– Azóta kutattam utána, ahogy rajtam kívül még sokan. A képről ugyanis addig csak annyit lehetett tudni, hogy 1928-ban mutatták be utoljára itthon. Ezután senki nem tudta, hol lehet – tette hozzá Barki. A férfi nem teketóriázott: tárcsázta a filmet forgalmazó Sony Pictures telefonszámát. Barki Gergely a Stuart Little kisegér című filmben látta meg a rég eltűntnek hitt képet/ Fotó: Grnák László – Kiderült, hogy a díszletekért Melanie Griffith színésznő testvére felelt. Ő árulta el, hogy a képre az egyik kolléganője bukkant rá egy pasadenai régiségboltban, és a festmény a forgatás után hozzá is került. Egy éven át tartó levelezés és egyeztetés után Gergely végül Washingtonban foghatta kézbe a pár száz dollárért (néhány tízezer forint) vett, de sok tízmilliót érő remekművet. A kép holnaptól látható a Virág Judit Galériában. – Berény 1926 körül festette ezt a képet feleségéről, Etáról. Nemcsak a kép előkerülésének története, de művészettörténeti jelentősége is óriási: az egyik olyan magyar alkotó, akinek zsenije egy időben Magyarországon és a világban is elismert volt.
Munkahelyek 2002–2006: az MTA ELTE Egyetemes Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa (ezalatt az MNG-ben rendezett Magyar Vadak című kiállítás és a Fauves Hongrois című franciaországi körút társkurátora). 2006–2009: az MTA MKI II. Modern Művészeti Osztályának fiatal kutatói ösztöndíjasa a Magyar Művészek Lexikona Gyűjteményben. 2009 óta az MTA MKI tudományos munkatársa. 2010-ben a brüsszeli városházán rendezett Dialogue de Fauves című tárlat és az Európa Kulturális Fővárosa pécsi rendezvénysorozat keretében a Modern Magyar Képtárban rendezett Nyolcak kiállítás társkurátora. 2011: a Nyolcak festőcsoport budapesti kiállításának (Szépművészeti Múzeum) kurátora, a kapcsolódó dokumentumfilm készítője (Alkotók: Szalay Péter, rendező; Nagy Ernő, operatőr; Barki Gergely és Schilling Sára művészettörténészek további felkért szakértők bevonásával, mint Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Molnos Péter). 2014. nov 26. 16:50 festmény elveszett Berényi Róber Barki Gergely Újra itthon az elveszett festmény Budapest — Álmában sem gondolta volna Barki Gergely művészettörténész, hogy amikor kislányával bevackolja magát a kanapéra filmnézéshez, élete egyik legnagyobb kalandja veszi kezdetét.
Végül a díszletes asszisztens segített: a film egyik jelenetéhez egy domináns, nagy foltokkal operáló, dekoratív képet kerestek, ami a történetben egy tehetős család nappalijában díszíti a falat. Egy pasadenai (Los Angeles melletti város Kaliforniában) műtárgyüzletben meglátta, és meg is vásárolta a produkciónak, majd a forgatás után magának szerette volna megszerezni, de nem tudta, mert az újraforgatások miatt raktárban tárolták a festményt. (Berény Róbert szignóját a képen egyébként nem tudták kiolvasni, vagyis a filmesek nem tudták, ki az alkotó. ) Közben kölcsönadták egy szappanopera (Family Law) forgatásához is, aztán nyoma veszett. Az asszisztens viszont nem akart lemondani róla, és kiderítette, hogy egy másik raktárba került, így már meg tudta vásárolni a festményt a filmgyártó cégtől. Egy évvel később Barki Gergely Washingtonban találkozott a kép tulajdonosával. Egy parkban találkoztak, ahol a művészettörténész egy hotdog-árustól kölcsönkért csavarhúzóval lefejtette a festmény hátoldaláról a védőborítást.
Prágában is készülődnek Dominik Duka bíboros, prágai érsek újévi pásztorlevelében a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelentőségéről is írt, s kifejezte abbéli reményét, hogy az eseményen Ferenc pápa is jelen lesz. A bíboros, érsek úgy fogalmazott, a "találkozó nemcsak a magyar egyház számára fontos, hanem nekünk is, akik a Szent Adalbert védnöksége alatt álló területeken élünk, szeretnénk hozzájárulni egy ilyen jeles esemény sikeréhez, megadva minden szükséges és rendelkezésünkre álló segítséget. Azért kapta ezt a levelet, mert feliratkozott az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírlevelére.
Jelentős eseményre készül Budapest 2020-ban, ugyanis második alkalommal rendezik meg a magyar fővárosban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), ami szept. 13-20 között, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust hirdeti és ünnepli. Amikor Ferenc pápa bejelentette, hogy Magyarország lesz az 52-ik alkalommal megrendezett NEK helyszíne, akkor megalakult a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárság és megszületett a jelmondat is. "Minden forrásom belőled fakad" – mély gondolatokat hordoz magában ez a pár szó, amit az esemény logója tesz teljessé. Foto: A rengeteg pályázat közül, végül Lampert János grafikus művész alkotására esett a választás, ami igen kifejezően szemlélteti az Oltáriszentséget, hiszen egy ostya látható rajta, alatta egy kehellyel. Az ostya közepén a kereszt, Jézus keresztáldozatára hívja fel a figyelmet, a 4 vonalban vízsugár az evangélistákra utal. Az alól hullámzó vonalnak kettős jelentősége van, hiszen az Egyház tevékenységét szimbolizálja, de mellette a fővárost átszelő Dunát is.
A Vatikán jóváhagyta Erdő Péter bíboros, prímás javaslatát az elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus új időpontjára. A katolikus világeseményt 2021. szeptember 5-12. között rendezik meg Budapesten - adta hírül a NEK Általános Titkársága május 12-én. Április 23-án jelentette be a Vatikán, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi válsághelyzetre és annak következményeire – egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). A Szentszék az utazási nehézségek és a gyülekezési korlátozások miatt hasonló döntést hozott a Családok Világtalálkozójával kapcsolatban is, amelyet 2021 júniusában tartottak volna Rómában. A 2022-es lisszaboni ifjúsági világtalálkozót is a tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2023 augusztusában tartják meg.
Még nincs önkéntes fiókod? Regisztrálj és jelentkezz rendezvényeinkre! Önkéntes fiók létrehozása Jelentkezz be! E-mail cím Jelszó Emlékezz rám Elfelejtetted a jelszavad?
Ez a 87. zsoltárból vett idézet az Újszövetség fényében titokzatos utalás az Eucharisztiára is. A II. Vatikáni Zsinat ugyanis világosan tanítja, hogy "a szentmiseáldozat az egész keresztény élet forrása és csúcspontja" (Lumen Gentium 11). "A liturgiából, különösen az Eucharisztiából, mint forrásból árad belénk a kegyelem, és valósul meg a legnagyobb hatékonysággal az emberek megszentelése Krisztusban és Isten megdicsőítése, amely az Egyház minden más tevékenységének célja" (Sacrosanctum Concilium 10). Az Eucharisztia lelki életünk forrása, hiszen "benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága, maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk" (Presbyterorum Ordinis 5). Olyan tiszta forrás az, amelyből mindnyájan meríthetünk az Eucharisztia ünneplése által, a szentáldozásban és a szentségimádásban. A szentmise, a szentáldozás és a szentségimádás hatása nem áll meg a templom kapujában, hanem átalakítja az életünket. Sürget minket, hogy továbbadjuk a világnak az örömet és a segítő szeretet tanúságtételét.