Tavaly megadatott, hogy a franciaországi Arras környékén, ahol kegyetlen harcok dúltak, több hősi temetőt tekinthessek meg. Több nemzetét. Jól megfértek egymás mellett, s mindenik rendezett volt. Nem túrta ki egyik a másikat, a győző a vesztest, nem építkezett rá a másikra, nem fészkelte bele magát a máséba. Leginkább a kanadai temetőt és emlékművet csodáltam meg. Főleg azt, mert rengeteg kanadai kereste fel. Mert őseik sírjai ott domborulnak – s Petőfivel szólva, ott az unokák leborulnak… S ehhez képest mi van itthon? Mi ez az agresszió egy 21. Sírjaik hol domborulnak... / 0712. századi európai uniós országban?! Miért nem fértek el a román emlékjelek ott, ahol valójában nyugszanak a román katonák? Miért kellett elfoglalni egy magyar hősi temetőt? Elképesztő, mi történik! A Sepsiszentgyörgyön kiadott Székely Nép 1915. november 27-i számában írta Ádám Anna: "Ezt is, azt is felsőbb parancsra kergetik halálba, s egyiknek úgy, mint a másiknak az a kötelessége, hogy pusztítsák az előtte állót. Nem a katona a bűnös, hanem a kor, a rendszer.
Beszélték, hogy egy-egy ablakért 30-40 forintot fizettek. " Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetése volt minden idők legnagyobbja. Ferenc József állami gyászt nem engedélyezett, a szertartást ezért a főváros rendezte meg, Kossuthot mint Budapest díszpolgárát temették el. Végleges sírhelye azonban csak 1909-ben lett kész, ezért aztán őt is újratemették, igaz, csak 70 méterrel kellett távolabb helyezni. A következő hatalmas politikai vihart kavaró újratemetésre csak 1956-ban került sor, pár héttel a forradalom kitörése előtt. 200 ezren búcsúztatták Rajk Lászlót, ami tüntetés volt a Rákosi vezette hatalom ellen. Hol sírjaik domborulnak…, de meddig? | Felvidék.ma. A szocialista-kommunista évtizedeket Kádár János temetése zárta le. És itt nyugszik Antall József, a rendszerváltozás első miniszterelnöke is. Mint Jókai, ő is borostyánnal futtatott szerény fakereszt alatt nyugodik, melyet hatalmas síremlék zár magába. Séta a kertben Lehetetlenség felsorolni azokat a nagyságokat, akik itt nyugszanak. Sétálva a sírok között azonban érdekes történetek bontakoznak ki.
JÓZSEFVÁROS LEGNAGYOBB KÖZPARKJA A FIUMEI ÚTI SÍRKERT 170 éves múlt, 56 hektárnyi ősfás terület és a magyar történelem elmúlt másfél százada – ez a Fiumei úti Sírkert számokban. Ma már kevesen vannak, akik halottak napján a rokonaikra emlékeznek itt, legtöbben a példaképnek tekintett nagy ember sírján gyújtanak mécsest. Éppen Jókai különös síremlékét jártam körbe – monumentális márvány körcsarnok, közepén az író borostyánnal borított egyszerű fakeresztes sírhalma –, amikor megláttam pár fiatalt Blaha Lujza síremléke előtt levett fejfedővel, imára kulcsolt kézzel. Talán a Színművészeti Egyetem igazságot követelő hallgatói jöttek a nemzet csalogányához segítséget kérni – gondoltam. „Hol sírjaik domborulnak…”. De válaszuk ennél is jobban meglepett: egy család jött ki gimnazista gyerekeikkel, az ő áhítatukat lestem meg. Ilyen ennek a temetőnek a szelleme: minden sírról ismert nevek tekintenek vissza, akiknek emléke családunk őseinek emlékével összevegyülve van jelen a tudatunkban. Nem sokszor jártam itt, mert családunk és barátai mind a Farkasréti temetőbe temetkeztek.
Fotók: Bethlendi Tamás Hol a határ? – teszi fel a kérdést Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője minapi, az úzvölgyi temetőfoglalás okán írt jegyzetében. A megyehatárt többször változtatták, természetesen Székelyföld rovására, de az eszmefuttatás csattanója nem a fizikai, a földrajzi határra vonatkozik, hanem a jóérzés határára. Hol a határ? Hisz a kegyeletünket, tiszteletünket érdemlő hős katonákat még holtukban sem hagyják nyugodni, az élők velük vívatják meg szimbolikus csatájukat, politikai piszkálódásra használva fel emlékhelyüket, írja a publicista. Harcaink az Úz völgyében címmel Petrik Ernő százados írja le a 10-es Honvéd című tábori újság 1917-es évfolyamában az 1916-os román betörés utáni ellentámadásban a helyszínen történteket. A beszámoló utolsó előtti alcíme így szól: Honvédsírok a határnál. Az Úz vize partján, a magyar határon, a szabad magyar hant alatt hős 10-es honvédek pihennek. A sok apró kis fakereszt szentté tette nekünk ezt a drága földet. – Gondolataink odaszállnak, majd ha újra harcba szállunk, ha új diadalt látunk.
Nehézség: Könnyű print Hozzávalók: 40 dkg só 2 kg cukor 1 l 20% ecet 13 mokkás kanál borkén 1 cs nátriubenzonát 1 cs. koriander 1 cs fekete bors (szemes) 1 cs babérlevél 1 cs. mustármag 1 nagy csokor kapor EZ A MENNYISÉG 30L-HEZ VALÓ ÉN FELEZTEM 15 L VÖDÖRBE HOZZÁVALÓKAT Elkészítés: Elkészítése: Mivel 15 l vödöbe tettem a levet így a hozzávalókat megfeleztem mindenből fél adagot tettem nem meleg ( HIDEG VÍZ KELL HOZZÁ) 7. l víz, 20 dkg só, 1 kg cukor, fél liter 20% ecet, 7 mokkás kanál borkén, fél cs. nátriubenzonát, ( ami 7, 5 g) fél. stármag, fél cs. koriander, fél bors, 1 cs babérlevél 1 nagy csokor kapor Először elkészítem a vödörbe a vízet hozzávaló füszerekkel, a cukorral, és már dobálhatom bele az uborkát. Hordós dobálós uborka salata. Eddig mindig üvegbe raktam el ami sok munkával já csak annyi a dolgom leszedem, megmosom alaposan, és bedobom a vödörbe, és mindennap egyszer megkavarom Ezt addig csinálom míg a vödör megtelik, kavarni már nem kell, bár mikor lehet kivenni belőle nem romlik el, és nagyon finom csemegés, ropogós benne az uborka!
Akik nem szeretnek vesződni a savanyúságok többszörös téli eltevésével, vagy kevés az idejük erre, azoknak ajánljuk ezt a nagyon egyszerű módszert. Nem kell hozzá más, mint egy 50 literes műanyag hordó, s az alaplé összekeverésével már dobálhatjuk is bele az éppen időszerű zöldségeket. Dobálós hordós savanyúság. Ez nagyi titkos receptje. Volt, eddig… A hozzávalók az érési idők sorrendéjben kerülnek a lébe – Kép: Pixabay Hozzávalók ● 25 liter víz ● 1, 5 liter 20%-os vagy 3 liter 10%-os ecet ● 1, 25 kiló só ● 2, 5 kiló kristálycukor ● 7, 5 deka timsó ● 8, 75 deka nátrium-benzoát ● 7, 5 deka citromsav ● 2, 5 deka borkén ● egész bors, mustármag, babérlevél, friss tormagyökér tetszés szerint ● zöldségfélék – karfiol, paprika, zöldparadicsom, sárgarépa, zöldbab, gyöngyhagyma, apró uborka, káposzta stb. – tetszés szerint, amíg van hely a hordóban Elkészítése A zöldségfélék hordós savanyításának ez olyan egyszerű módja, amely nem igényel előzetes aprítást, tárolást. Minden savanyítandó zöldségfélét jól megmosunk, megtisztítunk, így kerülnek az alaplébe, mégpedig az érési idők sorrendjében.
Csak ne felejtsük el a palackra ráírni, hogy mi van benne, nehogy valaki meghúzza:-). Somat mosogatógép kapszula salt