Arra a kérdésre, hogy mi lett a javaslat sorsa, majd pedagógusnapon, a díjak kiosztásánál derül fény. Ajánló Nem védi meg a rendőröket a francia állam A rendőrszakszervezeti képviselő szerint naponta átlagosan 85, rendőrök elleni támadás történik az országban. Momentumos pártpolitikai döntés a Bárczy István-díj jelöltjéről. Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és egészségügyi főtanácsadója, Havasi Gábor (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) momentum Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat. Feliratkozom a hírlevélre
A XXII. kerületben hárman mérkőznek meg az októberi választáson a polgármesteri címért: Karsay Ferenc, jelenlegi polgármester a Fidesz-KDNP jelöltjeként, Havasi Gábor az ellenzéki összefogás támogatásával és Iván János, a Budafok-tétényi Baráti Körök jelöltje. Mindhárom jelölt programját be szerettük volna mutatni oldalunkon, a jelölési időszak lezártakor ezért mindannyiukat megkerestük, az interneten hozzáférhető elérhetőségeiken. Sajnos, nem mindenkitől kaptunk választ, ami beérkezett, azokat itt olvashatjátok: Havasi Gábor, ellenzéki összefogás Jelenlegi polgármesterünk, Karsay Ferenc nem küldte el a programját, Iván Jánostól is hiába vártuk, hogy jelentkezzen. Róla, mint politikusról a 2014-es választásokkor hallottunk, akkor is a Baráti Körök jelöltjetként indult a polgármesteri székért. Mentőápoló lett az ellenzék közös budafoki polgármester-jelöltje | CIVILHETES. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Idén Karsay Ferenc, Budafok-Tétény kormánypárti elöljárója Fekete Erikát jelölte, helyette azonban Havasi Gábor momentumos képviselő jelöltjét, Békefi Gábort terjesztették a közgyűlés elé. Karsay Ferenc lapunknak elmondta, hogy a Niedermüller Péter vezette Emberi erőforrások bizottsága márciusi ülésén még olyan előterjesztést tárgyalt, melyben az általa javasolt tanárnő neve szerepelt, de döntés nem született, mert a bizottság határozatképtelen volt. Ezért áprilisban ismét össze kellett hívni a tagokat. Budafok polgármester jelly rolls. Megdöbbentő módon a korábbival szó szerint megegyező előterjesztés egyetlen ponton eltért a márciusi verziótól: Fekete Erika helyett Békefi Gábor neve szerepelt benne. – Bizottsági tagunk, amikor szóvá tette mindezt, azt a választ kapta, hogy egy adminisztrációs hiba miatt változtattak az előterjesztésen. Személyesen nem tudtam részt venni az áprilisi közgyűlésen, mert hivatalos úton Strasbourgban voltam. A közgyűlésen azonban Havasi Gábor azzal indokolta a cserét, hogy egy fideszes helyi választási bizottsági tagot nem tüntethetnek ki, mert az egy pártkatona – tette hozzá a polgármester.
Thinking fast and slow Viselkedéstudomány. Gyors és lassú gondolkodás. Thinking fast and slow Korábban a társadalmi problémákkal és emberi viselkedéssel foglalkozó szakemberek azt feltételezték, hogy az emberek többnyire racionálisan gondolkodnak. Úgy vélték, hogy általában tudatosan irányítjuk gondolkodásunkat és észszerűen döntünk. Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás | könyv | bookline. Ez csak akkor változik, ha rendkívüli érzelmek hatása alá kerülünk, mint pl. a félelem vagy szerelem. Kahneman és Tversky bebizonyították, hogy az emberi viselkedés gyakran eltér a racionális modelltől, és a hibák nemcsak rendkívüli érzelmek miatt keletkeznek, hanem a megismerés folyamatából is fakadnak. Kahneman 2002-ben Nobel-díjat kapott munkásságáért. "A legtöbb benyomás és gondolat úgy érik tapasztalattá, hogy fogalmunk sincs, mikor és hogyan épült be az életünkbe. Elménkben zajtalanul folyik a benyomásokat, intuíciókat és számos döntésünket eredményező mentális tevékenység. " írta Kahneman Gondolataink nagy része tehát a tudattalanban gyökerezik, emlékezetünk sokszor torzít.
Összefoglaló Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát. Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket. Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Daniel Kahneman - Gyors és lassú gondolkodás (meghosszabbítva: 3148349942) - Vatera.hu. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be.
Aktuális állapotunk és érzelmeink nagyban befolyásolják döntéseinket. Kahneman két rendszerre bontja az emberi gondolkodást: Az 1. a Gyors rendszer, amely azonnal reagál, dönt, véleményt alkot mindazon tapasztalatok alapján, amit agyunk az eddigi életünk során begyűjtött és szintetizált. Gyakran nevezzük ezeket a reakciókat intuícióknak, megérzéseknek. Automatikusan és gyorsan működik, tudatos irányításra nincs szüksége, nem igényel különösebb energiát részünkről. Ennek következtében viszont a hibák gyakori forrása. A 2. a Lassú rendszer, mely akaratunk hatására lép működésbe és a tudatos gondolkodásunkért felel. Amikor "megállunk", hogy átgondoljunk valamit, vagy elkezdünk számolni, adatokat, információkat gyűjteni, akkor ez a rendszer működik agyunkban. Gyors és lassú gondolkodás. Mivel a Lassú rendszerben történő megfontolás alapos és körültekintő, sokkal több időt és energiát igényel, de sokkal kevesebb hibát eredményez. A két rendszer optimális működése az lenne, ha az amúgy nagyon hasznos és nélkülözhetetlen 1. rendszerünkből eredő hibákat a józan ész, azaz a 2. rendszerünk felismerné és felülbírálná.
Amikor ez megtörténik, akkor is előfordul, hogy a helyes cselekvésre képtelenek vagyunk. Ugyanis túl sok lemondással és kötelességvállalással járna a józan észre hallgatnunk. Ismerjük azt a jelenséget, hogy mások tévedéseit könnyen észrevesszük, a míg a sajátunkat nem tudjuk, vagy nem akarjuk. Ennek oka, hogy az ő esetükben a 2. rendszert használjuk, míg önmagunk megítélésénél inkább az 1. rendszerben gondolkodunk.
Nem hiszem, hogy az e-könyv az ördögtől való dolog volna. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha megtalálná helyét a magyar olvasóközönség körében, és minél több hazai könyvtárban hozzáférhető volna. Jó lenne azonban, ha a technológia megfelelő feltételek mellett– és éppen a nemzetközi tapasztalatokból okulva, idehaza a nyomtatott könyv világának jó hagyományait megőrizve kerülne az olvasók kezébe és a könyvtárak (virtuális) polcaira. A tudományos munka napjainkban iparrá vált, ahol nemcsak a kutatási eredmények, hanem azok megjelenési helye és indexáltsága, láthatósága is számít. Ezzel párhuzamosan a szerzőknek és intézményeknek egyre inkább a tudatos tervezés eszközeivel szükséges szervezniük tevékenységeiket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizzék. A tudományos publikálás alapjai folytatásaként megjelenő A nemzetközi tudományos láthatóság eszközei című könyv gyakorlati példákkal szemléltetve vezeti végig az olvasót mindazon tényezőkön, eszközökön és stratégiákon, amelyekkel az intézmények tudományos versenyképessége fenntartható.