Az idegen és a honi ellentétét szembe állító történet Erkel operájában zeneileg a francia és az olaszos elemnek a magyaros anyaggal való találkozásában ötvöződik szerencsésen. A Bánk bánt megelőző magyar operáktól eltérő módon újdonságnak tekinthető a nagy zenekar és korábban operában kihasználatlan hangszerek (angolkürt, cimbalom, viola d'amore) alkalmazása is. Erkel Ferenc Bán bán jának ősbemutatóját, amely 1861. március 9-én volt a Nemzeti Színházban, hatalmas várakozás előzte meg. A bemutató a magyar operát vitte sikerre, nagy hatással volt a kortársakra, és a Verdi-operák korabeli olaszországi előadásaira emlékeztető élményt nyújtott a magyar közönségnek. A szerk. Részlet Tallián Tibor: Nemzeti színház, nemzeti opera című tanulmányából: "Az 1861-ben bemutatott Bánk bán a nemzeti opera paradigmáját valósítja meg. Egyéni és politikai sors sors mint egyazon nemzeti végzet kettős arca tekint a nézőre a nagyszabású drámai alapanyagból; a drámai személyek emberi jelleme és nemzeti-drámai funkciója tökéletesen fedi és kölcsönösen felerősíti egymást.
Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát – királyné udvarában és annak segítségével – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát. A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt. Erkel Ferenc Bánk bán Opera három felvonásban Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta II. Endre, Magyarország királya Bánk bán, Magyarország nagyura Petur bán, bihari főispán
Az opera 2021. augusztus 20-án visszatér a Margitszigetre, hogy méltó ünnepe legyen államalapításunknak. "A Bánk bán eredeti verzióját annak fényében, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, a Nádasdy-Oláh-Rékai trió dolgozta át az 1930-as években. A fő céljuk az volt, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához. Ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, illetve, ahol ez nem volt lehetséges, ott ők maguk alkottak szövegeket Katona stílusában. Ezzel a mai elvárásoknak, illetve a Bartók és Kodály által támasztott követelményeknek is jobban megfelel. Továbbá, zenedramaturgiai szempontból is újraszerkesztették a darabot. Az így született mű zenei jelenetei jobban kötődnek egymáshoz, dinamikusabb előadás jött létre. Mindez úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből. " (Kesselyák Gergely, Liszt-díjas karnagy, Érdemes Művész) Szereposztás: II.
Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát – királyné udvarában és annak segítségével – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát. A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt. Erkel Ferenc Bánk bán Opera három felvonásban Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta Bánk bán, Magyarország nagyura II. Endre, magyar király Petur bán, bihari főispán
1843. augusztus 26. előtt
A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk újra a Palló Imre alakjára/hangjára komponált baritonváltozatban készült el, mely verzió elkészítését annak idején Kodály Zoltán is támogatta. Vidnyánszky Attila, a Magyar Állami Operaház egykori főrendezője, a Nemzeti Színház mai igazgatója tíz év után tért vissza a mű megrendezésére.
Erkel harmadik operája, a háromfelvonásos Bánk bán szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Az opera keletkezéstörténete – az 1844-45-ben megkomponált első részletektől az 1861-es ősbemutatóig – több mint másfél évtizedet fog át. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején Erkel az asztalfióknak szánva dolgozott a partitúrán. Katona József Bánk bán című tragédiáját a cenzúra tilalma miatt 1860-ig nem játszhatták a magyar színpadokon. A megírás hosszú ideje is szerepet játszhatott a Bánk bán megérésében, melyet motivikus és szerkezeti hasonlóságok kötnek Erkel korábbi két operájához. Ezekhez képest viszont előrelépést jelent a Bánk bán drámai kifejező erejének és a szereplők zenei jellemzésének hatásossága. A Bánk bán több szempontból is összegzésének tekinthető Erkel pályáján. Hatásosan bizonyította a gyakorlatban a magyar népies műzene nagyoperai alkalmazásának lehetőségét, amely a korábbi betétek helyett ezúttal már nagyobb egységek, akár egész felvonások fő szervező erejévé vált.
