Ha fekvő helyzetben használja a táblaszámítógépet, húzza az alkalmazást a képernyő bal felső részére, és helyezze azt a kuka ikonra. Ábra: Eltávolítás Ha nem áll rendelkezésre Eltávolítás/kuka opció, akkor az alkalmazás valószínűleg rendszeralkalmazás, amelyet nem lehet eltávolítani a táblaszámítógépről. Ha az alkalmazásikon és a kuka egyaránt pirosra vált, engedje fel az alkalmazást. Ábra: Alkalmazás eltávolítása Érintse meg az OK gombot a jóváhagyáshoz. Ábra: Alkalmazás eltávolításának megerősítése Amikor látja az Eltávolítás kész képernyőt, érintse meg az OK gombot. Az alkalmazás eltávolításra került, de bármikor újratelepíthető az (angol nyelven elérhető) Google Play Store helyről. Egy alkalmazás eltávolítása a Beállítások menüből az Ön HP táblagépén Ezzel a módszerrel az alkalmazást az Alkalmazásinformációk oldalról távolíthatja el, amelyet a táblaszámítógép Beállítások menüjéből lehet elérni: A kezdőképernyőn érintse meg az Összes alkalmazás ikont, majd a Beállítások ikont. Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) Az alapok kezelése Az európai strukturális és beruházási alapokat partnerségi megállapodások alapján maguk az uniós országok kezelik.
Az egyes országok az Európai Bizottsággal együttműködésben előkészítik a megállapodást, amely rögzíti, hogy az alapok hogyan kerülnek felhasználásra a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban. Partnership agreements on the European structural and investment funds A partnerségi megállapodások alapján beruházási programok jönnek létre, amelyek keretében a pénzforrásokat továbbirányítják az érintett régiókban, illetve szakpolitikai területeken megvalósítandó projektek céljaira. Beruházási területek Munkahelyteremtés, növekedés és beruházások Digitális egységes piac Energiaunió és éghajlat-politika Belső piac Gazdasági és monetáris unió Jogérvényesülés és alapvető jogok Migráció Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjei Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap Európai Szociális Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap A közös agrárpolitika keretében teljesített kifizetések (megosztott irányítás) A tárgyalások eredménye Vélemény, hozzászólás?
chevron_right Mikor folytat kiegészítő tevékenységet a vállalkozó? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 11. 13., 12:49 Frissítve: 2017. 13., 12:48 Az egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét döntően meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e vagy sem. Az 1997. évi LXXX. (Tbj. ) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének e), illetve f) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozóra terjed ki a biztosítás, míg azt a vállalkozót, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő, csak a társadalombiztosítás egyes ellátásai (például baleseti ellátás) illetik meg. A fogalmat – amit kizárólag az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában alkalmazhatunk csak – a Tbj. 4. paragrafusának e) pontja definiálja. E szerint kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenységet, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Két személyi körről van tehát szó. Az utóbbi – a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas – nem szorul magyarázatra, ám, hogy kit kell a Tbj. alkalmazásában sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni, külön meghatározást igényel. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja a választ. A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A tb-kötelezettségeket érintő 2020. évi változásokról - Vezinfóblog Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nyugdíjas vállalkozónak? :: NyugdíjGuru News Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj. ) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat. Munkavállalók járulékfizetési alsó határa A közlönyállapot szerinti, új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló: jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, biztosítása szünetel, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál.
A központi költségvetés a nyugdíjasok után havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Melyik a legjobb q10 vitamin 3 éves gyereknek karácsonyi ajándék Euro régió szociális szakmai közösség közhasznú egyesület
Munkaideje heti 40 óra. A kültag semmilyen feladatot nem lát el a betéti társaságban. A munkaszerződés mellékletét képező munkaköri leírásban szintén megfogalmazásra került, hogy Ilona végzi a tevékenységet és az ügyvezetés mindennapi feladatait is. Bruttó munkabére 320. 000 forint havonta. Ez a legegyszerűbb és egyben a legjobb megoldás. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve és a munkabérre vonatkozó adózási-, járulék-elszámolási szabályok vonatkoznak. A bérezésnél a minimálbért (havi 101. 500 Ft), illetve középfokú végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimumot (havi 118. 000 Ft) kell figyelembe venni. (De mégsem kell a 150 százalék után egészségbiztosítási járulékokat fizetni ebben a konstrukcióban. ) Oda kell figyelni azonban arra, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos többlet-adminisztrációs feladatok (például: munkaidő nyilvántartása, szabadság nyilvántartása, stb. ) is elvégzésre kerüljenek! 3. példa Réka egy korlátolt felelősségű társaság egyik tulajdonosa. Munkaviszony keretében személyesen közreműködik a cégben.