A Veszprémi Főegyházmegye pályázatot hirdet RENDSZERGAZDA állás betöltésére A Veszprémi Főegyházmegye informatikai csapatának erősítéséhez keres új munkatársat. A munkatárs fő feladata a munkáltató intézményeiben használt IT rendszer üzemeltetése, és a felhasználók szakmai támogatása.
A pályázat elbírálásának módja, rendje: az előírt feltételeknek megfelelő, a benyújtott részletes szakmai önéletrajz és motivációs levél alapján alkalmasnak ítélt pályázókkal történt elbeszélgetést követő munkáltatói döntés. Pályázni lehet: E-mailen: Levélben: Veszprémi Érsekség – Titkárság 8200 Veszprém, Vár u. 18. A borítékon kérjük feltüntetni: "könyvelő pályázat" Az e-mail tárgyában kérjük feltüntetni: "Könyvelő-Keszthely" Beadási határidő: 2022. 07. Önéletrajz motivációs szöveg fordító. 08.
[Horn kevéssé ismert előéletéről cikkünk itt. ] Göncz szigorú arca, amelyet Antallal és Borossal szemben mutatott, hamar átváltozott mosolygóssá, amikor a szocialista Hornék és a szabad-demokrata Petőék, Kunczéék kerültek hatalomba. Egy egykori ötvenhatos és egy pufajkás. Horn és Göncz, 1990-ben / Fotó: MTI A Bokros-féle megszorító csomagra már egy rossz szava sem volt Göncznek. Ez az ő politikai és erkölcsi hozzáállásáról sokat elárul. A haldokló Antall hiába írt Göncznek Még élete utolsó heteiben Antall József levelet írt Göncz Árpádnak (Magyar Hírlap, 1993. november 9. ): "…a sajtószabadság védelme azt is jelenti, hogy ne érvényesülhessen egyes politikai körök, újságírói klikkek belső terrorja, amivel hátrányos helyzetbe hozzák, élesen támadják azokat, akiknek eltérő az álláspontjuk. " Hatása, következménye nem volt. Károlyi Mihályhoz, Jászi Oszkárhoz és Kun Bélához hasonlóan Göncz Árpád is felelevenítette a kommunisták és balliberálisok "nemes hagyományát", hogy külföldre szaladjanak s árulkodjanak a magyarok ellen, másképpen feljelentsék Magyarországot.
Göncz Árpád harminc éve a Magyar Köztársaság államfőjeként köszöntötte honfitársait. Ezt Áder János köztársasági elnök nem teheti, mert az Alaptörvény – éppen kilenc éve – a magyar állam alkotmányos nevét Magyarországra változtatta. A néhai államfő 2000 júniusában úgy köszönt le a köztársasági elnöki posztról, hogy 86 pontos rokonszenvindexe máig rekord a magyar politikusok között.
Ez volt a verdiktum. (…) Göncz Árpádnak személy szerint lehet ilyen véleménye, de ő minket nem személyes látogatáson fogadott, hanem Magyarország köztársasági elnökeként, hivatalos találkozón. Elnökként egy anyaországától elszakított, idegenek által elnyomott magyar kisebbség képviselőinek nem vághatja azt az arcába, hogy kellemes neki az amputáció. (Forrás: Lovas István honlapja) – Patkány-szobrot avattak Óbudán – meg lehet nézni, kiknek kedveskedett a fideszes önkormányzat – Göncz Árpád tevékenységének mérlege – Aki felállította a román parlamentet az aradi vértanúk emlékére, és magyarul szólalt fel március 15-én Forrás: Tovább a cikkre »
De miért nem volt szuverén Göncz Árpád? (Miért hagyta, hogy bolondot csináljanak belőle? ) A választ nem tudni, bár – amit nem szívesen említek meg – akkortájt a radikálisabb jobboldali sajtóban arról értekeztek gyakran, hogy a köztársasági elnök "patkány" néven állambiztonsági besúgó volt. Az, hogy Göncz besúgó volt, ezáltal pedig 1990-ről zsarolható lett volna, nem bizonyított, de nem is kizárt eleve. Ha az is volt vagy lett volna, az, hogy "patkány" néven tartották nyilván, több mint kétséges, mert a témával foglalkozó irodalomban és a nyilvánosságra került dokumentumokban nem találni hasonlóan drasztikus megoldásokat, ezért valószínű, hogy a "patkány" fedőnév inkább a Göncz elleni radikális jobboldali gyűlöletkampány kreálmánya volt. Sokkalta elgondolkodtatóbb az a balliberális Göncz-kultusz, amit már hivatala idején kialakítottak. A Göncz-kultusz részben érthetően ellensúlyozta a Göncz-ellenes jobboldali támadásokat, de "jótét" politikai szerepe inkább abban fogható meg, hogy fátylat borított a köztársasági elnök kényszerű pártpolitikai elkötelezettségére.