A különös mosolyáról ismert Mona Lisa nem csak Da Vinci leghíresebb festménye, de talán az egész világon az egyik legismertebb műalkotás. Szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla, vagy ne tudná felidézni a képen szereplő hölgyet. Azonban Mona Lisa nem volt mindig ennyire ismert, a hírnevét pedig nem másnak, mint egy olasz tolvajnak köszönheti. Távolabbról nézve a történetnek ráadásul egy pici magyar vonatkozása is van. Mona Lisa mosolya mindig csábító Még talán az "erősen lokálpatrióta" kifejezés sem igazán fedi igazán azt, ami miatt a Mona Lisa világhírnévre tett szert. Ugyanis egy bizonyos olasz úriember, Vincenzo Peruggia szentül meg volt róla győződve, hogy a festmény az olasz államot illeti, ezért mindent megtett, hogy elrabolja. Nem volt nehéz dolga, ugyanis 1910-11-ig maga is Louvre-ban dolgozott, továbbá akkoriban nem is őrizték úgy a képeket, mint manapság. 1911. augusztus 20-án, vasárnap este nagy esemény volt a múzeumban, így rengeteg ember vett részt rajta, köztük Peruggia is.
A második - a képen egy fiatal férfi egy nő ruhájában. Még mások inkább egy nemes Florentine del Giocondo felesége. Azt is mondják, hogy ez egy közönséges ideális lány, vagy Da Vinci saját önarcképe. A "Mona Lisa" rejtélye ma még nem ismert. 1517-ben a nagy mesteret Aragon kardinán látogatta meg. A Monsignor titkára ismertette ezt a találkozót. Azt írta, hogy Leonardo da Vinci megmutatta Louisának három festményét. Az egyikben a firenzei hölgy ábrázolták, aki az életből írta Giuliano Medici alkalmazását. A második volt a fiatal Keresztelő János arca. A harmadik festmény pedig Szent Anna és Mária portréja volt az újszülött Jézussal. Néhány történész azt állítja, hogy a firenzei hölgy Mona Lisa volt. De talán minden más portré, amelyből nincsenek másolatok vagy akár bizonyíték sem. Ezért a Medici nem tudott köze a "Mona Lisa-hoz". Kép keresése Hol van a "Mona Lisa" festmény, melyet a bolygónk minden lakója ismer. Megment a Louvre-ban. A múzeumi indexek mindegyike pontosan erre a vászonra vezet.
2019. június 5. szerda - 13:37 Szinte biztosan "erőltetett" a mosolya Leonardo da Vinci híres Mona Lisájának - állapította meg három idegkutató, akik szerint a reneszánsz polihisztor szándékosan festhette meg ilyennek modellje arckifejezését. MTI-HÍR A Londoni Egyetem Szent György orvosi karán dolgozó Lucia Ricciardi és két kollégája, Luca Marsili (Cincinnati Egyetem) és Matteo Bologna (La Sapienza Egyetem) első lépésben egy függőleges vonallal megfelezték Mona Lisa száját és a két oldalt tükrözték, így kétféle szájat kaptak. Az így kapott kétféle mosolyt ábrázoló két képet megmutatták a kutatás 42 résztvevőjének, akiknek saját benyomásuk alapján kellett értékelniük az arckifejezéseket. A megkérdezettek egyet értettek abban, hogy a száj bal felét tükröző képen a mosoly boldognak, míg a száj jobb felét megkettőző képen kevésbé kifejezőnek, leginkább semlegesnek vagy szomorúnak tűnik. Mona Lisát sminkelt magából egy nő, a végeredmény kísérteties 2018. május 16. A lenyűgöző sminvideót a StreetArtGlobe nevű Facebook oldal tette közzé.
Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik. Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Caterina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobb oldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Caterina és Leonardo sorsát: Caterinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchió ban 1505-ben Michelangelo a Cascinai csata groteszkjével alázta meg (l. "Reneszánsz probléma…"). A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában azt állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára.
Ebben a cikkben a Mona Lisa legnagyobb rejtélyeiről lesz szó, kiváltképp egyről, amiről sokan nem tudnak. Mona Lisa mosolya Évszázadok óta elkerüli az emberek figyelmét a nőalak bal karja alatt látható szék támlája, melyet a festő soha nem fejezett be teljesen, annak ellenére sem, hogy a források szerint 1519-ben bekövetkezett haláláig megszállottan dolgozott rajta. A Mona Lisával kapcsolatban mindenkinek inkább a mosolya az, ami titokzatos - ezzel az apró részlettel da Vinci egy "emberibbnél istenibb dolgot" akart ábrázolni, amely misztikus és bőven hagy kérdést az utókor számára - utóbbi jól sikerült neki. Egyes kritikusok - például a francia műkritikus, Alfred Dumesnil - szerint a nő mimikája "tele van mély vonzalommal", ugyanakkor a tekintete "háborgó, akár a tenger, ami felemészt". Ha hinni lehet a legendának, Mona Lisa megfejthetetlen mosolyának "áruló vonzereje" megbabonázott egy feltörekvő francia művészt is Luc Maspero néven. A történet szerint Masperót - aki állítólag kiugrott egy párizsi szállodai szoba ablakából - Mona Lisa magával ragadóan vidám ajkainak néma suttogása pusztításba kergette.
2011. május 16. 07:48 A kép feltételezett modellje, Lisa Gherardini del Giocondo arcának rekonstrukciójával akarják megválaszolni az évszázados kérdést egy régészekből és történészekből álló csoport. A rejtély megoldódhat, amennyiben a csapat megtalálja a Leonardo ecsetje által híressé vált hölgy földi maradványait. Régészek kutatják Leonardo feltételezett modelljének sírját. Reményeik szerint a koponyából kinyert DNS alapján megállapíthatják, hogy valóban Lisa Gherardini del Giocondo volt-e a reneszánsz mester modellje. A festészet történetének talán leghíresebb modellje egy gazdag selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége volt, aki Giuseppe Pallanti Leonard-kutató szerint férje halála után zárdába vonult, ahol 1542-ben 63 évesen halt meg. A régészekből és történészekből álló csoport múlt szerda óta az egykori firenzei Szent Orsolya kolostorban keresi Lisa Gherardini sírját. A csapat által használt földradar már kimutatott lehetséges sírokat az egykori monostor padlója alatt két méterrel.
Ahogy Lisa ül, az is figyelemre méltó, olyan az egész mint egy mozdulat, mintha a nő kihúzott háttal ülne és úgy nézne maga elé, majd a fejét lassan oldalra, a festő felé fordítaná. Ez volt az első portré, amiben ilyen mozgásszerű pozícióban festettek le valakit. Leonardo zsenialitásához nem fér kétség, soha semmit sem csinált véletlenül. A háttér szintén egy különös újítása volt, már-már annyira különös, hogy sokan feltételezik, ha van titok a képen, az nem Lisa arcán, hanem a háttérben keresendő. Ebben az időszakban a festmények hátterei aprólékosan kidolgozottak voltak, tájakat, jól felismerhető házakat lehetett látni mindenütt. Itt viszont egy meglehetősen kísérteties tájkép tárul elénk, amit egyes feltevések szerint Leonardo képzelete szült. Művészettörténészek szerint a Lisa bal válla fölött látható háromlyukú híd viszont Bibbio hídja, amely egy észak-olasz kis település mellett volt található. Sokszoros nagyítás után pedig állítják, jól kivehető a hídba művészi úton elrejtett 7-es és 2-es szám (Leonardo egy icipici ecsettel festette a híd alá a számokat), ami talán 1472-re utalhat, amikor a híd összeomlott.