Working Title Films | Dráma | Romantikus | 7. A mindenség elmélete film izle. 9 IMDb Teljes film tartalma 1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy egyszerű, meggyőző magyarázatot az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni.
Eddie Redmayne-nek (Stephen Hawking) ezért a szerepért már most kiutalták a szobrot. Ahogyan eljátszotta a fizikuson elhatalmasodó betegség jeleit, a tolószékben már csak a szemöldökét mozgató tudóst, na az ilyenért már alanyi jogon jár a díjeső. Nincs ezzel gond, a túlhangsúlyozással már annál inkább, gondolok itt arra a jelenetre, amikor elképzeli, hogy feláll a tolószékéből és felveszi az egyik hallgató tollát a földről. A mindenség elmélete teljes film. Felesége (Felicity Jones) a mindent eltűrő tökéletes mártír. Nem tudok szebben fogalmazni, mert a rendező így mutatja be. Ellenben az általa írt könyvvel, amiben oldalakon keresztül arról mesél, mennyire gyötrődik, hogy csak a gyerekei miatt nem folytja magát a folyóba. Nem a férje ápolása miatt nehéz, hanem annak viselkedése okán, aki négyszemközt és társaságban is igen derogáló és lenéző. Ha elvonatkoztatunk a könyvtől, akkor fogunk hozzá visszajutni. Ugyanis az érzelmeket, a feszültséget, csak sejteti a cselekmény, úgy ahogy az évszámokat is, ami akaratlanul is ahhoz vezet, hogy fellapozzuk az életük eredeti történetét, mert a látottakból nem fogjuk megérteni a motivációikat.
A zsenialitása pedig abból is látszik, hogy át tudta adni ezt a fokozatosságot úgy, hogy a jeleneteket nem az események időrendjében rögzítették. Megérdemelte a Golden Globe-díjat. Felicity Jones jól idomult társához és bemutatta, hogy milyen erős tud lenni egy nő, ha szeret. És itt jön az, hogy nélkülük a film néhány része kicsit felemás lett volna… Ahogy a két fiatal egyetemista egymásra talál az túl idilli és tempós. Persze, a szerelem az pont ilyen: hirtelen jön és heves. Ellenben, ha ezt az erős vonzalmat úgy akarják ábrázolni, mint ami fundamentuma egy mély és minden akadályt áthidaló kapcsolatnak, akkor egy-két jelenetet még megérdemelt volna. A mindenség elmélete film magyarul. Ehelyett azt látjuk, hogy meglátják egymást, összemosolyognak, táncolnak egyet egy bálon, találkozgatnak, aztán Stephen apja már a lánnyal beszél arról, hogy legyen óvatos, amikor a fiával tervez közös jövőt. Egy "De szeretem! " kijelentéssel át is hidalták ezt a problémát és jöhetett az esküvő. Úgy tűnik, inkább annak bemutatására fókuszáltak a készítők, hogy egy ilyen kihívásokkal teli házasságban mit jelent az önfeláldozás és az elengedés.
Ez még azonban mind nem lenne elég az örök frissességhez – ám a Hyppolit sokkal árnyaltabb és összetettebb, mint kortársai és utódai. A címszereplő "főgonosza" például nem egyértelműen ellenszenves figura. A lakáj rejtélyes alak, nem sok minden derül ki róla, lényegében csak foglalkozásánál fogva van jelen. Ám többször is kapunk apró jelzéseket arra, hogy a lelke mélyén kinek az oldalán áll - akkor látszik először érzelem a mindig kimért arcán, amikor a hősszerelmes karakterrel beszél annak szíve választottjáról (Schneider lányáról). Több esetben pedig afféle katalizátorként működik, aki egy-egy "véletlen" elszólással – a megfelelő irányba! – tereli a szálakat ( "Bocsánat, úgy tűnik, elszóltam magam"). Szintén Hyppolit karakteréhez kapcsolódik egy, a film komplexitását tovább növelő megoldás. Az úrhatnám polgár mennybemenetele - Székely István: Hyppolit, a lakáj | Filmkultúra. Mint arról már volt szó, a mű egyrészt az Úrhatnám polgár on, másrészt egy Zágon István-bohózaton alapul, és ennek megfelelően a vígjátéki szituációt is megduplázza. A figurák együtthatásának köszönhetően ugyanis kettős rétegű komédialáncolat alakul ki azzal, hogy az egyik szinten épp az a magatartásforma válik nevetségessé, ami a másik szinten egy másik pózt tesz nevetségessé (egyszerűbben: Schneidernek köszönhetően a lakáj, a lakáj segítségével Schneiderné karikírozódik).
