Kalocsa Város Önkormányzata most és a jövőben is fontosnak tartja a város zöld övezeteinek növényzettel történő gazdagítását, az elöregedett faállomány folyamatos megújítását, a kipusztuló, veszélyes egyedek cseréjét, a meglévő üres fahelyek beültetését. Önkormányzatunknak nem érdeke az öncélú természetkárosítás és az indokolatlan fakivágások engedélyezése, az ilyen jellegű intézkedéseinkről minden esetben gondos szakmai mérlegelést és a szükséges vizsgálatok elvégzését követően döntünk elsődlegesen szem előtt tartva minden kalocsai lakos élet- és vagyonbiztonságát. Ennek érdekében a tavalyi évhez hasonlóan, amikor is a kivágásra került 137 db elöregedett balesetveszélyes faegyeddel szemben 220 db többször iskolázott facsemete telepítésére került sor, a továbbiakban is folytatni kívánjuk a város köztereinek, parkjainak és közterületeinek fásítását, megújítását. Fenyőfa kivágása engedély érvényessége. legfrissebb videók Szép, magas lány, mégis akkora képet is festett már, amelyiknek a kisebb mérete is bő másfélszer nagyobb a testmagasságánál.
Népszámlálás lesz Magyarországon idén október 17. és november 20. között. A Kalocsai Polgármesteri Hivatal számlálóbiztosok jelentkezését várja, augusztus 5. (péntek) 16. Magánterületen lévő dió- fenyőfák kivágása és pótlása – Fót Város Önkormányzata. 00 óráig lehet jelentkezni. A kalocsai rendőrök a levegőből figyelték, hogy a városlakók mennyire tartják be a közlekedési szabályokat. Volt, aki fennakadt a rostán. A nagyvárosokban nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben, de vidéken is stagnál és sehol sem csökkent - közölte az országos tisztifőorvos az M1 aktuális csatornán csütörtökön. EZT NE HAGYJA KI
Most ez lehetségessé válik Budapesten is. Kertvárosi koronagyémántok Az új rendeletalkotási lehetőséggel azonban valószínűleg inkább a kertvárosias külső kerületek élnek majd. Százezrekbe kerülhet, ha kivágja saját fáját | 24.hu. Náluk ugyanis ez már régóta téma, mint Kovács Péter, a XVI. kerületi polgármester szeptember végi, a Fővárosi Képviselő-testületnek címzett leveléből is kiderül. "Kerületünk fővárosszerte ismert fasorairól, parkjairól, a mátyásföldi telkeket ékesítő hatalmas fáiról, amelyek meghatározzák a kerület arculatát, és amelyekre büszkék az itt élő polgárok, ezért önkormányzatunk vezetése a kerület kertvárosi jellegének megőrzése érdekében úgy döntött, hogy – közgyűlési rendelet hiányában – maga gondoskodik a fák védelméről" – magyarázza a polgármester, miért döntöttek egy zöldfelület-rendelet megalkotásáról. Csakhogy az önkormányzat ezután levelet kapott Budapest Főváros Kormányhivatalának megbízott főigazgatójától, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magántulajdonban álló ingatlanokon lévő fás szárú növények kivágásának előzetes bejelentéshez, engedélyhez kötése vagy fapótlási kötelezettség előírása, illetve más kompenzációs intézkedés meghatározása a Fővárosi Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, így a zöldfelület-rendelet erre vonatkozó rendelkezései jogsértőek.
1850. június 2-án a vallás és közoktatási minisztérium kiadott egy rendeletet, amelyben szabályozta a katolikus egyházi ünnepek megtartásának rendjét. Népszokások és praktikák Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ebben érvényben hagyta az 1824. évi helytartótanácsi rendeletben megállapított hivatalos katolikus ünnepeket, amelyek a következők voltak: minden vasárnap, húsvét és pünkösd első és második napja, karácsony, újesztendő, vízkereszt, áldozócsütörtök, úrnapja, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Kisasszonynapja, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, Szent Péter és Pál, Szent István vértanú és Szent István király, az ország védőszentjének ünnepe. A törvényalkotó, az 1850. június 29-én kibocsátott újabb dekrétumában azt is megfogalmazta, hogy azokban a községekben, ahol a katolikusok vannak többségben, tilos a más felekezetűeknek ezeket az ünnepeket zajos munkával vagy kereskedelmi tevékenységgel megzavarni. Előzményként tudható, hogy a ázad első felében a Habsburg-birodalomban egyre inkább a liberális politikai gondolatok nyertek teret.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napját ünnepli a keresztény kultúra és fontos szerepet szántak a pogány magyar vallásban is az ehhez a naphoz kötődő hagyományoknak. Szinte minden vidéken kialakultak a helyi szokások, tájegységenként változatos történetek és hiedelmek mentén. Ami közös mindegyik kultúrában, hogy ezen a napon szokás a gyümölcsfákat oltani és szemezni. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – Ménteleki Általános Iskola. A gyümölcsfákkal kapcsolatos teendőkön túl a magyar néphagyomány ezt a napot a tavasz végleges eljöttének is tartja, így a gazdálkodók is ehhez igazították a tavaszi teendőket. Ez idő tájt kezdődnek a halászati munkák, a pásztorok örömére sarjadni kezd a fű és a madarak is megérkeznek a téli utazásukról. Szokások és hiedelmek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Zala megyében Az időjárást figyelve, ha ezen a napon rossz idő van, akkor továbbra is ez várható, egyes területeken a békák kuruttyolásának hangja jósolta meg a következő tavaszi napokat. Ha túl hangosak akkor még 40 nap rossz idő vár a gazdaságokra. A Göcseji falvakban és a Mura-vidéken is úgy tartották, hogy a frissen oltott fát sem letörni, sem levágni nem szabad, mert vér folyna belőle.
XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában "egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben. " Kilenc hónappal Jézus születése előtt Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy hírül vigye Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét, a Megváltó születését. Beteljesedett Isten ígérete, valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével a Boldogságos Szűz Istenanyává lett. Gyümölcsoltó boldogasszony napja. Az Angyali Üdvözlet művészi ábrázolásain Gábor arkangyal kezében vagy vázában liliom látható. "Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével – mondta XVI.
Forrás: