Sokan azt látják az okok között, hogy nem borsodi emberek, nem megfelelő, DVTK-hoz méltò hozzáállással dolgoznak a klubnál. Vajon hány olyan edzőnk volt már, akiben benne volt az elvárt tudás, kitartás, csak a valòs problémák megoldása helyett rá mutogatott a végén mindenki? Vajon hány olyan edző van, akik tudnának hatni mindenkire a munkájukkal, de nem akarják kockára tenni szakmabeli megìtélésüket? Vajon miután felismertük a baj valòdi forrását és megszüntettük azt, mennyi ideig kell majd várnunk, amìg elmùlik klubunkkal szemben kialakult furcsa megítélés? Hány potenciálisan hasznos csapattag, edző kerül el bennünket és lesz-e egyáltalán visszaùt, vagy ùgy járunk, mint azok a klubok, akikről azt sem tudjuk működnek-e még? Néhány hónap múlva meglátjuk, hogy áll az edzőkeringő ùjabb fejezete, marad-e még játékos, akit el lehet üldözni és lesz-e valaki, aki másban látja a probléma megoldását. Csak be kellene Benczést és Sánthát hívni ahhoz az íróasztalhoz és egyszerűen kirúgni őket. Nem éerdekel más csak a diosgyor full. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor nincs más megoldás.
Emellett már a pályabeosztásoktól kezdve mindenbe beleszólt, amihez semmi köze nem volt. Nekem az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Harmati Péter távozott, mert már nem bírta elviselni a diósgyőri ámokfutást. Azóta Bajusz Endrét küldték "rám" Diósgyőrből, hogy győzzön meg. Bajusz persze mindenben egyet is ért velem ha beszélünk és sorolom a problémáinkat, de én sem vagyok naiv. Ő nem döntéshozó és nyilván csak azt a szerepet szánták neki ebben a történetben, hogy eljátssza a "jó zsarut". Valójában semmi sem változik. Én pedig azt mondom, nem leszünk tovább a Diósgyőr gyarmata. Miért állt fel Harmati Péter operatív vezető konkrétan? Mindazért, amiket felsoroltam. És ne felejtsük el, Harmati Péter az az ember, aki az egri fociból nem kivett, hanem bele tett! Nem Érdekel Más Csak A Diósgyőr. Az egyetlen, aki akkor állt a csapat mellé, amikor az NBI-es kudarc után totálisan szétesett az egri foci és ember nem volt, aki segítsen. Péter a semmiből teremtette meg és építette fel ismét az egri klubbot. A napnál világosabb számomra, hogy ha ő azt mondja: "ezt nem bírom tovább elviselni", akkor ténylegesen óriási a probléma!
És itt meg is érkeztünk Dézsi Csabához, aki legendásan szereti a rockzenét: mit ad isten, azóta sok rockzene szól a győri rádiókban, fellép a Tankcsapda vagy sokkal kérdésesebb indokkal a Slade. Ezek azok a dolgok, amik összességében azért történtek, mert polgármester úr szereti a rockzenét, ezt pedig még akkor is átviszi, ha például a Slade párszázas közönsége összességében majdnem százmillió forintnyi közpénzbő l láthatta Dézsi egyik kedvenc zenekarát. Nyilván ez egy ilyen közeg: Debrecen környékének ura a motorrajongó Kósa Lajos, úgyhogy motorpálya épül, Orbán Ráhel szereti a divatot, úgyhogy állami ügynökség létesül Magyarországon, Semjén Zsolt és Kovács Zoltán vadászként költhettek végtelen pénzt egy vadászkiállításra. És akkor ugye ott van az ország ura, Orbán Viktor, aki pedig a focit szereti, úgyhogy már a kertjében is van stadion évek óta. Az ember akár azt is hihetné, hogy a Fidesz egy kollégiumi társaság, akiknek teljhatalma lett. Harcosok klubja teljes film magyarul youtube | Life Fórum. Amikor Demeter Szilárd döntéshozóként vázolja fel a maga maradéktalanul az 1990-es években maradt ízlésvilágát, akkor nem lehet nem arra gondolni, hogy ez nem személyes ízlés, hanem az irányvonal felvázolása: az évek óta hirdetett, amúgy pár erősebb kijelentést leszámítva az égvilágon senkit nem érdeklő kultúrharc már évek óta semmivel nem törődik, mint hogy elmagyarázza a hagyományos kánonról Pintér Bélán át Parti Nagy Lajosig, hogy miért szar amit csinálnak, a Fidesz számára a rossz oldalra került réteg pedig megszívja, mert a párt döntéshozónak más tetszik.
De mégis miért nem partner a DVTK, ha láthatóan ennyire nem működik ez a konstrukció? Ez most komoly kérdés!? Akkor inkább megfordítom: mondjon nekem valaki, bárki csak egyetlen egy érvet arra, hogy miért jó nekünk, egrieknek a diósgyőri jelenlét? Ezt a kérdést feltettem Sánthának, Juhásznak, Bajusznak ezerszer. Soha semmi érdemit nem tudtak rá válaszolni. Nekik viszont nyilvánvaló a hasznuk Egerből. De megismétlem: ennyi volt a DVTK Egerben. Most már csak a hattyúhaláluk van hátra, ami lehet, hogy lassú, de annál biztosabb. Az egri kézisek is sokat tudnának mesélni a DVTK ténykedéséről. Alig tudták kitakarítani őket az egri kézilabdából, de azóta sikeres a klub. A fociban is ez a cél. Nem érdekel más… – Fociológus. Az a legfurcsább, hogy sokak szerint ennyire sport és különösen focibarát polgármestere jó ideje nem volt Egernek, de akkor miért épp Ön alatt robban ki ilyen súlyos konfliktus? Pontosan ezért! Mert nem anyagilag vagyok érdekelt az egri sportsikerekben, hanem érzelmileg. Ezt "nézte be" a DVTK. Képtelenek felfogni, hogy ami például a miniszterelnöknek a Felcsút és a Puskás Akadémia, az nekem Eger és az ESE.
