Kiadás éve: 2008 Kiadás éve: 1996 Way to Wisdom Kiadás éve: 1954 Filozófiai önéletrajz Kiadás éve: 1998 A bűnösség kérdése / Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség Kiadás éve: 2015 A transzcendencia rejtjelei Kiadás éve: 2005 Van Gogh Kiadás éve: 1986 Találatok száma: 17 db Emlékek őre film Karl jaspers bevezetés a filozófiába pdf to word Jaspers, Karl Antikvár könyvek Karl jaspers bevezetés a filozófiába pdf converter Legeza Ilona Ár: nincs raktáron, előjegyezhető Ajánlja ismerőseinek is! Sorozatcím: Mérleg Fordítók: Szathmáry Lajos Kiadó: Európa Kiadás éve: 1989 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 2. Nyomda: Alföldi Nyomda ISBN: 9630749572 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 173 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 10. 00cm, Magasság: 18. 50cm Súly: 0. 20kg Kategória: 1. Mi a filozófia? 5 2. A filozófia eredete 17 3. Az átfogó tartalom 29 4. Az Isten eszméje 41 5. Afeltétlen parancs 57 6. Az ember 69 7. A világ 83 8. Hit és felvilágosodás 95 9. Az ember története 109 10. A filozo-fus függetlensége 12511.
4 Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (*91) FIX 600 Ft Állapot: használt Termék helye: Budapest Eladó: GnozisAntikvarium (1206) Készlet erejéig Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (*89) 2 Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába 500 Ft RadayAntikvarium (15271) Hirdetés vége: 2099/01/01 00:00:00 3 Karl Jaspers: Einführung in die Philosophie (Bevezetés a filozófiába). 1957, első kiadás, papírborít 3 500 Ft tabanantikvarium (76) Hirdetés vége: 2022/08/01 10:02:24 Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 188445 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 119312. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt?
id opac-EUL01-000022878 institution B2 L_060 L_921 EUL01 spelling Jaspers, Karl 1883-1969 EUL10000038516 Y Einführung in die Philosophie magyar Bevezetés a filozófiába Karl Jaspers; [ford. Szathmáry Lajos]. Budapest Európa 1996, cop. 1987 (Pécs Reproflex Kft. ) 168 p. 19 cm Mérleg 0231-2433 könyv filozófiatörténet EUL10000010437 Y bölcselettörténet EUL10000010437 N egzisztencializmus német 20. sz. EUL10000525570 Y Szathmáry Lajos 1919- EUL10000047564 Y Mérleg EUL10000008595 Y language Hungarian German format Book author Jaspers, Karl (1883-1969) spellingShingle Bevezetés a filozófiába Mérleg, ISSN 0231-2433 filozófiatörténet bölcselettörténet egzisztencializmus -- német -- 20. sz.
A filozofikus élet 137 511. A filozofikus élet 137 12. A filozófia története 151 Karl Theodor Jaspers (1883. 35% TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Filozófia kategória termékei tartalom: "1950-ben, nagyszabású filozófiai életművének mintegy népszerű összefoglalásaként adta ki az akkor már világhírű, az egzisztencializmus vezető filozófusaként ismert Jaspers kicsiny munkáját, a Bevezetést. A cím ugyan általános bevezetést ígér, Jaspers azonban nem a filozófiába, hanem saját filozofálásának alapelemeibe kíván bevezetést nyújtani. (... ) A könyvecske stílusával, megfogalmazásmódjával is filozófiai gondolkodásra kíván nevelni. Állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések, a platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken való töprenkedés, nem pedig a tételek, "igazságok" kimondása vagy kivált ilyesmik "elsajátítása". Ugyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": saját létét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbe tenni", a nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkább Nietzschét és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel) csak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyéni feladathoz. "
Bevezetés a filozófiába 14 Bevezetés kant nyilvanvalonak tartja, hogy minden megismerésünk a tapasztalattal kezdodik, de ebbol meg nem következik, hogv minden madár a tapasztalatból ered. Meg kell tehat vizsgálni, leteznek—e az erzékl benyomasoktol, barmely konkrét tapasztalattol független ri priori ismeretek, ezeket meg kell különböztetnünk az empirikus, ri posteriorl' ismeretektől. Egyertelmuen rendelkezünk a priori ismeretekkel, ilyenek peldaul a matematika tetelei, illetve az olyan altalanos tetelek, amelyek semmilyen kivételt nem engednek meg. Ezen ismeretekkel kapcsolatban azonban felmerül,,, nn egi—ezer kivül kerültünk a taparzialai koren, bizonyosak vagvunk benne, hogya tapasztalat nem erifolnnt meg lrennilnket'x Az ismereteinket tovabb kell osztalyoznunk, megkulonboztetünk analltikus, azaz magyarazo, fogalomkifejto, illetve rzintetikiir, azaz ismeretgyarapito megállapításokat. Kant példai: a,, mlnden test kiterjedt" analitikus itélet, mivel a test fogalmához hozzátanozik a kiterjedes, de a,, minden test sulyos" szlntetikus itélet, mert a test fogalmához nem tartozik hozza, hogy,, sülyos", amin kant nyllván azt erti, hogy hatással van ra a gravitacios ter.
