kizárólag friss és minőségi alapanyagokból készülnek. Italkínálatában minőségi borok, pezsgők, pálinkák és sörök is megtalálhatók a minőségi kávé és üdítő mellett. Belső kialakítása színvonalas, akárcsak a felszolgálás, melynek köszönhetően felejthetetlen élményben lehet része. Lehetőség van rendezvények, családi és baráti események lebonyolítására is. Az ételek kifogástalanok, finomak, bőségesek. Szép ilona étterem étlapja. Csak ajánlani tudom. A látogatás dátuma: 2019. december Hasznos?
Mi kb 20-an voltunk, rajtunk kívül csak pár vendég tartózkodott az étteremben. Az értékelést az Ittjá egy regisztrált felhasználója írta, és nem feltétlenül tükrözi az Ittjá véleményét. gasztrokirály Eger Hajdúszoboszló Sopron Mezôkövesd Szeged Gyula Keszthely Vecsés Kecskemét Gyomaendrôd Gyenesdiás Tarcal Szigetszentmiklós Velence Zsámbék Kiskunfélegyháza Tokaj Villány Kôszeg Mórahalom Hódmezôvásárhely Nyíregyháza Érd Mór Gödöllô Soltvadkert Szekszárd Szentes Szarvas Berettyóújfalu Mátészalka Budakeszi Baja Biatorbágy Etyek Békés Orosháza Békéscsaba Makó Köveskál Csopak Püspökladány Mád Kiskunhalas Lakitelek Hatvan Karcag Pomáz Nádudvar Deszk Battonya Létavértes 2016. Szép ilona étterem étlap. áprilisban, barátokkal járt itt Értékelt: 2016. április 22. - 1 látogató hasznosnak vélte Az utóbbi időben előszeretettel látogatom újra azokat a helyeket, melyek két évtizede maradandó élményt jelentettek a Cactus Juice Pubtól az Auguszt cukrászdáig. Szép ilona étterem Alien 2 teljes film magyarul Szep ilona etterem buda Ezek egyike volt a minap történelmi hangulatú nevet választott Szép Ilona vendéglő a Budakeszi út elején.
Kevés kult étterem van, vagy volt Budapesten, de a Szép Ilona kb. két évvel ezelőttig mindenképp ezt a nemes titulust birtokolta. Volt benne valami retro, 70-ies, "patinás", kellemes, árnyas, "kerthelységes" sikk és emellett persze fontos tényező volt, hogy csupán 800 forintba került a hortobágyi palacsinta. SZÉP ILONA ÉTTEREM - KELLEMETLEN FELTÁMADÁS. Épelméjű ember nem ment be az étterem belső terébe, hacsak nem kerületi nyugdíjas volt az illető, mert ott aztán tényleg megállt az idő valamikor 1970 tájékán. Annál kellemesebb volt a nagy, lombos fákkal szegélyezett kerthelység, ahol az ember meghúzta magát egy jó gulyással és egy kisfröccsel meleg napokon. Cégem arrafelé székelt évekig, ezért a Szép Ilona ideális terepe volt belső munkaebédeknek, meghitt találkozóknak és baráti fröccsözéseknek. Szép emlékeket ápulunk ebből az időből. Az étterem kb. másfél évvel ezelőtt bezárt és gazdái látványos felújításba kezdtek, amely nemcsak magát az éttermi helységet és a kertet érintette, hanem az egész házat magát és a mellette lévő – korábban más tulajdonban lévő - telket.
koschwarz on A nagy cider teszt Számomra azért informatív ez a teszt, mert pontosan (... ) Mr. Ropi on Villa Bagatelle Kedves Kata! Köszönjük a hozzászólást. Azért (... ) Kata on Kicsit elbizonytalanodtam! -bár a cikk elolvasása (... ) Spar paprika Kedved Péter! Köszönjük szépen a hozzászólást, de (... ) Péter on Sziasztok! Szép Ilona Étterem. Ma reggel úgy döntöttem hogy vásárolok (... ) on Azzal az egy dologgal, hogy totál lehuztad a kedvenc (... ) Briós kávézó Kedves Kaja! Én azt gondolom, alapvetően nem a helyet, (... ) Kaja on Jól lehúztátok a helyet, pedig szuper, és az ételek (... )
A túrós sült palacsinta pedig a megtestesült gyerekkori álom – roppanós, sült palacsintatésztába bújtatott krémes túrótöltelék nyakon öntve selymes, citromos vanílasodóval. Nincs mit szépíteni, még a nap is szebben süt utána. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest
Az étlap is a fenti szemléletre épül, meg a budaiságra, ami szintén nagyon fontos a Szépilona esetében – mindezt a bisztró keretei között tartva. A nem túl hosszú fix étlapon megtalálunk mindent, ami egy hamisítatlan, bohém, monarchiás időket idéző budai étterembe szükséges, a testet-lelket boldogító tafelspitztől kezdve – amire később még kitérünk – a bécsi szeleten és a vadason át a császármorzsáig. Szép Ilona – bejárat – Ropi és Pufi. Mivel azonban nem 1910-et írunk, és a hosszú szoknya már nem takar el mindent, készültek pár kifejezetetten könnyed, jól összerakott XXI. századi salátával is. A fix étlap mellett nemsokára várható a Két Szerecsenből jól ismert, az átlagosnál szélesebb heti ajánlat, amiben bőven lesznek a klasszikus budai fogásoknál frissebb, kortársabb ételek is. Budai kerthelység lévén az italválaszték is nagy szerepet kap, a hófehér habbal érkező, hűs sörökért a Paulaner felel, a borlapot pedig a Bortársaság építette fel különböző balatoni pincészetek tételeiből. De akkor kanyarodjunk vissza a jelenlegi étlaphoz, és annak is az egyik leglenyűgözőbb darabjához, a Tafelspitzhez (4990 Ft).
Bár felbukkannak hagyományos kísértetjárásra emlékeztető jelenségek is (többnyire úgy, hogy azokat Nell csak a többi karaktertől tudja meg, közvetlenül nem látja), az igazi borzalom a narráció első olvasásra szinte észrevétlen torzulásaiban rejlik, a folyamatban, melynek végére már maga az olvasó sem lehet biztos abban, hogy a karakterek leírásaiból, tapasztalataiból mi igaz, ki az, aki még tisztán szemléli az eseményeket és ki az aki már az épületben rejlő erők hatása alá került. Hill House az, amit vendégei magukban tartogatnak – ahogy azt remekül szemlélteti már a regény elején lezajló vita az egyik szoba szobrának jelentésével kapcsolatban – és végső soron, az, hogy egyáltalán járják-e hagyományos értelemben vett kísértetek, a végkifejlet szempontjából már-már szinte másodlagos. Nehéz adaptáció A regény olvasása előtt egyetlen jó tanácsot adhatok – felejtsétek el az összes adaptációt, beleértve a legfrissebb Netflix feldolgozást. Hogy saját, a bevezetésben feltett kérdésemre választ adjak – igen, a Hill House szelleme még a jelenlegi mezőnyben is egy fantasztikus, hátborzongató, példaértékű horrorregény, mely hatalmas rést tölt be a hazai piacon – viszont igazán hiteles adaptációja talán az 1963-as The Haunting-ot leszámítva nincs, legfeljebb inspirációként, alapként szolgált számukra.
Amikor homlokomat ráncolva olvastam újra a korábbi fejezeteket, próbáltam felfogni, összerakni, hogy pontosan mi is történik, a Nell által tapasztalt eseményekből, beszélgetésekből egyáltalán mi az, ami valóság volt, melyik a hiteles oldala a szereplőknek, a borzongás, a félelem olyan fajtáját tapasztalhattam meg, amilyennel korábban még nem találkozhattam – és már pusztán ezért ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer olvassátok el, ha érdeklődtök a horrorirodalom iránt. A magyar kiadás pedig csodálatos, színvonalas, a fordítás tökéletesen adja vissza Jackson eredetijét (pont néhány hónappal a magyar előtt volt szerencsém elolvasni azt is) egyetlen problémám vele személyes – nagyon nem szeretem, ha egy könyv borítójára egy film – vagy sorozatfeldolgozás posztere kerül. Marketing szempontjából érthető döntés, ám a könyv értéke tekintében nagyon degradálónak tartom, mintha a film/sorozat része, tartozéka, alárendeltje lenne, ha pedig van olyan regény, ami minden, csak nem az, akkor az a Hill House szelleme.
"The house was vile. She shivered and thought, the words coming freely into her mind, Hill House is vile, it is diseased; get away from here at once. " A gótikus horror mindig is vonzódott a baljóslatú dohszaggal és kellemetlen pókhálókkal teli, régi és rejtelmes épületekhez, de Henry James és M. R. James modern kísértethistóriáknak megalapozó klasszikusai még meghagyták ezeket a vigasztalan kőtákolmányokat a hátborzongató események puszta helyszínéül. Aztán a XX. század derekán jött az amerikai Shirley Jackson, és emelte a tétet: a Hill House szellemé ben a ház már nem egyszerűen a gonosz színtere, hanem a gonosz maga – élettel és akarattal rendelkezik, rosszindulattól, ártó szándéktól lüktet, és akit egyszer a falai közé kaparint, azt nem ereszti. Mint oly sok minden mást, Jackson ezt sem mondja ki egyértelműen, de határozottan utal rá, hogy a főhősnőt, Eleanort – a Hill House-i "tudományos szeánszot" kezdeményező Dr. Montague meghívása ide vagy oda – a ház vonzza magához, az vet rá szemet, az érzi meg gyengeségét, kétségbeesését, tartozni akarását, az készül felzabálni őt.
