8001 Székesfehérvár Pf. 137 Telefon: 22/514-300 Fax: 22/313-564 E-mail: Honlap: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szabó Sándor igazgató 1077 Budapest, Nagydiófa utca 10-12. 1447 Budapest, Pf. 541 Telefon: 478-4400 Fax: 478-4520 E-mail: Honlap: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dr. Háfra István igazgató 5000 Szolnok Ságvári krt. 4. 5001 Szolnok Pf. 25. Telefon: 56/375-111 Fax: 56/343-768 E-mail: Honlap: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hompasz Gyula igazgató 9700 Szombathely, Vörösmarty u. Környezetvédelmi ügyek | Miskolc Megyei Jogú Város. 2. 9701 Szombathely Pf. 183. Telefon: 94/328-188 Fax: 94/313-283 E-mail: Honlap: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kelemen Béla igazgató 4025 Debrecen, Hatvani u. 16. 4001 Debrecen Pf. 27 Telefon: 52/511-000 Fax: 52/511-040 E-mail: Honlap: Kirendeltségek Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Bajai Kirendeltség 6500 Baja Bajcsy-Zsilinszky.
Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Postai cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálat: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Gépkocsival megközelíthető: Városház tér 12. ( 48°06'13. 2"N 20°46'39. 1"E) Központi telefonszám: (46) 512-700, Call center: +36 46 512-799
Digitalizált művek A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb. ). A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza. Tematikus keresés Életrajz Kemény István (1961, Budapest) Magyarország Babérkoszorúja-díjas író, költő. 2020- Térey János-ösztöndíjas. 2021-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. (A portréfotót Reviczky Zsolt készítette. )
Versek. Budapest. 1984. ELTE Közművelődési Titkársága, 64 p. (Eötvös könyvek) Játék méreggel és ellenméreggel. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 142 p. Az ellenség művészete. Regény. 1989. Holnap Kiadó, 176 p. Témák a Rokoko-filmből. 1991. Holnap Kiadó, 65 p. A koboldkórus. 1993. József Attila Kör-Pesti Szalon Könyvkiadó, 102 p. Kemény István - Vörös István: A Kafka-paradigma. Esszék. Széphalom Könyvműhely, 215 p. (Dialógus) A néma H. 1996. Pesti Szalon Könyvkiadó, 58 p. Család, gyerekek, autó. Tárcák. 1997. Palatinus-Könyvek Könyvkiadói Kft., 148 p. Valami a vérről. Válogatott és új versek. 1998. Palatinus-Könyvek Könyvkiadói Kft., 220 p. (Palatinus válogatott) Hideg. Versek 1996-2001. 2001. Palatinus, 75 p. Élőbeszéd. 2006. Magvető, 76 p. Kedves ismeretlen. 2009. Magvető, 467 p. Az ellenség művészete; Család, gyerekek, autó. 2011. Magvető, 230 p. Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek, 1980-2006. Magvető, 482 p. A királynál. 2012. Magvető, 67 p. Kemény István legszebb versei. (Vál., szerk., utószó: Németh Zoltán.
Azt mondta, hogy igazából semmi mást. És ettől megnyugodtam, mert ezek szerint nem is tudtam volna káros tanácsot adni neki: menthetetlenül író. Én meg mesélek – Kemény István – Melyik kötetedet szoktad leginkább kézbe venni? Melyikkel vagy igazán elégedett? – Általában a legújabbat szeretem a legjobban. Most az Állástalan táncos című kötetem a legkedvesebb ( itt olvashat róla kritikát), aminek igazából csak a társszerzője vagyok, mert ebben a könyvben Hegyi Katalin irodalomtörténésszel beszélgetünk: ő válogatta a verseimet és ő kérdez róluk. Én meg mesélek. Ez egy olyan könyv, amely egyszerre válogatott versek, interjú, beszélgetőkönyv, és hm… mondjuk úgy, hogy "önéletrajzi elemekkel sűrűn átszőtt esszé". De nagyon jó lenne neki egy "rendes" műfaj, mert akkor nem kéne mindig elmagyarázni, hogy ez miféle könyv. – És melyikkel zűrösebb a kapcsolatod? – Az első regényemmel, Az ellenség művészetével vagyok a legkevésbé elégedett, mert sokkal jobb is lehetne. Elméletileg. De gyakorlatilag nem, mert egy ilyen anarchisztikus, szentimentális regényt akkor kell megírni, amikor megírtam, huszonévesen.
PAPP SÁNDOR ZSIGMOND interjúja Tavaly volt hatvanéves, és ebből az alkalomból jelent meg az Állástalan táncosnő párja, amely egy újabb merítés az egyik legfontosabb kortárs életműből. A könyv emellett beszélgetéseket is tartalmaz: a versek keletkezését járja körül, gyerekkort és rendszerváltást, szerelmeket és barátságokat. Kemény Istvánnal mi is a versek nyomába eredtünk, de akadtak prózaibb témáink is. Magvető, 216 oldal, 3499 Ft – A pályád alatt változott a versíráshoz való viszonyod? – Jaj, a pályám… Még nem dolgoztam fel – de lehet, hogy nem is fogom soha –, hogy annyi idős lettem, amikor az embernek már pályája van. Amire vissza lehet tekinteni. Teljesen jogos a szóhasználatod, de én még mindig úgy nézek magamra, mint akinek élete van, és nem pályája. – Akkor máshonnan közelítek: volt olyan pillanat, amikor azt érezted, abbahagyod? – Nekem az írás teljesen összeszövődött az élettel úgy tizenhét éves koromtól fogva. Azóta tér vissza rendszeresen az érzés, hogy kiégtem, és nem tudok már többet írni, és hogy ezért élni se érdemes.
– Milyennek látod magad ebben a rendszerben? – Nem akarom azt hazudni, hogy én független vagyok a kulturális élet, a közélet "kultúrkampfjától", mert halálra idegesít, frusztrál, nyomaszt, folyamatos szégyennel tölt el, hogy állandóan azt érzem, állást kéne foglalnom valami ellen vagy mellette – bármilyen ügyben. Miközben az soha nem számít, hogy valójában mit gondolok róla. A régi SZFE erőszakos tönkretételét elítélem, a Magyar Zene Házának az épületét meg csodálom, és ott is, ahol van, a Liget közepén. Igen, tényleg nem vagyok harcos típus, és nem érzem magam otthon egy olyan közéletben, ahol csak a harc állandó, és a felek évtizedenként lecserélik az alapfogalmaikat meg az elveiket. Rasszistákra kéne szavaznom azért, hogy győzzenek a tiszták, vagy meg kéne utálnom a pápát, mert minden embert szeret, és nem csak a túlnyomó többséget. Mert ha nem foglalok állást, akkor áruló vagyok, meg langyos, meg megalkuvó. Hogy milyennek látom magamat ebben a rendszerben? Igyekszem nem magamat figyelni, hanem a rendszert.