A fehérje aminosavakból áll. Az aminosav láncolatok hosszától függ, milyen gyorsan tudja lebontani, és megemészteni a szervezet. Tehát minél rövidebb egy aminosav lánc, annál gyorsabb a felszívódása, annál hamarabb épül az izomzatba. A fehérjének számos forrása van, melyekből a fehérje porok és szeletek készülnek. A fehérje minőségét a biológiai érték (BV) segítségével mérjük. Ez a szám azt mutatja meg, hogy milyen százalékban tudja a szervezet megemészteni és hasznosítani az adott fehérjét, ha a tojásfehérjét 100-nak vesszük. Minél magasabb a biológiai értéke egy fehérjének, annál jobban és nagyobb mértékben hasznosítható a szervezet számára. A tejsavó proteineknek van a legmagasabb (BV 104) biológiai értékük. Fehérjepor típusai, tejsavó, tojás, borsó - Superfitt. (Az anyatej biológia értéke 95, ezért szinte az összes bébi tápszer tejsavó alapú. )
Magnézium, mangán, kálium, riboflavin is nagyobb mennyiségben található benne, valamint kisebb mennyiségben tartalmaz számos egyéb fontos tápanyagot, pl. egészséges zsírsavakat. Rendelkezik rákellenes, antibakteriális és gyulladásgátló hatásokkal, erősíti az immunrendszert, csökkenti a magas vércukorszintet, vérnyomást és koleszterinszintet. 7. Szójatej A szójababból készült és hozzáadott vitaminokkal gazdagított szójatej nagyon jó helyettesítője lehet a tehéntejnek. Egy bögre, azaz kb. 240 ml szójatej 9 g fehérjét tartalmaz, de sok D-vitamin, B12-vitamin és kalcium is van benne. Nagyon sokoldalú tejféleség, amit főzéshez, sütéshez is felhasználhatsz. Fehérjepor: válasszuk inkább a növényit (1.). 8. Zab és zabpehely Fogyasztásával könnyedén felturbózhatod a fehérjefogyasztásodat állati eredetű élelmiszerek nélkül is. Fél bögre, azaz kb. 120 ml zabpehelyben 6 g fehérje és 4 g rost található. Ezenkívül magnéziumot, cinket, foszfort és folsavat is tartalmaz. Bár a benne lévő fehérjék nem teljes értékűek, éppen olyan jó minőségűek, mint amilyeneket a rizs vagy a búza tartalmaz.
Magyarországon szinte minden veteményeskertben fellelhető, könnyen hozzáférhető, kiváló rost- és fehérjeforrás. Magas a B1, B2 és C-vitamin tartalma. Szénhidrátban gazdag, kalóriaértéke megközelíti a burgonyáét. A zöldborsó energiatartalma alacsony, 100 gramm mindössze 81 kcal. Ugyanakkor fehérje tartalma elmarad korábbi hüvelyes társaitól, hiszen ugyanennyi cukorborsó csupán 5, 4 gramm proteint tartalmaz. Tipp: burgonyapüré helyett próbáljuk ki a cukorborsót! Kókusztejjel összekeverve igazán ínycsiklandó étel készíthető belőle. Olajos magvak: rendkívül jó energiaforrásként hívhatók be az étrendünkbe. Habár elég magas a kalória tartalmuk, számos vitaminban és ásványi anyagban is bővelkednek. Olajos magvakról azonnal eszünkbe jut a pörkölt sós mogyi, amit nagyon szeretünk majszolni tévénézés közben. Vagy a tökmag és a napraforgómag a hétvégi foci meccsekről, igaz? Esetükben kifejezetten fontos a mértékletesség, hiszen magas energiatartalmuk mellett zsírokban is gazdagok. 4. Földimogyoró: felhasználhatósága nagyon sokoldalú.
o. DOI: 10. 1119/1. 15501. ↑ B. D. Cullity, C. Graham. Introduction to Magnetic Materials, 2, Wiley-IEEE Press, 103. Mágneses pólus fogalma ptk. (2008). ISBN 0471477419 ↑ \times ↑ Lásd a NIST Fundamental Physical Constants weblapját: Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a magnetic moment című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
a Han-kor elején már ismert volt a Sinanshao "délt irányító kanál". Ez volt az iránytű őse. Geomanciánál, vagyis földjóslásnál használták, ez a ma is népszerű feng shui része. Mérték, hogy hány tűt tud felemelni, ez alapján minőségi kategóriák voltak. Ezen ismeretek segítségével a kínaiak pontos navigációra alkalmas iránytűt tudtak készíteni, felismerték a mágneses és a csillagászati észak eltérését. Valamikor a 7-10. század között megjelent a tű alakú mozgórész. Fizika - 8. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Az iránytűt arab kereskedők juttatták el Európába. 1269 -ben Petrus Peregrinus (Pierre de Maricourt) a korban szokatlan kísérleti módszerrel vizsgálta meg a mágnességet. Egy gömb alakúra elkészített mágnes felszínén határozta meg az erőhatás irányát egy kis fémtű segítségével. Felrajzolta az az ezeket folytonosan összekötő vonalakat (mai szóval erővonalakat) és megállapította, hogy ezek a gömb felszínén két egymással szemben lévő pontban futnak össze úgy, ahogy a Föld felszínén a meridiánok. Ezeket a pontokat ő nevezte el pólusoknak.
Mi az a mágneses tér? A mágneses mező eredete A mágneses mező típusai A mágneses tér iránya A Föld mágneses tere Elmagyarázzuk, mi a mágneses tér, hogyan jön létre és milyen jellemzői vannak. A Föld mágneses mezejéről is mesélünk. A mágneses mezők dipólusok, északi és déli pólusuk van. Mi az a mágneses tér? Mágneses pólus fogalma rp. A mágneses tér a mágneses erők eloszlásának módja matematikai ábrázolása tér amely körülvesz egy mágneses forrást. Ez a forrás lehet a mágnes, egy terhelés mozgalom vagy egy elektromos áram (sok teher mozgásban van). Amikor ezen elemek bármelyike létezik, mágneses mező lesz körülötte, azaz mágneses erők mezője. Ezen a mezőn kívül nincsenek mágneses hatások. A mágneses mezők alapvető jellemzője, hogy dipólusok: van északi és déli pólusuk, amelyeket pozitív és negatív pólusoknak is neveznek. ellentétben a elektromos mezők amelyeket elektromos töltések generálhatnak (mint pl elektron), nincsenek "mágneses töltések", amelyek mágneses teret generálnak. A mágneses terekhez mindig két pólus tartozik.