Van-e az embernek szabad akarata? Milyen az igazságos társadalom? Hogyan fejlődik a tudomány? Mi a művészet? Mi késztethet minket arra, hogy hasonló kérdéseket feltegyünk? A filozófia forrását már Arisztotelész is a rácsodálkozásban és kételkedésben ragadta meg: "Mert a csodálkozás ösztönözte arra az embereket régebben éppúgy, mint ma, hogy filozofáljanak… De aki kérdez és csodálkozik, annak bizonytalanságérzete van… és azért, hogy e bizonytalanságtól megszabaduljanak, elkezdtek filozofálni. " Jaspers [jászpersz] szerint a filozófia forrása lehet az emberi lét határhelyzeteinek megélése is, mint amilyen például a szenvedés és a halál. Ezek az embert az élet értelmére való rákérdezésre késztethetik. Nem a filozófia az egyetlen terület, ahol az ember nagy kérdésekkel szembesül. Hasonló problémákkal foglalkozik a művészet és a vallás is. A filozófusok módszere azonban más: racionális vizsgálódást, érveket, logikai következtetéseket használnak. A tudományos vizsgálódástól a filozófia abban különbözik, hogy általánosabb megközelítést alkalmaz.
Minden tapasztalati, azaz a posteriori itelet szintetikusnak tekintheto A metafizika problemaja tehat ügy fogalmazható meg: vajon lehetségesek—e a priori. rzintetikar, azaz ismeretgyarapito megallapitasok,, A metafizika azon áll vagy bukik, hogv sikerül—e ezt ri feladatot megoldani " — mondja kant. Az a priori. izinteiiknr i'teleiek lehetségesek, hiszen szerinte a matematika tételei is ilyenek, ha tehát nem lenne lehetséges, akkor a matematika sem lenne tudomany. Az eddlgi metafizikát csupán termerzeter hajlamnak tekinthetjük. kant filozofiajat trnnrzeendenidlirnak nevezi, mert nem magukkal a targyakkal, hanem megismeresük modjaval kivan foglalkozni. kant végül arra a kovetkeztetesre jut, hogy a metafizika problemál meghaladjak a,, tiszta ész" kereteit, mert nincs lehetőség mas ri priori megismerésre, mint amit lehetséges tapasztalat tárgyairo'l szerezhetünk,, a tér és az idő szemléleti formái között". 121. A gyakorlati ész kritiká'a Kririk der graktlschen Vemulitt Noha a,, tiszta ész" rem tudta megoldani a metafizika nagy problemait, a,, gyakorlati ész" szamara, ami az ember erkolcsi cselekvésének elveit adja, poirztulátumként (felteveskent) el kell fogadni a szabadságot, lsten letezését es a lélek halhatatlansagat, mivel ezek nélkül nem lehet erkolcs Az erkolcs ugyanis megkivanja a szabad cselekvést, és hogy tetteink következményeit vállalnunk kell: halhatatlanság és Isten itélete nélkül az erkölcsös cselekvés nem lenne indokolható Kant szerint.