De komolyan érdekelne, hogy ha valaki az előző sorozat (vagyis évad) ismerete, azaz a fent említett bizalom nélkül látja az első részeket, az vajon hogyan értékelné a látottakat. Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ugyanúgy elvarázsoljon valakit az első három epizód, mint két éve a Hill House-é. Úgy érzem, hogy még az 1×03 végével is csak az alapozásnál tartunk, vagy legalábbis most kezdődik el minden. Ami persze azt is jelenti, hogy a Bly Manor rengeteg tekintetben teljesen más sorozat, mint a Hill House (pár "kunsztot" leszámítva), ami pozitív, hiszen nem lehetett egyszerű megállni egy szimpla klón készítését, ld. ami működik, azt nem kell megjavítani. Igen, ebben is van ház és vannak furcsa jelenségek, de minden más tényleg elég eltérő. A sorozat egy meglepő, és talán jelentőséggel bíró kerettel rendelkezik: egy ifjú pár esküvői 2007-es vacsorapróbáján egy nő (az új karakterként visszatérő Carla Gugino, mint narrátor! ) elkezd mesélni egy történetet 1987-ből. És ennek a kifejtését kapjuk meg – a tovább mögött folytatom spoilerek nélkül.
"A természetfeletti veszélye abban rejlik, hogy a modern tudatot a leggyengébb pontján támadja, ott, ahol már elhagytuk a babona védőpáncélját, és nincs helyette semmi védelmünk. " Talán Rose Reddel [kieg. megj. : Joyce Reardon: Ellen Rimbauer naplója] kezdődött az egész. A zsenge molykorunkban olvasott történetek nagy hatással vannak ránk, nálam valahol ezzel a könyvvel kezdődhetett az elátkozott, ill. gonosz házakhoz kapcsolódó érdeklődésem. Guilty pleasure, na. Shirley Jacksontól ezt leszámítva egyetlen kis novelláskötet jelent meg eddig magyarul, a Sóbálvány, ami nekem akkora élmény volt, hogy hasonlónak tűnő könyvekben (pl. a Margaret Thatcher meggyilkolása és más történetek) tudattalanul is őt keresem – ami alapján nem csoda, hogy szinte lángra lobbantak az ereim a boldogságtól, amikor felfedeztem, hogy a Gabo kiadja az eredetileg 1959-ben megjelent The Haunting of Hill House -t. Felejtsük el azt a bűnrossz filmet, amire mindenki csak úgy emlékszik, hogy benne van Catherine Zeta-Jones.
Hogy pontosan milyen természetűek, arról fogalma sincs, mert születése óta gyógyszert szed rá, amiről szintén nem tudja, hogy micsoda, mert az orvosa azt (is) eltitkolja előle. Az író-olvasó találkozó egy prágai helyre szól, aminek hollétét a vendéglátó még a meghívóban sem árulja el. Mindössze annyit közöl a vendégeivel, hogy a repülőtéren egy taxi várja majd őket, és a sofőr tudja a pontos címet. De vajon miféle hely az valójában? Így, hogy még térképen sem szerepel, létezik egyáltalán? Ha igen, miért tartják titokban a hollétét az erdő mélyén? Mit akarhat Crow a meghívott rajongóitól? Valóban csak ismerkedne és beszélgetne velük? Vagy inkább egészen mást tervez...? Esetleg valami kimondottan aljas dolgot? Vajon Christofra is igaz a mondás, miszerint "Csupán azért, mert valaki horrorregényeket ír, még nem feltétlenül gonosz vagy őrült. "? Egy misztikumokban, váratlan fordulatokban és véres jelenetekben bővelkedő történet, amit mi nyugodt szívvel ajánlunk minden Kedves Horrorrajongónak... ám azt nem garantáljuk, hogy ők is "nyugodt szívvel" – álmatlan éjszakák nélkül – fogják tudni végigolvasni!
Ha kísértetházas horrorról van szó, az embernek óhatatlanul becsapódó ajtók, maguktól libegő függönyök, rejtélyes dörömbölések és elmozduló tárgyak jutnak eszébe, és részben Jackson is ezekkel a módszerekkel él a horror csúcspontjain, ahol a feszültség mindig csak majdnem robban ki, ahol a gőzkieresztő szelep mindig csak majdnem nyílik meg - így a nyomasztó atmoszféra félelmetes gonoszsággal és határozottsággal, folyamatosan fennmarad. De míg prózai és mozgóképes követői jó részt leragadtak ezeknél a bizonyos szavakkal és hanghatásokkal könnyedén reprodukálható megoldásoknál (és vígan és gyakran nyitogatták a gőzkieresztő szelepet), addig Jacksonnál mindez csupán impozáns felépítmény a masszív karakter- és pszichológiai alapokon. Vagyis keményen megdolgozik a rettegéssel és sikongásokkal kísért szellemjárásokért, amelyek így nem pusztán műfajilag kötelező horrorelemek, hanem egy ijesztgetésnél sokkal ambiciózusabb és kifinomultabb, hátborzongató és drámai emberi történet szerves alkotórészei.