A Diósgyőrért megyünk! Mi megtesszük a dolgunk, mert olyan szurkolást hallasz majd, mint még soha! "
Nem lehet nem szeretni. És ha már a kontrasztoknál tartunk, muszáj megemlíteni a DVTK másik híres rigmusát, ami leginkább a Nyíregyháza elleni rangadókon szonkott felhangzani, és valahogy így kez ődik: "Fojtogatok egy tirpák lányt…". Hát igen, az ennyire offenzív szurkolói megnyilvánulásokról hallgatni is elég álságos lenne, egyelőre viszont elég is belőlük. Nem éerdekel más csak a diosgyor youtube. Ismerünk olyan nótát is, amivel egy klub egycsapásra híressé vált, még ha kétes érték ű is ez a hírnév. Albertirsa futballcsapatában aligha volt mindenki elragadtatva attól a himnusztól, amely nagy pályát futott be, kétségkívül abszurd volta miatt, így hát nem biztos, hogy a helyi piros-feketék büszkén dudolászták a "The show must go on"sajátos verzióját. Mindazonáltal az az elkötelezettség és rajongás, ami a dalt szülte, mindenképp megsüvegelendő. A szerz ő Süveges-Papp duó annyira ráérzett a slágergyártásra, hogy még egy indulót produkáltak, ezúttal az ismert Michel Telo-szám dallamára, és még ezzel is egész szép sikereket arattak, de országosan ismertté ez az alkotásuk már nem vált.
A populáció legnagyobb százaléka a 100 IQ pontszám körüli övezetbe tartozik, azaz a -1 és a +1 szórás közötti övezetet nevezzük átlagövezetnek, itt helyezkedik el az emberek nagy többsége, tehát a 85 és a 115 IQ pontszám közötti övezetben található az emberek kb. 68, 2%-a ( Csépe, Győri és Ragó, 2008). Az ettől eltérő IQ tartományok az átlagövezethez képest szimmetrikusan helyezkednek el, ahogyan az a 3. sz. ábráról leolvasható. Az intelligencia fajtái képekkel. A -2 szórásérték alatt, azaz a 70-es IQ érték alatt már értelmi fogyatékosság kategóriáját jelzi ( Lányiné, 2012). 6. 1. ábra: Az intelligenciahányados populációbeli gyakorisági eloszlása ( Csépe, Győri és Ragó, 2008; 15. ábra, internetes forrás:)
A mérés érvényességét tekintve fontos kérdés, hogy az intelligenciateszt akkor érvényes, ha az intelligenciát méri, azaz az "intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek" ( Mérei és Szakács, 1995, 13. ). Az intelligencia mérésének egyik első tesztmódszere a Binet-Simon-féle beiskolázási teszt, mely a francia oktatási miniszter kérésére alakította ki Alfred Binet és Theophile Simon. Olyan teszt kialakítását kérte a francia kormány, amelynek segítségével lehetőség van azoknak a lassú felfogású gyermekeknek a kiszűrésére, akik nehezen tudnak lépést tartani a többiekkel a tananyag elsajátításában. 6.2. Az intelligencia mérési lehetőségei, az intelligencia kvóciens kialakulása | Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika. Binet szerint a lassabban fejlődő gyerekek eredményei a normál fejlődésmenetű alacsonyabb életkorú, míg a jól teljesítő gyerekek a normál fejlődésmenetű magasabb életkorú gyerekek teljesítményének felel meg ( Atkinson és Hilgard, 2005). Binet mentális korban (MK) határozta meg a teszttel kifejezett skála alapmutatóját. A mentális kornak az életkorhoz (ÉK) viszonyított arányát kell tekinteni az intelligencia mértékének William Stern szerint.
Az agy csodái Az agy, az egyes agyféltekék működése, azok területei, és a közöttük lévő együttműködés határozza meg, hogy az életben hogyan, milyen eredményesen és miben eredményesen működik a nagyobb szerkezet: a test és a társadalomban az ember. Agykutatás irodalma Az agyféltekék, akár a női és férfi agyműködés különbségek, az irracionális viselkedéseink, stb. régóta izgatta a fantáziámat. Áttörő jelentőségűnek érzem azt a könyv és előadás-élményt, amely Jill Bolte-Taylor révén ért. Ez az agykutató nő megtapasztalta, hogy mi történik vele, amikor bal agyfelén agyvérzést kapott. Az intelligencia fajita 3. A történteket, gondolatait és érzéseit a felépülése kapcsán tudományosan és laikusként is átérezhetően írja le. (Jill Bolte-Taylor: My stroke of insights). Egy másik szerző, akinek könyvei és kutatásai figyelemre méltóak a tükör neuronok kutatására specializált Joachim Bauer. Könyveiben ő arról ír, hogy mi az empátia genetikai szintű gyökere, miért az együttműködés az embereket elsősorban jellemző működésforma és arról, hogyan emlékezik a test.