Összefoglaló Az emberiség ellen sok rémtettet elkövettek már a történelem folyamán, de amit a vogonok merészeltek, az már tényleg arcátlanság! Egy új hipertér-sztráda építése közben egyszerűen ledózerolták a Földet a Galaxis térképéről. Vagy mégsem így történt? Lehet, hogy az egészet csupán a CIA nagyszabású tömeghipnózis-kísérlete hitette el a bolygó lakóival? Viszlát és kösz a halakat. Arthur Dent, a borzalmas útépítés szerencsés túlélője, csillagközi hányattatásai után legnagyobb meglepetésére újra a Földön találja magát, és különös útjára csak egy törülköző s egy reklámszatyor emlékezteti. Már-már hajlana rá, hogy az egész dózer-ügyet képzelete szüleményének higgye, de néhány apró jel arra sarkallja, hogy utánajár a dolgoknak. Megpróbálja megtudni, ki keveri a lapokat: az egerek, a titkosszolgálat vagy a magát egyszerűen csak Istennek tituláló Teremtő Munkaközösség? Hogy kiderítse az igazságot, ismét útra kel, természetesen űrhajóstoppal.
Forrás: Írói indulása egyáltalán nem ment könnyedén. Miután végzett Cambridge-ben, röviden együttműködött a Monty Pythonnal, ám mivel nem tudott megélni az írásaiból, visszaköltözött az anyjához. Ebben az időszakban dolgozott építkezésen és kórházi portásként, takarított csirkefarmot, és még testőr is volt egy katari családnál. Hírhedten ambivalens viszonyából a határidőkkel pedig a halogatás egyik legtalálóbb (és viccesebb) leírása született: "Imádom a határidőket! Könyv: Viszlát, és kösz a halakat ! (Douglas Adams). Tetszik az a hang, amivel elsüvítenek mellettem. " A népszerű anekdota szerint a Galaxis ötlete akkor született, amikor részegen és rosszkedvűen feküdt egy innsbrucki mezőn. Az Európa útikalauz stopposoknak egy lopott példányával stoppolta éppen körbe a kontinenst, és az jutott eszébe, írhatna valaki egy ilyen útikönyvet a galaxishoz is. És Adamsnek hála, el is készült: " A GALAXIS Útikalauz stopposoknak nélkülözhetetlen kísérőtársa mindazoknak, akik értelmet szeretnének tulajdonítani az életnek, ebben a végtelenül összetett és zűrzavaros Univerzumban; mert noha remény sincs rá, hogy minden tárgyban hasznos és informatív legyen, legalább el lehet mondani róla azt, hogy ahol nem pontos, ott határozottan pontatlan. "
Mivel emlősök, ezért időről időre fel kell jönniük a víz felszínére, hogy a fejük tetején található nyíláson keresztül levegőt vegyenek. A megszületett delfinborjút is mielőbb a felszínre kell segíteni, hogy oxigénhez jusson, ebben az anya mellett sokszor az iskola többi delfinje is segít. A nagy kérdés azonban az, hogy hogyan alszanak a delfinek, ha rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. A válasz pedig több mint zseniális: mindig csak az egyik agyféltekéjük alszik, a másik ébren van, és intézi, ha fel kell menni levegőért! Na, melyik túlhajszolt olvasónk irigyeli ezt a képességet? Douglas Adams: Viszlát, és kösz a halakat! | könyv | bookline. A delfinek fantasztikus agya egy másik területen is megmutatkozik: amellett, hogy a víz alatt és felett is kiválóan látnak, képesek egy nagyon magas frekvenciájú hangot is kiadni, aminek visszaverődéseit az állkapocsi csontjukban található üreggel fogják fel. Ezeket a jeleket pedig agyuk vizuális ingerré alakítja, tehát tulajdonképpen a delfinek látják a visszhangot, tudják, milyen alakú, nagyságú dologról pattant vissza!
18. fejezet