Itt a napi árakat keresheti, valamint a szabad szobákat ellenőrizheti, nem az akciós csomagokat!
Ennek ellenére amit feltálaltak az finom volt és bőséges. A fürdőszoba egy picit lehetett volna nagyobb, de azért el el lehet benne férni. Hotel Kapitány****superior Wellness - Sümeg. Ami számomra gyönyörű volt, az a szobából és az erkélyről való kilátás a várra, főleg este mikor ki volt világítva. A játszóházban (várovi) lehetnének több játékok, a nagyobb 5-8 éves gyermekek részére is. Ezen apróságokat leszámítva bátran ajánlani tudom a szállodát mindenkinek! 9
Nagyon szép ez a hotel. A szobák nagyok és szépek és a kilátás az erkélyről gyönyörű. A Wellness rész mindent tartalmas a kényeztetésre és a programból alig lehet válogatni mivel annyi sok van és egyik jobb mind a másik. Köszönjünk szépen nagyon jó volt. A környék gyönyörű. A szálloda minden szolgáltatása nagyon kielégítő. Az ételek finomak és a Wellness része nagyon szuper családoknak is. Jól éreztünk magunkat és nagyon szívesen vissza térünk majd és barátoknak is ajánlani fogjuk. Ár/Érték arány 7/10 Nagyon szép helyen van, a szálloda és maga a környék is nagyon szép. A személyzet kedves, udvarias, az ételek bőségesek és finomak. Ami viszont számomra negatív, hogy sajnos az 5 éves gyermekemnek már felárat kellett fizetni, holott szinte a szállodák nagy részében 6 éves korig ingyenes az ellátás. Bíztam benne - mint ugye elnyerte már az év szállását a szálloda - hogy azért vacsorára lesz valami különlegesség, de sajnos nem volt. Nagyon egyhangú volt, nem volt akár egy vad vagy bármilyen kicsit különlegesebb étel vacsorára.
Ide tartozik például a mindennapi élet szokásos használati tárgyai közül a háztartási és lakásfelszerelés, háztartási berendezés, mosógép, hűtőszekrény, egyéb háztartási gép, kerti eszköz és kerti gép. Az óvadékról, mint kivételről a törvény rendelkezik, mely szerint az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát. Ha azonban az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni. Fontos tudni, hogy a törvény szerint az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása is, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Kapcsolódó cikkek 2022. július 8. Drámai inflációs adat jött 2022. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11, 7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, az élelmiszerek ára 22, 1%-kal emelkedett, jelentette a KSH.
Az adósságrendezési eljárásról általában Az adósságrendezési eljárás lényege A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: "Are. törvény") célja, hogy az adós és a hitelezők felelős együttműködésével helyreállítsa az adós fizetőképességét, hozzájáruljon a fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, túlzottan eladósodott természetes személyek kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamatának megteremtéséhez. Az adósságrendezési eljárás során az Are. törvényben meghatározott feladatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat látja el. Az adósságrendezési eljárás történhet (i) bíróságon kívül, vagy (ii) bíróság előtt. A bírósági adósságrendezésnek is két szakasza lehet: itt is elsősorban egyezségkötésre irányul az eljárás, amennyiben ez nem sikerül, akkor kerül sor az ún. adósságtörlesztési eljárás ra. Az eljárási szakaszok egymáshoz való viszonya és főbb jellemzői (i) A bíróságon kívüli adósságrendezés: Az Are. törvény a feleknek először a bíróságon kívüli eljárás lehetőségét teremti meg annak érdekében, hogy rugalmasabb, kötetlenebb, költségtakarékosabb formában kíséreljenek megállapodást, egyezséget kötni egymással.
Milyen feltételeknek kell megfelelni? A törvény több feltételt is meghatároz, amelyeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy kezdeményezhető legyen az adósságrendezési eljárás. Ezek az alábbiak: a. ) Minimum 2 millió forint, de maximum 60 millió forint tartozással kell rendelkeznie az adósnak, amely összeg kamatokkal és járulékokkal együtt értendő. Amennyiben adóstársként kerül az eljárásba, akkor adóstársakkal együtt, összességében értendő a kitétel. Fontos, hogy ezen tartozások legalább 80%- a olyan legyen, amely az adós (adóstársak) által nem vitatott, valamint legalább egy legyen a tartozások között olyan, mely már legalább 90 napja lejárt esedékességű követelés és amelynek összege kamatokkal és járulékokkal együtt már meghaladta az 500. 000 forintot. További feltétel, hogy legyen fogyasztói hitel, vagy egyéni vállalkozás finanszírozásából eredő hitel a tartozások között. b. ) Fontos, hogy a fenti tartozások nagyobbak legyenek, mint az eljárásba tartozó vagyon 80%- a, de kevesebb, mint az adós teljes belföldön lévő vagyonának 200%- a. Ebbe bele kell számítani azt a vagyont is, amely az elkövetkező öt év várható bevétele.
Kik nem élhetnek a magáncsőddel? A törvény meghatároz olyan eseteket is, amikor nem kezdeményezhető az eljárás. Ilyen például, ha az elmúlt tíz évben az adós/adóstárs érdekkörébe eső okból már elutasításra került adósságrendezési eljárás iránti kérelem, vagy megszüntették bírósági adósságrendezési eljárását, illetve ha ugyanezen időszakban már volt sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezése, vagy arra azért nem került sor, mert az együttműködési kötelezettségeit, vagy az előírt szabályokat az adós/adóstárs megszegte. Ugyanígy kizárt akkor is, ha a meghatározott tíz éven belül sikeres megállapodást kötött a hitelezőkkel, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánították. Az sem indíthat adósságrendezési eljárást, aki már részt vett ilyen eljárásban az adós/adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként, de az ott meghatározott kötelezettségeit nem teljesítette. Ebben az esetben az akkori jogerős döntéstől kell eltelnie tíz évnek ahhoz, hogy új eljárásban részt vehessen.
ösztönözni kellene az adózót arra, hogy ha úgy érzi jogsérelem érte, akkor annak adjon hangot. Ilyen intézkedés lehetne többe között a jogorvoslati kérelem költségeinek csökkentése, elviselhetőbbé tétele. A fellebbezési illeték jelenleg a vitatott érték 4 százaléka, ugyanakkor érthetetlen számomra, hogy a fellebbezési illetéket miért kell előre befizetni? Miért nem alkalmazható a bírósági eljáráshoz hasonlóan az illetékfeljegyzés joga, mely szerint csak akkor kellene illetéket fizetni amennyiben a fellebbezés eredménytelen volt? Az illetékfizetés jogi indokát alapul véve semmi nem indokolja, hogy az adóigazgatási eljárás jogorvoslati szakaszában előre kell illetéket fizetni, míg ugyanazon ügynek a bírósági szakaszában ez már nem indokolt. Amennyiben az adózó a fellebbezés benyújtását követően – akár egy két nap után – visszavonja a fellebbezését, a jelenlegi szabályok szerint a befizetett fellebbezési illetéknek búcsút inthet. Ez több mint méltánytalan az adózóra nézve! Kérdésként merül fel az is, hogy az adózónak illetéket kell fizetnie a fellebbezési eljárásban, mely fizetési kötelezettségnek a meghatározó indoka az, hogy a jogorvoslati kérelmet elbíráló hatóság nem dolgozik ingyen.
"Behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint" A számviteli törvényen kívül még az általános forgalmi adóról szóló és a társasági és osztalékadóról szóló törvény is megfogalmazza a behajthatatlan követelést. Nézzük meg most ezeket a fogalmakat.