17 óra megnyitja: Kovács Orsolya művészettörténész Valkó László Munkácsy díjas festőművész, grafikus 1946. május 15-én született Kaposváron. Képzőművészeti tanulmányait a Pécsi Művészeti Gimnáziumban kezdte 1960-ban. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő szakon, sokszorosított grafika fakultáción végzett 1970-ben, mesterei Bernáth Aurél és Iván Szilárd voltak. 1974-1995 között a pécsi Művészeti Szakközépiskolán tanított. 1991-től 2016 -ig a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán oktató, egyetemi tanár. Jelenleg professzor emeritus. Korai munkáit a litográfia, a rézkarc, a szitanyomat technikai adottságainak tanulmányozása jellemezte. Kezdettől foglalkoztatta a fotográfia lehetőségeinek kihasználása a festészetben. Jellegzetesek gyűrt, roncsolt önarcképei és emberábrázolásai, a természeti táj és az ipari civilizáció számítógépes montázstechnikával készített, vászonra vagy papírra vitt C-printjei, illetve ezek vegyes technikai eszközökkel történő továbbfejlesztése. Festő, grafikus. Valkó László műtermében – Fotóesszé (Cseri László). Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte.
Gyakran művészettörténeti utalásokat fogalmaz meg sajátos módon gyűréssel ( Hommage à Grünewald I–II., 1983). A '90-es években egyre színesedő festményeivel, majd plasztikai alkotásaival, installációival mutatkozott be, később papírmasszából készített domborműszerű képek különleges textúrája foglalkoztatta. Az utóbbi években Valkó László gyakran használ digitális képalkotó módszereket. Témái között kiemelkedő helyet foglal el a táj, amelyet többnyire az ipari tájjal vagy az ipari civilizáció által alakított tájjal azonosít. Képeinek témája így sajátos ellentmondásba kerül a neves tájképfestők jellegzetes motívumainak, kompozíciós módszereinek parafrazeáló alkalmazásával. Nieger-Valkó-kúria (Solymár) - A múlt emlékei. Most kiállításra kerülő legújabb műveinek domináns motívuma a vonal, melynek mozgásillúziói absztrakció és tárgyábrázolás finom átmeneteivel egyúttal az alkotás folyamatát is megjelenítik. A művész így ír műveiről: "Kezdetben volt a vonal, még csak mozgás, energia, ritmus. Később válik, válhat formává (anyaggá). Az alkotó hagyja, hogy szabadon mozogjon, mint a víz, amely csorog lefelé, miközben kanyarog, kerüli az akadályokat, vagy a faágak, melyek törnek a fény felé.
Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1992 • 6 Pécsi Művész, Künstlerhaus, Graz • Galerie Baby K., Frankfurt • Az idegen szép, Barcsay Terem, Budapest 1995 • XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs 1996 • ER-ZÓ, Pécsi Galéria, Pécs • Ezred-vég (!? ), Pécsi Galéria, Pécs • A Dunántúli Tárlatok nagydíjasainak kiállítása, Kaposvár • A Művészetiből indultak, Pécs Galéria, Pécs 1997 • Diaszpóra (és) művészet, Zsidó Múzeum • Magyar Festők Társasága kiállítása, Budapest Galéria, Budapest • Fehér képek, Magyar Grafikusok Szövetsége, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Öt művész Pécsről, Magyar Főkonzulátus, New York • Mesterek és tanítványok, G. Krzysztofory, Krakkó • Melankólia, Ernst Múzeum, Budapest • II. Valkó László. Művészeti Állami Díjazottak kiállítás, Palme Ház, Budapest • Betű a képben, II. Festészeti Triennálé, Művészetek Háza, Szekszárd • I. Országos Papírművészeti kiállítás, Vaszary Képtár, Kaposvár 2001 • Feketén, fehéren, Műcsarnok, Budapest.
