Megjelent: 2016. 04. 05. Tagok: Balázs Gyula "Kowalsky" (ének) Szórád Csaba "Jimmy" (basszusgitár) Vajda Péter "Sóder" (dobok) Vidák Róbert "More" (akusztikus gitár, vokál) Vajda Tamás "Carlos" (gitár, vokál) Tracklist: 01. Mit mondjak még 02. Hiszek benne 03. Ez a mi mesénk (km. FankaDeli) 04. Varázsszavak 05. Lélekszerelő 06. Csend legyen! 07. Éjféltől éjfélig 08. Idővel 09.
Év végi dupla! 2016. december 26-27.
SZAKTÁRS Osiris kiadó Arany Zsuzsa: Kosztolányi Dezső élete (2017) "A MAGYAR ÍRÓ HALHATATLANSÁGA" (1930-1936) - Magyar és európai ben is, melyet Meillet Marcel Cohennel közösen szerkesztett. 68 Egy magyarországi interjújában, évtizedekkel később azonban kijelentette: "egy népnek joga van megőrizni egyéniségét, személyiségét, s ezt csak úgy tudja megtenni, ha megőrzi saját nyelvét. "69 Kosztolányi megnyilvánulása a hazai politikai körök elismerését is kiváltotta. Csáky István, a Magyar Királyi Külügyminisztérium Sajtóosztályának (előbb helyettes, majd) vezetője a következő levelet intézte az íróhoz: "A Nyugatban megjelent kitűnő nyilt levelét, melyben oly avatott tollal verte vissza Antoine Meillet francia professzornak a magyar nyelvet és kultúrát lebecsmérlő támadását, a Revue Mondiale c. előkelő párizsi folyóirat vezető helyen leközölte. Örömmel nyújtom át az emlitett folyóirat egy példányát s mondok köszönetét ezúton a magyar ügynek tett hazafias szolgálatáért. "70 Mindössze két évvel a francia tudóssal folytatott vitát követően, 1932 augusztusában Kosztolányi Dezső a Nemzeti Színház igazgatójával, Hevesi Sándorral, valamint Eckhardt Sándor egyetemi tanárral közösen a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja lett.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉLETE. SZIMBOLISTA és dekadens, az impresszionista költészet és az új magyar próza remeklő művésze. Lírai fogékonyságát a stílus rendkívüli gondosságával egyesítette, színeinek izzásába sejtelmes zenét vegyített. Versei, elbeszélései, elmélkedései, lelkének minden megmozdulása, nyelvének valamennyi fordulata az ihletett küldetésű író különös egyéniségét tükrözik. Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Atyja tanár volt, később a szabadkai városi katolikus gimnázium igazgatója. Gondosan nevelte; a fiú kitűnő tehetségű diák volt, különösen feltűnt nagy nyelvérzékével. 1903. őszén beiratkozott a budapesti egyetem filozófiai karára, a magyar és német nyelvet választotta tanulmányai tárgyául, de tanári oklevelet nem szerzett. Írói becsvágya elvonta az iskolai pályától. 1906-tól kezdve a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott, a következő évben már megjelent első kötete, nevét csak hamar ismerni kezdték. A Hét és a Nyugat népszerű munkatársa volt, más folyóiratok és hírlapok is örömmel közölték költeményeit, elbeszéléseit, közérdekű írásait.
Kosztolányi Dezső 1885. március 29. – 1936. november 3. magyar költő, prózaíró. műfordító, kritikus, újságíró. Élete: Kosztolányi Dezső Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia. Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében.
hirdetés
tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.