kerületi szobránál tartott eseményen Kiss László óbudai polgármester a volt köztársasági elnököt olyan államférfinak nevezte, aki kifejezi mindazt, amit a demokrácia jelent. Miközben a parlamentben azt lehet hallani, hogy sokan nem tekintik a nemzet részének az ellenzéket, Göncz Árpád mindenkit a nemzet részének tekintett - fogalmazott. Az egykori köztársasági elnökre politikai hovatartozástól és származástól függetlenül bárki méltán lehet büszke, mert az egész nemzet érdekében tevékenykedett. A legkisebbeket képviselte és nem az oligarchákat, a leggyengébbeket képviselte és nem a legerősebbeket, ő mindenki elnöke volt - jelentette ki. Az esemény végén a résztvevők megkoszorúzták Göncz Árpád szobrát. Frissítés: A köztársaság-sirató Karácsony a Facebookról jobbik arcozott Göncz Árpád elnökként mutatta meg a köztársaság jobbik, derűs arcát - írta Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke szombaton közzétett Facebook-posztjában. "Elnökféle" ugyan van ma is, de a köztársaság kilenc évvel ezelőtt váratlanul eltűnt a hazánk nevéből.
A kormánytöbbség a nemzeti közösséghez való tartozást tagadja meg az ellenzéktől – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A köztársasági elnök pedig ebben a helyzetben megsérti és meggyalázza alkotmányos szerepét. Az az államfő, akinek alkotmányos kötelessége a nemzeti egység védelme, szótlan marad, miközben az ország egyik legmagasabb közjogi méltósága több millió honfitársát tagadja ki a közös nemzetből – bírált a politikus. Akik a pillanatnyi hatalmi többséget behelyettesítik a nemzet fogalmával, azokat "bolsevikoknak hívjuk. Itt bolsevikok állnak a nemzettel szemben" – jelentette ki. Hozzátette, a jelenlegi kormánytöbbség ráadásul nem demokratikus, tisztességes viszonyok között született, hanem hazugsággal, csalárdsággal, félrevezetéssel, állami propagandával. A DK olyan országot szeretne, ami mindenkire vigyáz, nem tesz különbséget az emberek között, hisz a népek barátságában, hisz a közös szociális, emberi, egzisztenciális és kulturális felelősségben – összegezte véleményét. A Göncz Árpád III.
Amennyiben utólag rekonstruálni lehet, Göncz tisztában volt azzal, hogy alkotmányosan nincs igaza az Antallal vívott alkotmányos konfliktusokban, és – megkockáztatom – szíve szerint nem "kormányellenes" döntéseket hozott volna. Schmitt Pál köztársasági elnökké jelölése és választása óta várható volt, hogy hivatalba lépése sem fog nélkülözi politikailag szaftos mellékzöngéket. Az MSZP, az LMP és az előd, Sólyom László nem ment el az ünnepségre. Azon kívül, hogy a két párt nem nagyon értett egyet Schmitt személyével, jelölésével és megválasztásával, nem igazán értem a távolmaradást. Különösen azt, ahogy a szocialisták megindokolták a bojkottot: napjaink gazdasági helyzetében elfogadhatatlan, hogy a jobboldali kormány kétszáz fős ünnepséget szervez. Véleményem szerint ez és a konkrét költségek vitatémát képezhetik, de azért egy köztársaság élére nem mindennap kerül új köztársasági elnök, és a köztársaság elnök mégiscsak a legfőbb közjogi méltóságok egyike, ráadásul a legfőbb. Ehhez mérten nem hinném, hogy a diplomatákkal teletűzdelt, de az eseményhez mérten mégsem horribilis létszámú (kétszáz fős) vendégsereget magában foglaló ceremónia luxuskiadásnak számítana.