A solymári vasútállomással szemben, egy forgalmas főút mentén áll az elhagyatott, kifosztott, de még így is szép Nieger-Valkó-kúria. Nieger-Valkó-kúria története Nieger Károly német festőművész – aki nem számított különösebben jelentős művésznek, elsősorban másolatokat készített, vagy nagy művészek képei nyomán alkotott – 1895-ben költözött Solymárra. Bő 10 évet töltött itt, telket vásárolt, melynek közepére felépíttette a kúriát, mely már akkor feltűnést keltett ekletikusságával, erődítményszerűségével, teraszaival, kanyargó lépcsősoraival, és nem utolsósorban romatikus-buja kertjével. Nieger 1906-ban költözött el Solymárról, későbbi sorsáról – például arról, hogy hol és mikor halt meg – semmit sem tudni. Egy biztos csak: 1903-ban négy nagy méretű vászonképet készített a solymári Szűz Mária neve templom szentélyébe, és a hajó két boltozati szakaszát is kifestette. Nieger Károly a villát elköltözése előtt eladta, méghozzá a Solymáron meghatározó erővel bíró Valkó család számára (akik akkor még W-vel írták a nevüket).
1974-1995 között a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára volt. Művésztelepek: 1975: Szabadka; 1978-1980: Krakkó; 1981: Nemzetközi Festőhetek, Graz; 1982: Lahti; 1991: Izrael. 1997-től a Magyar Festők Társasága tagja. A 70-es évektől Európa országaiban és Izraelben járt tanulmányúton. -II. (1981) 259. sz. élelmiszerbolt (1981) Önarcképvariációk III. (1982) Kossuth utca (1984) K. Z. portréja (1985) Fej (1986) Kötelék (1987) Kaddis (1988-1989) Oszlop (1988) Siratófal (1990) Zuhatag (1993) Kaddis I. (1994) A kapu előtt (1995-2000) Megégett (1996) Befelé (1996) Relief (1998) Töredék (1998) A szellem pajzsa (1998) Kék gyűrt (1998) Tört kezek (1998) Kéz-mező (1999) Tálesz (1999) Emlékmű (2001) Hatszázezer kő (2002) Kesztyűk (2003) Szobor (2003) A Tározó I. (2003) Triptichon (2005) Tubusok (2005) Zoknik emlékműve (2005) Nagy harisnyatározó (2005) Áldozatok emlékére '56 (2006) Magyar föld (2006) Szürke tározó (2006) Csobbanás (2006) Grafikái [ szerkesztés] Folyamat (1975, 1980) Michelangelo emlékére (1975) Emlékműterv (1975) Nyomok (1976) Alföldi táj (1976) Föld (1977) 1968, 1980 (1980) Rekonstrukció (1980) Föld-táj II.
~ művészetéről, Árgus, 1992/3-4. : ~ ról, Balkon, 1995/6-8. Parti Nagy L. : Az emberi far-hát. ~ kép-tereiről, Kritika, 1996/12. Hajdu I. tan., Pécsi Galéria, Pécs, Vigadó Galéria, Budapest, 1997) Szegő Gy. : Festék és kóc. ~ művei a Vigadó Galériában, Új Művészet, 1997/4. Götz E. : ~, Balkon, 1997/4. : Önazonosság és sors (kat., Diaszpóra (és) művészet, Zsidó Múzeum, 1997) Kollár J. : Diaszpóra (és) Művészet, Új Művészet, 1997/12. Beke Zs. : ~, Echo, 1999/3. Sudár B. : Kézművesség: a szellem pajzsa, Echo, 1999/6. (Faludy Judit)
A szigorított védekezés időtartama alatt, március 8-ától április 5-éig nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, a már kitűzöttek azonban videókonferencia keretében megtarthatók, ha annak feltételei fennállnak, és a hagyatéki eljárások többsége az érintettek közreműködésével tárgyalás nélkül is lezárható – tájékoztatta közleményben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Indexet. A március 6-án megjelent, a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6. ) kormányrendelet – amely bevezette a szigorított védekezést – a tavaly tavaszi veszélyhelyzethez hasonlóan a március 8. és április 5. közötti időszakra vonatkozóan módosította az egyes közjegyzői eljárásokra vonatkozó szabályokat. A módosítások ellenére a közjegyzői ügyek túlnyomó többségét ebben az időszakban is el lehet intézni, illetve – néhány jogorvoslati célú beadványt kivéve – a kormányrendelet a közjegyzői nemperes eljárásokban a határidők folyását nem érinti, a határidők továbbra is telnek.
A társadalom minden területén érezhető változásokat, lassuló folyamatokat vehettünk észre a Covid-19 vírus okozta pandémiás időszakban. Nincs ez másként a hagyatéki eljárásokban sem. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon évente körülbelül 120–130 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le a közjegyzők, amelynek a célja annak megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel. Az eljárásnak két szakasza van. Az első szakasz az önkormányzati jegyző előtt zajlik, majd ezután a második szakasz a közjegyző előtt. A hagyatéki eljárás során tisztázni kell, hogy mi tartozik a hagyatéki vagyonba, kik az örökösök, mi az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és milyen az örökösök részesedésének aránya. A pandémiás időszakban számos településen és a főváros több kerületében is tapasztalhatták az állampolgárok, hogy elhúzódtak a hagyatéki eljárások. Az elhúzódást számos tényező okozhatta.
törvényben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. Ennek a szabálynak a bevezetése is maga után vonja, hogy lassult az eljárás lefolytatása. A pandémiás időszakban szintén hatást gyakorolt a hagyatéki eljárások lefolytatására az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. 2021. január 1-jén lépett hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény bevezetésével az egész országban plusz teendők hárultak a hagyatéki ügyintézőkre. A törvény célja, hogy elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakítását, ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre. A birtokszerkezet rendezése érdekében szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak a rendezése.
Érdemes megelőzni ezt az időrabló és költséges procedúrát, és megpróbálni összegyűjteni az elhunyt teljes ingó és ingatlan vagyonát a hagyatéki tárgyalás előtt. Ez nem az önkormányzati hagyatéki leltárelőadó és nem is a közjegyző feladata, hanem a hozzátartozóké. Azért érdemes gyorsan és alaposan felmérni, mi maradhatott az elhunyt után, mert az örökösökön is múlik, mennyi idő múlva juthatnak hozzá az örökségükhöz. Ha nem szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódjon, aktívan együtt kell működniük az önkormányzattal a hagyatéki leltár elkészítésében, majd később a közjegyzővel a hagyatéki tárgyalás során. Össze kell gyűjteni az örökhagyó nevén lévő ingatlanokat (lakás, nyaraló, garázs, föld), valamint autót, traktort, hajót. Emellett nem szabad megfeledkezni a magtakarításokról, bank-, illetve értékpapírszámlákról. Azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak. Érdemes szétnézni az elhunyt otthonában, áttanulmányozni az iratokat. Bankszámlakivonatok, szerződések, kötelező biztosításokról szóló csekkek segíthetnek abban, hogy minden vagyonelemre fény derüljön.
Hasonlóképpen meg kell jelenni személyesen a végrendelet készítésével és letétbe helyezésével, az élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vételével, valamint a házassági vagyonjogi szerződés bejegyzésével kapcsolatos ügyekben. A szigorított védekezés alatt is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő regisztráció érdekében azonossági nyilatkozat a közjegyzőnél. Továbbá egyéb letéti, megőrzési és bizalmi őrzési ügyekben is fogadják az ügyfeleket a közjegyzői irodák. A személyesen intézhető, vagy személyes megjelenést kívánó ügyek a részletes listája ugyancsak a MOKK honlapján található meg.
A szigorított védekezés időtartama alatt kétféleképpen lehetett ugyanis átadni hagyatékot a közjegyzőnek: egyrészt tárgyaláson kívül, másrészt távközlési eszköz útján, abban az esetben, ha már ki volt tűzve a tárgyalás erre az időszakra. Ez utóbbi – érthető okokból – azt eredményezte, hogy feltorlódtak a hagyatéki ügyek. Az együttes hatások okozta tényeket tekintve biztos vagyok benne, hogy mind az önkormányzatok, mind a közjegyzők nagy lendülettel dolgoznak azon, hogy az esetlegesen feltorlódott hagyatéki ügyek minél hamarabb lefolytatásra kerüljenek.