Cím: 7773 Villány, Baross G. u. 33. Weboldal: Telefon: +36 (72) 492 582, +36 (72) 592 032 Email: Nyitva tartás: Az Oportó Étterem 2000-ben szolgáltatásainak körét bővítve nyitotta meg 11 db szobából álló panzióját. A központi fekvésű panzió nagy alapterületű, tölgyfa bútorokkal berendezett szobáinak kényelme első osztályú. Oportó étterem és panzió villány region. A panzióban szauna működik, melyet a szállóvendégek ingyenesen használhatnak, valamint 10 kölcsönözhető kerékpár áll a vendégek rendelkezésére.
Van olyan szállás, amit értékelni szeretnél, de nem találod az oldalon? Töltsd ki a szállásajánló űrlapunkat!
Igen, a Villany, megallo buszmegálló 800 méterre van az Oportó Panzió Villány területétől.
Eredetileg légiós táborhely volt, ahol 6000 főnyi katonaságot állomásoztattak. Nyilván ez vonzotta a kereskedőket, iparosokat, így a támaszpont mellett spontán módon létrejött egy település. Később felépült egy polgárváros is, ami hivatalosan is városi rangot (municipium) kapott. Gorsium Gorsium (Tác) környékén a rómaiak előtt, rossz földrajzi viszonyai miatt (mocsáros, ingoványos, vízjárta vidék) nem volt település. Mikor itt észak-déli hadiutat építettek, védelmére várat emeltek. A vár pedig vonzotta a kereskedőket. Sírkő A pannóniai városok társadalma A pannóniai városok társadalmában több társadalmi réteget különböztethetünk meg. Az igazgatást a vagyonosok testülete tartotta kezében. Előkelő helyet foglaltak el a felszabadított rabszolgák, akik ekkorra már szép vagyont gyűjtöttek és felszabadítóiknak a felszabadításért életjáradékot fizettek. Magyar városok római never die. Széles rétegnek számított a collégiumokba, szakmai érdekvédelmi szervezetekbe tömörülő kézműveseké. A társadalmi ranglétra legalján nincstelenek, rabszolgák, polgárjoggal nem rendelkező idegenek álltak.
(2012): 155–179. [Study] "Középkori utak a Dunántúlon – Régészeti és történeti kutatásuk módszerei és lehetőségei / Medieval roads in Transdanubia – The Methods and Potentials of their Historical and Archaeological Investigations. " Magyar Régészet / Hungarian Archaeology online folyóirat. 2012. Nyár. [Popular publication] Szabó, Thomas, hrsg. Die Welt der europäischen Straßen – Von der Antike bis in die Frühe Neuzeit. (Köln, Weimar, Wien: Böhlau, 2009). Medium Aevum Quotidianum, 64. (2012): 104–107. [Book review] 2013 "Városok, utak, kereskedelem. Az úthálózat szerepe Vas megye városi fejlődésében a 13–14. században" (Towns, roads, trade. The role of the road network in the urban development of County Vas in the thirteenth and fourteenth centuries). Savaria, 36. (2013): 223–241. [Study] 2014 On the Road. Magyar Városok Római Nevei — Magyar Városok Római Never Die. The History and Archaeology of Medieval Communication Networks in East-Central Europe. Series Minor. Budapest: Archaeolingua, 2014. [Book] "Római utak a középkori Dunántúlon. Az utak nevei és szerepük a középkori térszervezésben" (Roads in medieval Transdanubia.
Uskok (uszkok), dalmáciai határőrnép, kalózok a török ellen 1530 körül a dalmáciai határvidéken Klis várának környékén bukkanak fel először az uskok -ok szabadcsapatai. Főleg a török területről származó keresztény vagy muzulmánból újra kereszténnyé vált különféle nemzetiségű menekültekből verbuválodtak.. Nevűk az uskočiti (uszkocsiti) – menekült, szökevény szóból keletkezett. A Habsburgok adókedvezménnyel és bizonyos előjogokkal (hasonlóan a magyar hajdúkhoz) támogatták a határőrvidéki uskokokat, de anyagilag nem kaptak segítséget és főleg a törökök ellen folytatott rablórajtaütésekből éltek. A törökök egy idő után elfoglalták Klis várát, ekkor az uskok-ok Senj város környékére húzódtak és ezután tengeri kalózokként támadták meg a török hajókat, de később a Velencei köztársaság hajóit is, mível Velence élénk kereskedelmet folytatott a török birodalommal. Az uskok-ok tevékenysége kb. 1618-ig folytatódott több-kevesebb sikerrel. Magyar városok római never mind. Szerző: Oszkó Zoltán Kapcsolat / Contacts:
A Buda szó a Kiss Lajos féle Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valóban személynév lehetett valamikor. Ezért keletkeztek a városok melletti kiemelkedő dombokon, hegyoldalakon a kálváriák: ezek lettek a tulajdonképpeni jelképes helyszínek. A kálváriákhoz vezető utat általában stációik kísérték, melyek jelezték a keresztút egyes állomásait (a szenvedéstörténet fontosabb mozzanatait). A magaslaton rendszerint három kereszt állt, középen Krisztus korpuszával, de olykor még más bibliai szereplőket is ábrázoltak a kereszt előtt-alatt. A kálváriák létesítésének kezdeti időszaka az ellenreformáció volt, különösen a német nyelvterületen. A XVII-XVIII. Magyar városok római never let. században a szerzetesrendek is szorgalmazták építésüket. A Kálvária-hegy tetején lévő kereszt feliratának tanúsága szerint utolsó felújítása 2002-ben volt – lassan ráférne egy újabb, mert sajnos mind a stációk, mind a keresztek állaga leromlott. Ottjártunkkor egy szembe jövő hölgy kedvesen "Dicsértessékkel" köszönt nekünk, és egyéni keresztutat járóval, illetve egy nagyobb fakereszttel zarándokoló többgyerekes családdal is találkoztunk.
A rövid, de fárasztó kapaszkodóért odafönn kárpótol a látvány: bármilyen napszakban is jöjjünk, itt reménnyel telhet meg újra a szívünk. Viczián Zsófia Igaz, a keresztes hadjáratok során a megfogalmazott cél éppen az volt, hogy a visszahódított szent városba újra mehessenek a kegyes zarándokok, valójában ez mind kevésbé volt lehetséges. A valódi zarándoklatot így felváltotta a jelképes: a lényeg az volt, hogy az ünnep alkalmával valamilyen módon megélhető legyen a jézusi szenvedés útja (és persze húsvét vasárnapjának hajnalán a feltámadás öröme is). Ezért keletkeztek a városok melletti kiemelkedő dombokon, hegyoldalakon a kálváriák: ezek lettek a tulajdonképpeni jelképes helyszínek. Magyar Városok Római Neve | Kvíz: Tudod Mi Volt A Magyar Városok Ókori Nevei? – Kevesen Tudják Tökéletesen… | Onlinekvíz. A kálváriákhoz vezető utat általában stációik kísérték, melyek jelezték a keresztút egyes állomásait (a szenvedéstörténet fontosabb mozzanatait). A magaslaton rendszerint három kereszt állt, középen Krisztus korpuszával, de olykor még más bibliai szereplőket is ábrázoltak a kereszt előtt-alatt. A kálváriák létesítésének kezdeti időszaka az ellenreformáció volt, különösen a német nyelvterületen.
A névváltozatok közül - történeti értéküket tekintve - kiemelkednek Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. sorozatának köteteiben szereplő várak és városok, továbbá az 1808-ban megjelent Lipszky-Repertoriumba és Fényes Elek 1851-es kiadású Magyarország geographiai szótárába felvett várak, városok és helységek nevei, amelyeket forrásjelzésekkel láttunk el. Az 1000 oldalas kötet törzsanyaga (kb. 15 100 önálló és 17 800 utaló szócikk) a magyar ábécé betűrendjében sorolja fel a helységneveket. A függelékben találhatók összesen kb. Nagy magyar városok római nevei kvíz! Tíz kérdés!. 25 700 szócikk terjedelemben az idegen nyelvű (horvát, latin, lengyel, német, orosz, román, szerb, szlovák, szlovén, ill. ukrán) helységnevek névmutatói, amelyek a neveket a megfelelő idegen ábécé betűrendje szerint tartalmazzák. Szerepelnek a szótárban a Magyar Királyság jelentősebb középkori várai a legfontosabb adataikkal (névváltozatok, hovatartozás, a vár megléte, mai állapota, helye). Az 1913-ban érvényben volt közigazgatási beosztást az 1000 lakosnál népesebb helységekkel és jelentősebb középkori várakkal, továbbá a mai Moldva 200 csángó vonatkozású települését megtalálhatjuk a 64 oldalas színes térképmellékletben.