Húzd fel a sportcipőd!
Cukrozott üdítők, csoki, gyümölcslevek, ezeket mind hagyjad el. A cukor és szénhidrátfogyasztás drasztikus csökkentésével látványos eredményt érhetsz el a fogyásban rövid idő alatt. Egyél több fehérjét és zöldséget Bármennyire csábítóak az édesen illatozó péksütemények és pékáruk, mondj nemet rájuk! Helyettük miért fogyjak le több fehérjét és friss zöldséget. A legjobb fehérjeforrások a hal, a fehérhús, tojás, sovány tejtermékek. Hogyan fogyjak le? – Tanácsok az egészséges és tartós fogyáshoz - Fogyjak le. A sovány fehérje nem csak hogy nem hizlal, de ráadásul fokozza a jóllakottságérzést, miért fogyjak le serkenti az anyagcsere miért fogyjak le is. Fogyassz melléjük több alacsony szénhidráttartalmú zöldséget, uborkát, paradicsomot, káposztát, salátát, karfiolt, brokkolit, spenótot. Ezekből jóllakásig falatozhatsz, nem fognak hizlalni egy grammal sem. Zsiradékként használj vajat, kókuszolajat, olívaolajat, vagy más növényi olajat. Igyál egy pohár vizet minden étkezés előtt fél órával Fokozza a teltségérzetet, garantáltan kevesebbet fogsz enni, és az anyagcseréd is felgyorsul.
Egyél lassabban Gyorsabban híznak azok, akik gyorsabban esznek. A lassú evés segít, hogy hamarabb jóllakjál, és serkenti a zsírégetést támogató hormonok termelődését is. Minden nap mozogj 10 percet A testmozgás mindig hozzájárul az extra kalóriák elégetéséhez, ezért fontos, hogy akár lépcsőzés, akár gyaloglás formájában, de beiktasd a napi 15 perc gyors mozgást a napirendedbe.
Ezután Egyiptom ellen vonult, ezzel jelentős gazdasági források kerültek kezére. Elérkezettnek látta az időt, hogy véglegesen leszámoljon a perzsákkal. 2004. december 2. 11:56 A Nagy Sándor életéről december elején a hazai mozikban is látható új történelmi film kapcsán ezúttal Perzsia meghódítóját mutatjuk be, aki a történelem legnagyobb hadvezére címet azzal érdemelte ki, hogy 8 év alatt 22 000 mérföldön át vezette görög és makedón seregeit ostromok és hódítások közepette míg végül megdöntötte a Akhaimenidák hatalmát. A Nagy Sándor életéről december elején a hazai mozikban is látható új történelmi film kapcsán felidéztük az ifjú makedón királyfi indulását, aki Makedónia 19. királyaként rövid idő alatt leszámolt lehetséges ellenfeleivel, és megszilárdította politikai hatalmát Görögországban, végül 27 éves korára az ismert világ urának mondhatta magát. A thébai lázadás leverése után a többi városállam is felhagyott az ellenállással, és így lehetőség nyílt a rég tervezett perzsa hadjárat elindítására.
Legalább egy a makedón uralkodóról készült, a bizonyítottan eredeti felirat ugyanis erről tanúskodik: Nagy Sándor, a makedón II. Philipposz fia. Mivel a herma egy római másolat, amelyet évszázadokkal Alexandrosz halála után készítettek, feltehetőleg nem olyan pontos, mint az eredeti. A szobrot 1779-ben az itáliai Tivolinál végzett ásatás során találták meg, amelyet Don José Nicolás de Azara (1730-1804) spanyol követ (előbb a Szentszéknél, majd Franciaországban) szervezett. Azara végül ajándékként adta át a mellszobrot Napóleonnak, ma a párizsi Louvre-ban található. Sokáig ez volt az egyetlen ismert portré a makedón királyról, és úgy tartjuk, hogy máig ez a leghitelesebb kép, amely fennmaradt róla. Plutarkhosz róla szóló írásai nagyrészt fikciónak tekinthetők Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Nagy Sándor Nagy Sándor - Alexandros (*Kr. e. 356. Pella, +323. Babilon) makedón király (ur. Kr. 336-323), ezen a néven a harmadik. Halhatatlanná történelmi szerepe tette ( Nagy Sándor hadjáratai), hiszen uralkodó még előtte nem egyesített ekkora területet koronája alatt. Az antik források, amelyek előszeretettel írtak a hadvezérrről s uralkodóról, legendás és nem feltétlenül tárgyilagos képet rajzolnak róla. Atyja II. Philippos (ur. 355 - Kr. 336), a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias. Már születését is álom jövendölte meg. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát. A hagyomány szerint a delphoi jósda már ekkor Ammón, az egyiptomi isten szerepét hangsúlyozta a gyermek születésénél. De ekkor még messze volt tőle a keleti isten-királyok dicsősége. Nevelője Aristotelés volt.
Mark nagy Nagy Sándor: a történelem legnagyobb hadvezére » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Rózsa sándor teljes Mozaik Digitális Oktatás Joseph nagy Elsőként a thrákok és az illírek ellen vezetett hadjáratot, egészen a Dunáig behatolt. Híre ment, hogy elesett a harcokban, ezért visszatért, s Théba városát előbb rohammal elfoglalta, majd leromboltatta. Kr. 334-ben Perzsia ellen vonult. Granikosznál legyőzte ellenfelét, bár kevésen múlt, hogy nem veszette életét. Ennek a győzelemnek következtében irányítása alá kerültek az Égei-tenger mentén fekvő görög városok, így jórészt ki tudta iktatni a perzsa flottát és annak emberanyag-utánpótlását is. Hátországának biztosítását követően a tengerpart mentén tört előre, majd Phrügián és Kilikilián át Anküráig (Ankara) hatolt. Ezt követően délnek fordult, de III. Dareiosz ekorra jelentős sereget gyűjtött ellene. Isszosznál (Kr. 333) legyőzte a számbeli fölényben lévő perzsákat. A továbbiakban meghódította a Földközi-tenger partvidékét, bár ehhez Türosz városát hét hónapon át kellett ostromolnia.
Kr. e. 323. június 13. Szerző: Tarján M. Tamás Kr. június 13-án hunyt el a világhódító III. Alexandrosz (ur. 336-323), ismertebb nevén Nagy Sándor, Makedónia királya, és a Perzsa Birodalom ura. Sándor II. Philipposz (Kr. 355-336) legidősebb fia volt, Kr. 356-ban, feltehetőleg Pellában, Makedónia fővárosában született. A királyságot felvirágoztató Philipposz Sándort a legelőkelőbb oktatásban és nevelésben részesítette, számtalan tanára közül a leghíresebb a filozófus Arisztotelész volt. Sándor felnőtt korára rendkívüli műveltséget szerzett, nem csak – apja révén – a hadtudományok, de a görög irodalom, filozófia, matematika, sőt, az orvostudomány terén is. A trónörökös Philipposz hadjáratai idején ügyes kormányzónak bizonyult, személyes vitézségével eldöntötte a híres Kr. 338-as khairóneiai csata sorsát is, egy alkalommal pedig apja életét is megmentette. Mindennek ellenére viszonyuk a források alapján elég viharos volt, Sándor Philipposz halálát száműzetésben tudta meg, miután leánya, Kleopátra esküvőjén egyik testőre meggyilkolta a királyt.
336-ban Sándor hatalmas tettvággyal és rendkívüli ambíciókkal vette át Makedónia irányítását: először is, birodalma biztosítása érdekében hadat vezetett az északon szomszédos Trákia és Illíria területére, majd kegyetlenül leverte a Thébai városa által ellene szervezett lázadást. Sándor a győzelmek után visszavette apja, Philipposz egykori helyét a legyőzött görög városállamokkal létrehozott Pánhellén Szövetség élén, melynek legfőbb hadvezére, hegemónja lett. A diadal ellenére a makedón király tisztában volt vele, hogy a számtalan apró állam hűségét nem tudja nyers erővel megtartani: apja, és az ő zsenialitása is abban rejlett, hogy felismerték, a görögség egységét a gyengülő keleti nagyhatalom, a százötven esztendővel korábban Hellászra támadó Perzsa Birodalom ellen lehet biztosítani. Sándor tehát a thébai győzelem után, Kr. 334-ben meghirdette a görögség "bosszúhadjáratát" Perzsia ellen, és 35-40 000 makedón katonából álló seregével átkelt a Hellészpontoszon, hogy felszabadítsa a kis-ázsiai görög városállamokat.
Elsőként a thrákok és az illírek ellen vezetett hadjáratot, egészen a Dunáig behatolt. Híre ment, hogy elesett a harcokban, ezért visszatért, s Théba városát előbb rohammal elfoglalta, majd leromboltatta. Kr. 334-ben Perzsia ellen vonult. Granikosznál legyőzte ellenfelét, bár kevésen múlt, hogy nem veszette életét. Ennek a győzelemnek következtében irányítása alá kerültek az Égei-tenger mentén fekvő görög városok, így jórészt ki tudta iktatni a perzsa flottát és annak emberanyag-utánpótlását is. Hátországának biztosítását követően a tengerpart mentén tört előre, majd Phrügián és Kilikilián át Anküráig (Ankara) hatolt. Ezt követően délnek fordult, de III. Dareiosz ekorra jelentős sereget gyűjtött ellene. Isszosznál (Kr. 333) legyőzte a számbeli fölényben lévő perzsákat. A továbbiakban meghódította a Földközi-tenger partvidékét, bár ehhez Türosz városát hét hónapon át kellett ostromolnia. Ezután Egyiptom ellen vonult, ezzel jelentős gazdasági források kerültek kezére. Elérkezettnek látta az időt, hogy véglegesen leszámoljon a perzsákkal.