Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12. ) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Antikvár és használt könyvek Jász-Nagykun-Szolnok megyében - Jófogás. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
50kg Kategória: Hét bagoly 5 Boldogult úrfikoromban 275 Utószó 497 Bibliográfia utalószó 521 Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12. ) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Boldogult úrfikoromban (Millenniumi könyvtár 124., 2001). Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek. 1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát. 1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
-ig KIZÁRÓLAG FIX átadási helyen: Corvin negyed metró megállótól 5 perc. A további információ vásárlás után. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Ajánlja ismerőseinek is! Krudy boldogult urfikoromban - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. A szép magyar próza nagy mesterének egyik utolsó regényét kapja itt kézhez az olvasó, talán legérettebb és mindenképp legegyénibb alkotását, amelyben Krúdy páratlan stílusművészete, lírája, sajátos emberábrázolása és hasonlíthatatlan fantáziája a maga teljességében, minden varázslatával bontakozik ki. Az első kiadás óta eltelt 15 év megerősítette a Krúdy életében már sokakban kialakult, de köztudatba még el nem jutott véleményt, hogy: egyedülálló remekművel van dolgunk, amely Krúdyt a modern próza nagy újítói, egy Giraudoux és egy Virginia Woolf mellé állítja, mint aki csöppet sem kisebb náluk, s aki a maga ösztönös, senkitől el nem tanult írói eszközeivel e művében a magyar irodalom "legmodernebb" regényét alkotta meg. Egy nap története a regény, egy pesti kiskocsmában játszódik, ahol különféle emberek, a békebeli Pest tipikus alakjai gyülekeznek egybe, s az étel, ital mámorában valamilyen fantasztikus "Valpurgiséjt" ülnek, belesodródva egy mesébe illő csodálatos kavargásba, ellebbenve a földről, mesehősök és csodák közé.
Tavaly írtam egy csapkolódó alkalmi verset a közállapotokról, különös tekintettel hajdani költő-játszótársam nyilvános megjegyzésére, hogy 2008-ban március 15-e ("nekünk", mondta; "nem", mondtam) 9-ére (a népszavazásra) esett, s ahogy most ülök itt a belső ruhatárban, szorongva érzékelem, elkerülhetetlen, hogy idemásoljam és megkérdezzem: idén is aktuális lesz a múlt évi kilátástalanság?
1948. március 15-én olyan meleg volt, hogy rövidnadrágban mentünk a falu főterén rendezett centenáriumi ünnepségre. Az iskolából vonultunk az oroszlános emlékmű köré, és bátran harsogtuk, újdonsült úttörők, hogy Gábor Áron rézágyúja föl van virágozva. Ragyogóan sütött a nap, igazgatónőnk a világszabadságról, a forradalmi útról szónokolt, és vitathatatlan tényként szögezte le, hogy egyik ember annyi, mint a másik, bár a bőre barna vagy fehér. Jó volt hallgatni, könnyű elhinni, fújtuk a nótákat akkoriban templomban, utcán, kultúrházban, gyűlésen, a szentmisén és az énekkarban – nekem valahogy ugyanarról szólt valamennyi: vágj neki, csináld meg, gyerünk. Tizenegy éves voltam, pár hónapja költöztünk az erdő közepén lévő bakterházból abba a nagyobb faluba, bár a vasúti őrházba, mégis szinte a település közepébe. A társasság első kalandjait éltem, a magányos, szorongásos ős-gyerekkor után az együtt felszabadult korszakát. Elhunyt Dr. Márton Pál Árpád sebész-főorvos, a nagybányai RMDSZ alapító tagja, egykori elnöke. Az iskolai keretben kibomló köztér ajánlatai elragadtak, beléptem és elvállaltam, jelentkeztem és megcsináltam, ami elém került, faliújságot szerkesztettem és selyemhernyókat tenyésztettem, repülőgép-modellt építettem, ministráltam a templomban, színdarabban játszottam, verseket mondtam fejből, ki tud több Petőfit, haloványul a gyáva szavamra, rajvezető voltam, csapattanácselnök – kivettem részemet az egészből.
Nem csapódom-e én is számos véleményformáló elme huhogásához, akik a világgazdasági helyzet ihletésére nyilatkoznak a hatalom megtartása vagy megszerzése érdekében? Tudom, a szigetként létező Liget hatásfokát tekintve ez a veszély bízvást elenyészőnek minősíthető – de akkor is megkérdezendő, mert ebben is megragadható az a szint, fok, arány, ami az értelmi ember elemi sajátja (ha el nem löki, ki nem irtja magából). Nemzeti Múzeum – a kezdetek | hirado.hu. Megkérdezem hát, és a dramatizálás romanticizmusától sem visszariadva, azt válaszolom, hogy nem, mert a tehetetlenség kifejezése, még verses, tehát korszerűtlen kifejezése is valami jóra való (jóra valló) tény (jó szó), kapaszkodó lehet a hasonlóan érzőknek és gondolkodóknak. A közállapotoktól függetlenül is? Nincs utolsó kérdés. kép |
Az 1848 márciusi forradalom 100. országszerte rendezvények sorozatával ünneplik. Magyar Fotó: Rév Miklós Az ünneplő dolgozók a Kossuth térről a Városliget felé vonulnak. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen. Autók felvonulása Budapest utcáin. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen. Magyar Fotó: Bauer Sándor A lakosság képviseletében gyermekek helyezik el a kegyelet koszorúját a Kossuth-szobor előtt, a Kossuth téren. országszerte rendezvények sorozatával ünneplik. Krumplicukorka-árus a Kossuth téren. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen. Magyar Fotó Léggömböt vásárló nagymama. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen. Hatalmas tömeg zászlókkal, transzparensekkel a Kossuth téren. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen. 1948 március 15 mai. Fagylaltárus a Kossuth téren. A pártok és a politikai élet kiemelkedő személyiségei részt vettek az ünnepségen.
Csiha Tamás ügyvéd barátjával másnap, december 25-én megalapították a nagybányai RMDSZ alapszervezetét és összehozták az alapszabályzatot. 6 éven át elnökségi tagként, majd elnökként járult hozzá a szervezet tevékenységéhez. Évekig volt megyei tanácsos. 2011-ben Ezüstfenyő-díjban részesítette az érdekvédelmi szervezet.