(1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel. Az összeállítást itt lehet megtekinteni. A harmadik film, amit az évforduló alkalmából online meg lehet nézni, a szintén Kabos Gyula főszereplésével készült 1937-es Lovagias ügy. Fenyvessy Éva (a filmben: Terka) megérte a film digitális restaurálását, és még láthatta a bemutatót. Nem sokkal utána hunyt el. Hyppolit a lakáj 2000 szereplők listája. A magyar film első hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és a vészjóslóan erőteljes Csortos Gyulával. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell őrizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy "pá, kisaranyom, pá" és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének. A 2009-ben restaurált klasszikus extrájaként a film keletkezésének minden apró titkára fény derül. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy "Pá, kisaranyom, pá" és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének.
Filmünk erényei azonban nem merülnek ki a cselekményben. A fősztorit kísérve számos hangulatfestő, atmoszférateremtő képsort kapunk. Kedélyes utcai perlekedés, vidám kocsmajelenet alsózással és az óbudai Cérnahang dalárda próbájával, egy nyüzsgő lokál bemutatása (beszédesen fölülről, totálban), hétköznapi autóforgalom megjelenítése gondoskodik arról, hogy a színpadias megrendezettségen túl felvillanjanak a mindennapok is. Hyppolit a lakáj 2000 szereplők nevei. A mű pedig vizuális szimbólumot is tartalmaz: habár fényképezése elsőre pragmatikusnak és simulékonynak tűnhet, egy esetben egy igen feltűnő, alsó kameraállásban felvett képet láthatunk Hyppolitról, ami a lakáj monumentalitását, felsőbbrendűségét hangsúlyozza. Mindez azonban eltörpül a mű legnagyobb vívmánya, a szeretnivaló magyar kisember filmes prototípusának útjára bocsátása mellett. A Hyppolit, a lakáj legtöbb gegje a Kabos Gyula által megformált Schneier Mátyás fuvarozóhoz köthető, aki – talán ezért, talán másért – a leginkább halhatatlannak és a legvirulensebbnek bizonyult a film figurái közül: alakja a teljes magyar filmtörténetet végigkíséri, hiszen az ő hagymaszagú házikabátjából bújt elő az összes ezt követő szimpatikus, örök túlélő kisember a Tizedestől Pelikán elvtárson át Vállfás Gyuszi bácsiiig.
Forgatókönyvíró: Nóti Károly, Zágon István Zene: Eisemann Mihály Szereplők: Kabos Gyula, Jávor Pál, Makláry Zoltán, Csortos Gyula, Erdélyi Mici, Gózon Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Szerencsére, mert így a Kabos - Csortos kettőssel lett ez a mű a magyar hangosfilm életképességének bizonyítéka és első tanújele, amelyből nemzedékek egész sora tanulhatta meg, hogy vajon mi is az a "magyar filmvígjáték". Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte.
Színész Szerep Csortos Gyula Hyppolit, a lakáj Kabos Gyula Schneider Mátyás vállalkozó Haraszti Mici Schneiderné, Mátyás felesége Fenyvessy Éva Terka, Schneiderék lánya Jávor Pál Benedek István mérnök Gózon Gyula Makács Szenes Ernő Tóbiás Simon Marcsa Julcsa Erdélyi Mici Mimi A "Hippolyt, a lakáj" volt az első magyar hangos film Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben. A film 1931-ben készült, és talán, azóta is az egyik legnépszerűbb magyar film. És ugyancsak a "Hippolyt, a lakáj" az első magyar film, amelyből színdarab készült 1984-ben, a Játékszínben Benedek Miklós, Szacsvay László és Molnár Piroska főszereplésével. A színpadra alkalmazó Vajda Anikó és Vajda Katalin a filmből zenés vígjátékot írt. Ily módon az eredeti fekete-fehér film nemcsak színes, de zenés is lett. Hyppolit, a lakáj. A színdarab sikere csakúgy, mint a filmmé óriási volt, több mint 300-szor ment a Játékszínben telt házak előtt. A darab sikere, azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron.